Nem csitul a nyugdíjbotrány: Ellentmondásos válaszok
Jogsértés történt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója szerint, mert azt ugyan „már megszoktuk, hogy konkrét kérdésre, általános szöveget írnak, és kioktatnak, a kérdés tárgyától függetlenül, az azonban, hogy képviselői kérdésre nem is válaszolnak, kikerülik a kérdést, az már jogsértés: a képviselő alkotmányos jogát teszik tartalmatlanná”. Barát Gábor azzal kapcsolatban reagált a Hírklikknek, hogy napvilágot látott Varga Mihály pénzügyminiszter és államtitkára, Tállai András válasza a januári nyugdíjbotrány kapcsán hozzájuk intézett (szocialista) képviselői kérdésekre.
Tállai a Korózs Lajos által feltett kérdésekre válaszként a többi között azt írta, hogy nincs is konkrét napja a nyugellátások kifizetésére, bár a több évtizedes, kialakult gyakorlatnak megfelelően a konkrét banki utalási nap a tárgyhónap 12. napja, ezen a napon kell jóváírni az ellátás összegét; illetve ha munkaszüneti vagy ünnepnapra esik, akkor a jóváírás időpontja az azt megelőző munkanap. Azt állította, hogy mindenki számára, aki banki átutalással kapja a járandóságot, január 11-i értéknappal folyósították azt. (Megjegyezzük, volt olyan, nem is kevesen, aki csak hétfőn jutott a pénzéhez!)
Kórozs több kérdését ugyanakkor figyelmen kívül hagyta, s nem válaszolta meg Tállai. Pedig a szocialista képviselő alapvető információra lett volna kíváncsi, arra, hogy mi az oka annak, hogy januárban nem érkeztek meg a nyugdíjak.
Mesterházy Attila Varga Mihályt kérdezte arról, hogy „igaz-e, hogy az ön által indított vizsgálat eredményeképp leváltották a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettesét?”. A válaszból az derült ki, hogy két vizsgálat is indult – ő maga és a Magyar Államkincstár elnöke is elrendelt egyet-egyet –, és a Kincstár vizsgálata miatt került sor a kérdésében jelzett személyi intézkedésre.
Igaz, legalább válaszoltak valamit, hiszen – ahogy akkor megírtuk – január 22-én hiába hívta össze a költségvetési bizottságot a DK-s Varju László, hogy meghallgassák Varga Mihály pénzügyminisztert és Mészáros Józsefet, az államkincstár elnökét a januári nyugdíjak késése miatt. Az ülést annak megnyitása után néhány perccel be kellett rekeszteni, ugyanis nemhogy Varga és Mészáros, de még a kormánypárti bizottsági tagok sem jelentek meg az ülésen.
A tájékoztatási kötelezettségük elszabotálásából a sajtó sem maradt ki mi legalábbis biztosan nem, hiszen a Hírklikk először január 11-én délelőtt tett fel kérdéseket a MÁK-nak, majd a kormányszóvivőnek az ügyben, később Varga Mihálynak is, ám válaszokat három hét alatt sem kapott.
Pedig nagyon sok a nyitott kérdés, a képviselői megkeresésekre adott írásbeli válaszok pedig – miközben egy sor megállapításra adnak okot – újabbakat is felvetnek. És ezt nem mi mondjuk, hanem a szakértő.
Barát Gábor, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója, aki jószerint egész szakmai életét a nyugdíjfolyósításban töltötte nagyon problémásnak látja az egész ügyet, beleértve, hogy a „példátlan késedelmes utalást is csak politikailag kezelik, mint az egyértelműen kiderül a válaszokból”. Hozzátette: „és akkor még nem beszéltünk a válaszok ellentmondásairól és arról, hogy konkrétan jogsértés történik, hiszen nemhogy mellébeszélnek, de még ignorálják is a nekik feltett képviselői kérdéseket”.
Szerinte a hiba tényleges okát, és annak valói felelősét soha nem ismerhetjük meg, ami pedig a válaszokból kibogozható tételeket illeti, számos ellentmondást is felfedezni vél. Ilyen Varga Mihály és Tállai András válaszai között is fellelhető: „ha ugyanis csak a nap számít, a több évtizedes gyakorlat pedig nem, akkor miért volt vizsgálat, hiszen akkor késedelem sem volt”.
Érthetetlen az is, hogy a MÁK irányításáért felelős miniszter (Varga) és az érintett szervezet párhuzamos vizsgálatot folytatott. Mint kifejtette: előbb a miniszternek, illetve az általa kijelölt, az adott ügymenetben jártas minisztériumi munkatársaknak kellett volna lefolytatnia a vizsgálatot, és csak utána, annak megállapításaira figyelemmel, szükség esetén a MÁK elnökének. „A két vizsgálati és felelősségi szint egybemosódott” – hívta fel a figyelmet Barát Gábor. Egyébként pedig a MÁK elnökének közigazgatási-vezetési, ellenőrzési tevékenységét is vizsgálni kellett volna az adott ügyben, hiszen ő egy személyben felelős a szervezet működéséért. „Érdekes, hogy a miniszteri vizsgálat nem állapított meg vezetési, belső szervezési, illetve szakmai projekt irányítási problémát” – mutatott rá a szakértő, meggyőződését fejezve ki, hogy „ebben a történetben, amit és ahogyan tettek, a bűnbakként kikiáltott Nyufig igazgatóhelyettessel, csak mellékes szál”.
A szakember ezen túl nem érti, hogy mit jelent az „erősebb nyugdíjfolyósítási kontroll”, amiről a válaszokból a PM vezetői szóltak. „Eddig ugyanis nem fordult elő olyan durva mulasztás, mint amire 2019.január 11-én sor került, ami nem véletlen”. És „mit takar a komplex nyugdíjbiztosítási szakigazgatási rendszer hosszabb távon történő korszerűsítése? Mennyi a hosszabb táv”? – sorolja a válaszok kapcsán felmerülő kérdéseket Barát Gábor.
