Nem riadok vissza a drasztikus döntésektől

- Mélyvíz?

- Mélyvíz. De tudok úszni.

- Csak azért kérdezem, mert máris érték támadások. Például azért, hogy bakizott az alakuló ülésen.

- Miben bakiztam?

- MSZMP-t mondott MSZP helyett. Nyilván ez egy rossz beidegződés.

- Igen, az. Lehet, hogy másokkal szemben is van, de arról most nem kell beszélni.

- Ez azt jelenti, hogy ön is utódpártként gondol az MSZP-re?

- Nem feltétlenül jelenti azt, ráadásul nem az én feladatom a szocialistákat minősíteni. Olyan távol áll tőlem, mint Makó Jeruzsálemtől, eszembe nem jut. Azt persze nyilvánvalóan látom, hogy az MSZP-n belül vannak nagyon progresszív, az európai baloldalhoz tartozó emberek, de nem vagyok vak, látom azt is, hogy vannak a párton belül olyanok, akik előhozzák belőlem ezt az MSZMP-asszociációt. Említhetem most a kispesti képviselő nevét. Az MSZP-n belül is vannak különböző áramlatok, épp úgy, mint a többi pártban. De ez tényleg csak egy baki volt, nem több.

- Nyilván, arra azonban mindenképpen figyelmeztet, hogy nem lesz olyan lépés, mondat, amelyet a jobboldal ne sokszor nagyítóval vizsgálna…

- Ez teljesen természetes, hogy így van. Ezzel együtt én egy ilyen nyelvbotlást nem tartok különösebben érdekesnek, lehet rajta élcelődni, de nem érdemes. Amire nekem koncentrálnom kell, hogy semmiféle olyan hibát nem követhetünk el, amit politikainak lehet nevezni. Vagyis rossz döntéseket, olyanokat, amelyeknek negatív politikai konnotációjuk van, nem szabad hozni.

- Abban a cikkben, amely a bakiját vesézi ki, van egy másik, ennél súlyosabb vád is, miszerint megemelte a vezetőség tiszteletdíját.

- Ez nem igaz.

- Nem igaz?

- Nem. Semmi fizetést nem emeltünk meg senkinek. Ilyen nincs. Olyannyira nincs, hogy az asszisztensek számát is lecsökkentettük, mind a képviselőkét, mind pedig az alpolgármesterekét. Az alpolgármestereknek sincs több, mint kettő. A polgármesteri kabinetben korábban nagyjából tíz ember dolgozott, most négyen lesznek. A tendencia éppen az, hogy csökkentsük a költségeket. Az autókat eladtuk, vagy éppen eladjuk, mert Budapest belvárosában nincs rájuk szükség.

- Önnek sincs?

- Nincs. A polgármesteri autót megvásárolta az elődöm, a jegyző úrét is eladtuk. Maradt egy kis, szállításra alkalmas kocsink, meg egy nyolcszemélyes kisbusz.

- És ön kerékpárral jár?

- Nem. Itt lakom tíz percre, tehát gyalog.

- Azért ez a nagy spórolás, mert nincs pénz, vagy azért, mert muszáj puritánnak lenni?

- Pénz van. Sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy mínusszal kaptuk volna meg a kerületet, nagyon is rendben vannak a kerület pénzügyei, kitűnő kollégák vigyáznak a pénzügyekre. Nekünk az a feladatunk, hogy takarékosan és hatékonyan működtessük az önkormányzatot. Ahol szükség van emberekre, ott lesznek, de ahol nincs, ott nem fogjuk megtartani őket.

- A következő vád önnel szemben politikailag kicsit kellemetlenebb, mégpedig a Jobbiknak nyújtott hely. Ha jól emlékszem önnek volt korábban olyan kijelentése, hogy a Jobbikkal semmit…

- Ez nekem személy szerint nagyon kellemetlen. Annak, hogy a Jobbik kapott egy külsős helyet, egyedüli oka, hogy a pártközi egyeztetések során az összes többi párt, beleértve a sajátomat, a DK-t is, ezt megígérte a Jobbiknak, így aztán nekem már nem maradt mozgásterem. Én akkor is, most is protestálok ez ellen, mert szerintem ez tényleg nincsen rendben. A többiek érve velem szemben az, hogy egyrészt megváltozott a Jobbik, ma már nem ugyanaz, mint öt évvel ezelőtt, másodsorban pedig a most átadott hely nem politikai pozíció. Még egyszer mondom: ha rajtam múlik, akkor ez a helyzet nem áll elő, de ahogy szokták mondani, nincs meg hozzá a többségem.

- Viszont, ha nincs együttműködés, nem lett volna ilyen sikeres az önkormányzati választás az ellenzék számára.

- Hát nem tudom… Én úgy látom, hogy az öt párt meggyőzte a választókat. Ha nem így történt volna, akkor nem nyerjük meg az összes választókerületet.

- Ön most a saját kerületéről beszél, én viszont egész Budapestről.

- Úgy lehet, hogy más eredmény született volna… Tudom, mondják rám, hogy kifejezetten fundamentalista vagyok a Jobbik ügyében, de vállalom ezt a bélyeget, mert az az állításom, hogy a Jobbik nem tette tisztába saját múltját.

- Szívesen belemennék egy politikai vitába önnel, mert ebből a szempontból osztom azok véleményét, akik fundamentalistának tartják. Nem azért, mert megváltozott a Jobbik – lám, mégiscsak kinyitom ezt a vitát –, hanem mert a prioritás a Fidesz leváltása. Azé a Fideszé, amely szinte minden elemet átemelt már a Jobbiktól a saját politikájába.

- Azzal egyetértek, hogy az elsődleges a Fidesz leváltása, én viszont úgy szeretnék dolgozni, hogy ehhez ne legyen szükség a Jobbikra. Legfeljebb úgy, ha rendbe teszi a múltját. Ott ül például az Európai Parlamentben az a jobbikos képviselő, aki a magyar országgyűlésben zsidózott. Én nem hallottam, hogy ezért például bocsánatot kértek volna. Soha nem határolódtak el az irdatlan és gusztustalan cigányellenességtől, amelyet éveken keresztül testületileg képviseltek. És csak idő kérdése, hogy mikor borul ki a szekrényből egy újabb csontváz. Miért nem állnak ki bocsánatot kérni minden múltbeli bűnükért? Nekem kevés az, hogy azt állítják magukról, hogy megváltoztak és részei az ellenzéknek.

- Ha már zsidózás: ebben a kerületben kiemelten fontos ez a kérdés, itt lévén egykoron a gettó, és itt van a legnagyobb zsinagóga, valamint itt működik a Mazsihisz, amellyel mindig kiemelt kapcsolatot ápolt a kerület. De van egy másik zsidó szervezet is, amely viszont a Fideszhez köthető, legalábbis a jelek alapján erre lehet következtetni. Ezt a kettősséget miként tudja megoldani?

- Ebben a kerületben egy zsidó múlt van, amelynek legborzalmasabb, legtragikusabb része az ön által említett gettó. Ez olyan múlt, amit nekünk messzemenően tiszteletben kell tartani, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez egy picit se merüljön feledésbe. Már csak azért sem, mert ma már azokat az éveket éljük, amikor az utolsó túlélők is lassan távoznak közülünk. És, ha ők nem lesznek, nekünk akkor is láthatóvá kell tennünk ezt a múltat. Ezért is fontos a Csányi utcában létrehozott Zsidó Történeti Tár, és oda fog kerülni jövőre a Gólem színház is. Szeretnénk tehát egy zsidó kulturális centrumot létrehozni a kerületben. Nekem nagyon határozott véleményem van a Sorsok Házáról és az EMIH-nek abban játszott szerepéről. Nem az én feladatom, hogy minősítsem, ami nem jelenti azt, hogy nincs róla véleményem. Általánosságban mondom: az nagyon rossz, ha bármely vallási, vagy társadalmi szervezet ilyen mértékben elköteleződik egy kormányzati politika mellett. Ez sehol se vezet sehova. Muszáj lenne valami kompromisszumot találni. Tényleg nem vezet sehova, ha két zsidó szervezet egymás ütlegelésével van lefoglalva.

- Azt mondta, muszáj kompromisszumot találni. A pártok között is. Itt most öt párt állt össze, de lassan túljutnak a mézesheteken, hamarosan elérkezik a tányércsörgések ideje. Mennyire lesz DK-s, vagy mennyire lesz ötpárti ez a kerület?

- Az első percben elmondtam, hogy én konszenzusos politizálásra törekszem. Nem feladatom DK-s kerületet csinálni, feladatom viszont, hogy a DK által képviselt értékeket megjelenítsük. Egyelőre nem látok érdemi különbséget az itt működő öt párt értékrendjében. Ebből persze nem következik, hogy nem voltak, vagy ne lennének majd viták. Akkor is volt vita, amikor megpróbáltuk elrendezni az alpolgármesterek ügyét, hiszen – bevallom – én kevesebb alpolgármestert szerettem volna, de a pártok ragaszkodtak hozzá. Szerintem sok van belőlük, de elfogadtam, hogy ezt most csak így lehetett megoldani. A lényeg az, hogy szakpolitikai vitákat nem látok, olyanokat, amelyek esetleg szét tudnák robbantani a koalíciót, de értékbeli vitákat sem. Azt kértem a kollégáktól, ha személyi konfliktusok, viták merülnének fel, azt tartsuk itt benn a szobában, ne menjen ki vita. Ne azt mutassuk, hogy birkózunk egymással, csakis a közös megoldást vigyük a nyilvánosság elé. Nem vagyok én ellene a szenvedélyes vitáknak se, tudok ám én üvölteni is, csak nem szeretek. Azt szeretném, hogy törjenek bár a tányérok, de a végén legyen béke és megegyezés. Ez volt a legfőbb tapasztalatom Brüsszelben EP-képviselőként, hogy lehet így politizálni. A közös eredmény pedig megéri.

- De vajon lesz-e közös eredmény azon a területen, amely leginkább borzolja a kedélyeket Erzsébetvárosban: a bulinegyedre és az airbnb-re gondolok… Ezekről beszélt már akkor is, amikor még távoli volt a jelenlegi pozíciója és meglehetősen távol volt öntől a döntési helyzet. Most viszont abban van…

- Igen, és fogunk is dönteni. Nem lövünk csípőből. A következő tíz napban össze fogjuk hívni a bulinegyed ügyében az első egyeztetést. Ott lesznek a vendéglátósok, a lakók, a különböző civil szervezetek, a rendőrség, vagyis a lehető legszélesebb kör, és mindez nyilvánosan fog történni.

- A szomszéd kerületek képviselői nem lesznek ott?

- Az első lépésben még nem, de már kedden, a budapesti közgyűlésben is felvetődött, hogy ezt a gondot csak budapesti szinten lehet jól megoldani. Be kell vonni a VI., a VIII. és a IX. kerületet is, jó lenne az V.-ket is, de a legfontosabb, hogy legyen egy fővárosi koncepció. Amíg az nincs meg, az akkut problémákat addig is meg kell oldani. Máris utasítottam az egyik alpolgármesteremet, hogy hétfőn reggelre szeretném látni azt a működő tervet, amelynek következtében látható eredménye lesz tíz napon belül annak, miként takarítjuk az utcákat. Az mégiscsak képtelenség, hogy itt a polgármesteri hivatal előtt minden reggel fel van mosva a kő, de a Hársfa utcában, vagy a Barcsay utcában már térdig ér a kosz. Senki ne mondja nekem, hogy ezt nem lehet megoldani. Nem is vagyok hajlandó ezen vitatkozni. Olyan sincs – és erről beszéltem a rendőrkapitánnyal -, hogy nem lehet az utcán üvöltöző, vizelő embereket megfékezni. A világban másutt miért tudják ezt megoldani? Csak a VII. kerületben nem. A kapitány azt mondta, hogy a rendőröknek kevés tényleges eszköz van a kezében ezek megfékezésére. Szerintem pedig azokat sem használják ki, amelyek vannak. Azért beszélek ezekről a problémákról, mert azonnal megoldhatóak, és ragaszkodom hozzá, hogy meg is oldjuk őket. A bulinegyed ügye hosszabb távú megoldásra vár, mivel azt szeretnénk, hogy az italozó negyedből egy kulturális negyed legyen. Ez nem történik meg egyik pillanatról a másikra. Jelen pillanatban majdnem hatszáz vendéglátóipari egység van azon a szűk területen. Ennek húsz-harminc százalékát a vendéglátósok szerint is minden további nélkül be lehetne zárni, ezeken a helyeken vágják át a turistákat, van jelen a prostitúció, a kábítószerkereskedelem, a garázda cselekedetek döntő többsége. Nem lesz bennem semmilyen engedékenység ezekkel szemben, vissza fogjuk vonni az engedélyeiket. Nem riadok vissza tehát a drasztikus döntésektől, de ezek legyenek megalapozottak.

- És mi lesz a zárórával?

- Igen, ez is a nagy problémák közé tartozik. Én elfogadom, amit a lakók kérnek, hogy legyen éjfélkor záróra, ugyanakkor az összes érintett bevonásával hozzunk létre egy kritériumrendszert, amelynek mentén esetenként ettől el lehessen térni. Még egy dologról szeretnék beszélni, mégpedig a Klauzál téri csarnokról. Nem támogatjuk, hogy abból is buliközpont legyen. Piacot, ténylegesen működő piacot szeretnénk. Nem olyat, ahol öt árus van lent és a boltok többsége zárva van. Olcsóbbá és használhatóbbá kell tenni. Egy olyan kulturális térré varázsolni, ami összefér egy piac hangulatával.

- És az airbnb?

- A kollégák előkészítettek egy tervet, ha a főváros nem lép záros határidőn belül. Két vagy három kulcseleme van a tervünknek. Mindenkinek személyes felelősséget kell vállalnia. A második, hogy eddig csak bejelentési kötelezettsége volt a kiadónak, a jövőben nem így lesz: meg fogjuk nézni, hogy megvannak-e az adottságok ahhoz, hogy ki lehessen adni egy lakást, és a mérethez szükséges kialakítani a díjszabást. Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a fekete airbnb-nek véget vessünk. Ebben a kerületben, mindenki tudta, kedden és csütörtökön mentek az ellenőrök a lakásokhoz. Ennek semmi értelme, mindenki alkalmazkodni tudott hozzá. Az ellenőrzésnek váratlanul van értelme; annak hogy következetes és rendszeres legyen. Most a kerületben az erre a célra használt lakások bőven több, mint ötven százaléka feketén kerül kiadásra. Annak meg különösen ellene vagyok, hogy kifejezetten airbnb-re épülő házak legyenek, mert ilyenek is vannak. Ami még ennél is fájóbb viszont, hogy szép lassan elfogynak az őslakók; az airbnb projekt miatt az évtizedek óta itt lakók elköltöznek, az új tulajdonos pedig üzleti célra használja a lakást.

- Bár, ahogy én tudom, eredendően nem volt a szíve vágya, hogy polgármester legyen, de most már mintha azonosulna a szereppel…

- Én nem mondanám, hogy nem volt a szívem vágya, már csak azért sem, mert ma Magyarországon a települési önkormányzatokon keresztül egészen másfajta politikát lehet megjeleníteni. A parlamentben látszatpolitizálás folyik, azt mondanám, hogy az nem politika. Politikát itt lehet csinálni. Mi most kaptunk ehhez egy előlegezett bizalmat, és ez felelősség. Ha nem tudjuk megcsinálni, nem tudunk megfelelni, akkor nem is kérhetjük, hogy szavazzanak ránk. Most előttünk áll a lehetősége annak, itt Budapesten és néhány nagyvárosban is, hogy mi tényleges politikai alternatívát nyújtunk.