Nem mind arany, ami fénylik – az inflációs adat sem annyira jó, mint első ránézésre tűnik

Első ránézésre kedvező adatot tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az inflációs gyorstájékoztató szerint ugyanis a fogyasztói árak szeptemberben átlagosan már csak 3 százalékkal nőttek. Ezzel ugyan három és fél év után sikerült elérni a Magyar Nemzeti Bank inflációs célját, de a részleteket illetően azért annyira nem biztos, hogy érdemes lenne tapsikolni. Mert tény, hogy az egy évvel korábbi bázishoz képest az általános infláció 3 százalékra mérséklődött az előző havi 3,4 százalékról, de a folyamatokat tisztábban jelző maginfláció – az augusztusi 4,6-ról – 4,8 százalékra emelkedett, azaz magasabbra, mint az idén februárban mért érték volt. Még rosszabbul alakult az élelmiszerek fogyasztói ára, ami ráadásul nemhogy emelkedett, hanem egyenes megugrott: augusztusban még „csak” 2,4 százalék volt, ám szeptemberben már 3,7, ez pedig – s ez sem jó jel – már meghaladja az idén januári szintet. Sőt, nem sok jót ígér az, hogy havi szinten 1 százalékkal emelkedtek az árak. 

Forrás: KSH

Akkor most örüljünk, legyünk éberek vagy keseregjünk? Hogyan értékeljük az adatokat? Katona Tamást kérdeztük.

Adaton keseregni nem érdemes, ugyanakkor óvatosnak kell lenni. Látszólag ugyan nagyon kedvező adat a 3 százalék, de igen sok benne az átmeneti tényező – mutatott rá a korábbi KSH-elnök. A legfontosabbnak ezek sorában az üzemanyagok árát nevezte, ami – mint mondta – némi kormányzati beavatkozással drasztikusan csökkent, de nem fog így maradni. Látjuk ugyanis, hogy szeptember 25.-e óta (akkor zárja a KSH az adatfelvételt) egyfolytában emelkedik az üzemanyagok ára, ami előrevetít egy jelentősebb októberi inflációt. 

A másik nagyon figyelemre méltó dolog az, hogy az élelmiszerárak egyetlen hónap alatt 1 százalékkal emelkedtek. Merthogy, ha ez az ütem állandósulna, akkor éves szinten igen komoly, 13-14 százalékos lenne a drágulás üteme.

Forrás: KSH

A harmadik figyelmeztető jel a maginfláció növekedése, és ennek a mutatónak a meglehetősen magas értéke. Az EU-s adatok közül egyelőre csak az eurózónára vonatkozót ismerjük, abban az összehasonlításban pedig a magyar pedig kiemelkedően magas – mutatott rá. És ráadásul októbertől már érvényesülni fog a bázishatás, hiszen tavaly ilyenkor már csökkenés volt – tette hozzá.

A szolgáltatás drágulási ütemének a mérséklődése ugyan bizonyos értelemben kedvező jel – mutatott rá Katona, aki azonban figyelmeztetett arra, hogy ebben egyszeri hatások is szerepet játszottak, például, hogy a kormány instrukciójára dilettáns módon a visszatekintő infláció alapján emelték a telekommunikációs szolgáltatások árát. A szakértő azonban arra is emlékeztetett, hogy még így is alig marad a 10 százalék alatt, azaz, még mindig komolyabban húzza felfelé az általános inflációt.

Mindezek alapján is elmondható, hogy nagyjából ettől kezdve emelkedni fog idehaza az infláció, ami az őszi időszakban amúgy is jellemző. A gáz ára ugyanis nem fog tovább mérséklődni, még az eléggé sajátságos KSH-számítás szerint sem. Mindezek alapján elmondható, hogy a december/december adat közel lesz az 5 százalékhoz, az éves átlagos pedig 4 százalék körül fog alakulni. 

Katona Tamás azonban azt tartja igazán figyelmeztetőnek, hogy az összes gazdasági folyamat arra mutat: jövőre emelkedni fog az infláció. Egyrészt ugyanis nem várható gazdasági növekedés, romlik az államháztartás helyzete, nő az államadósság, s a legfontosabb: a forint árfolyamának gyengülése inflációt gerjeszt. Látszik, hogy a forint a 400 forintos euróérték körül ingadozik, és ez láthatóan emelkedő tendenciát mutat. Sőt, márciustól még további romlás is várható, merthogy változik a jegybankelnök személye, és a kormány ugye már megfogalmazta a követelményét, ami azt jelenti, hogy megindul majd a kamatok csökkentése – mondta.