Nemzeti arisztokráciát épít a Fidesz
A kormány munkaügyi cselekvési terve az, hogy telepumpálja pénzzel a hozzá közel állókat és nemzeti arisztokráciát épít, ahol „szükség van egyébként a cselédekre” – mondta Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke, de hangsúlyozta: még most sem késő ezen változtatni.
„Még most jön a feketeleves” – jegyezte meg az alelnök a munkaügyi helyzetről kedden, az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hozzátéve: „még mindig nem késő változtatni, hallgatni (…) az MSZP javaslatára”.
Az MSZP március második hetében, asztalra tette a szakszervezetekkel, szakértőkkel és szakmai szervezetekkel egyeztetett javaslatát, hogy megmentsék a munkahelyeket, az állam fizesse ki bértámogatásként a teljes munkaidőre járó kieső bér 80 százalékát a dolgozóknak, az álláskeresési támogatás idejét átmenetileg emeljék háromról kilenc hónapra és nettó összege minimum havi 100 ezer forint legyen, a 60 éven felüli állást vesztőknek pedig legyen lehetőségük korábban nyugdíjba vonulni.
„Az élet bebizonyította, hogy minden javaslatunk helytálló volt” – húzta alá Komjáthi.
Hangsúlyozta: ezek átmeneti, a válság túlélését szolgáló javaslatok. Hiába hangoztatja azt a kormánymédia, az MSZP sem a segélyalapú társadalomban hisz, hanem olyan esélyteremtő és gondoskodó államban, amely ad esélyt annak, aki tud és akar dolgozni, de gondoskodik arról, aki erre egészségügyi vagy más okból nem képes.
Azt mondta: „dühös” azokra a szakszervezeti vezetőkre, akik még mindig a kormánnyal való szakmai egyeztetésekre várnak, hiszen az nem szakmai, hanem politikai döntéseket hoz.
„A legközelebbi politikai döntés az lesz, hogy a nyakukra teszik a kést, idézőjelben. (…) Könyörgöm, mikor ébrednek fel végre?” – kérdezte.
Már a 2021-es költségvetési tervben is megnyesték a szakszervezetek támogatását, és „cselédtörvényeket” hoznak: ne kelljen túlórát fizetni, minél több pénz maradjon a tőkések zsebében – mutatott rá.
„A kapitalista matek nagyon egyszerű. Ha van szakszervezet, akkor kevesebb jut a tőkés zsebébe. Mert akkor van bérharc, akkor harcolnak a megfelelő munkakörülményekért” – mondta.
A szakszervezetek megerősítéséért javasolta az MSZP, hogy a szakszervezetek is igénybe vehessenek egy százalékos felajánlásokat a személyi jövedelemadóból, és ehhez a kormány tegyen hozzá további egy százalékot.
Elmondta: a szakszervezetektől kapott információk alapján, a nagy cégek először kivártak, hogy megkapják-e ugyanazt, a teljes kieső bérre eső 80 százalékos bértámogatást, amit Szlovákiában, Romániában és más környező országokban is megkaptak a munkavállalók. „Hatalmas csalódást okozott nekik”, amikor nem kapták meg, és akkor kezdték elküldeni az embereket.
A legsúlyosabb helyzetbe a kölcsönzött munkavállalók kerültek – ők már nem tudják fizetni az albérletet, nem tudni, miből fedezik a gyerekek iskolakezdését –; és az 50 éven felüli dolgozók, mert ők még nehezebben találnak munkát.
Az Állami Számvevőszék elnöke korábban azt mondta: a magyar lakosság 63 százaléka nem rendelkezik két hónapinál több tartalékkal; „ez már lejárt”. Személyes tapasztalata alapján, a munkaügyi központok pedig még akkor is 60 napos ügyintézési határidőt mondanak, ha a jelentkezőnek minden szükséges papírja megvan.
