Uniós pénzek nélkül nem nagyon működik Magyarország
Nem nagyon van élet uniós pénzek nélkül Magyarországon – állította Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A 2023-as költségvetésben a növekedés mértéke túl-, az infláció pedig alul lett tervezve. Ha tovább romlik a gazdasági környezet, a recesszió sem zárható ki – hangsúlyozta a Világgazdaság podcastjában Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A nemrég jóváhagyott költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági pályája két ponton tér el a pénzpiaci várakozástól. A büdzsébe kalibrált négy százalékos növekedés túl optimista szcenárió, és az infláció mértéke is nagyobb lehet a tervnél – mutatott rá Németh Dávid.
A közgazdász szerint a pénzromlás üteme még jövőre is magas lesz: kilenc-tíz százalékos.
Ugyanakkor a K&H Bank vezető elemzője szerint a GDP-arányos 3,5 százalékos államháztartási hiánycél összejöhet. A magasabb infláció magasabb bevételt is hoz a költségvetésnek, továbbá a módosított rezsicsökkentési rendszer is több százmilliárdos tétel lehet, a „katás téren" várható többletbevétel pedig elérheti a 100 milliárd forintot.
A szakértő úgy vélte, egy-két százalékos lehet jövőre hazánkban a GDP-bővülés mértéke, és lehetnek olyan hónapok is, mikor zsugorodni fog a gazdaság. A világgazdasági környezet nagyon bizonytalan, ezért inkább további negatív hatásokkal kell számolni.
A közgazdász kitér arra is, hogy uniós pénzek nélkül nem nagyon működik Magyarország.
Az EU-ból érkező források három lábon éreztetik hatásukat: ha nem érkeznek, akkor leállnak a beruházások, a költségvetésnek is biztosítani kell a finanszírozást, hiszen ezek a pénzek több ezer milliárd forintra rúgnak, ráadásul a folyó fizetési mérleg is mínuszban van.
EU-s pénzekből, amelyek devizában érkeznek, lényegesen olcsóbb előteremteni a finanszírozást, mint pénzpiaci hitelből. Arról nem is beszélve, hogy a hitelminősítők is lefokozhatják Magyarországot, amennyiben nem jön létre a megállapodás az uniós pénzekről Brüsszelben – tette hozzá a vezető elemző.
