Olajembargó + magas importvám = Magyarország megregulázása

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, Németország hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra. Erről Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter beszélt. A Zöldek politikusa a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy csalódott az orosz olajembargó ügyének elhúzódása miatt. A tárgyalásokat, egyeztetéseket az Európai Bizottság vezeti, s jelezte, ha a brüsszeli testület elnöke azt mondja, hogy „megcsináljuk 26-an, Magyarország nélkül, akkor ez egy olyan út, amelyet mindig támogatnék".

De nem ő azegyedüli német politikus, aki ezen a véleményen van. Katarina Barley szintén a Deutschlandfunknak nyilatkozva arról beszélt, hogy az Európai Uniónak Magyarország nélkül kell döntenie az Oroszország ellen tervezett hatodik szankciós csomagról, amelynek része az olajat érintő szankció is. Az Európai Parlament alelnöke leszögezte, „Pimasznak tartom, hogy még 15-18 milliárd eurót akarnak most, amikor mindenki tudja, hová megy a pénz, és ki nyeri a pályázatokat". Négy olyan ország van az Európai Unióban – Csehország, Szlovákia, Bulgária és Magyarország –, amelyeket különösen súlyosan érintene az olajembargó, az első három hajlandó együttműködni, de Magyarország – közülük egyedüliként – arra használja fel ezt, hogy „több pénzhez jusson”, mert a helyreállítási alapot „a jogállamiság hiánya miatt” zárolták. „A pénznek most más módon kellene eljutnia Magyarországra, ami mindenekelőtt Orbán családja és szervezete zsebében landol" – fogalmazott. 

A magyar kormány azonnal reagált a felvetésre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV-nek leszögezte: „a szankciókkal kapcsolatban az uniós szabályok világosak, egységre van szükség”.  

Van-e reális esély arra, hogy az EU Magyarország kihagyásával olajembargót vezet be Oroszország ellen? Ha igen, mi lehet a következménye?  Szent-Iványi Istvánt kérdeztük, aki egyébként Facebook-posztban is foglalkozott a témával, megállapítva, hogy „a németek végre rátaláltak a csapdából kivezető útra. Vajon a többiek is készek követni őket?”

Fontos a német jelzés

„Fontos jelzés, hogy a németek beálltak egy ilyen megoldás mögé, de a jövője valójában azon múlik, hogy mit lép majd az Európai Bizottság, hiszen a testület tesz majd javaslatot, mégpedig valószínűleg a jövő hétfőn-kedden, a miniszterelnöki csúcstalálkozón” – mondta portálunknak Szent-Iványi István. Úgy látja azonban, hogy a Bizottság továbbra is kompromisszumot keres, azaz követi az engedmény-tárgyalás-együttműködés utat, egészen addig, amíg nem születik megállapodás, pedig ez „megbukott stratégia”. A szakértő szerint ugyan igen nehéz megjósolni, hogy mi lesz, de az biztos, hogy a németek nagyon fontos jelzést adtak: megmutatták, hogy készek szakítani az eddigiekkel, hiszen nem klasszikus értelemben vett uniós embargóról van szó, hanem 26 ország közös vállalásáról, a szerződésen kívül.

Az embargón túl magas importvám is kellene 

Szent-Iványi István ezen túlmenően, észszerűnek tartaná, ha az olajembargót megfejelnék egy, az orosz olajra kivetett magas importvámmal, „hogy ne járhasson jól az olajembargóból kimaradó Magyarország”. Mint emlékeztetett: az Ural olaj hordónkénti ára napjainkban mintegy 35 dollárral alacsonyabb, mint a Brent olajé, ha tehát 35 dollár értékű importvámot vetnének ki az orosz olajra hordónként, akkor anyagilag már nem érné meg a magyaroknak azt vásárolni, mivel végső soron az ár kiegyenlítődne. Szerinte egyébként az ebből befolyó összeget Ukrajna helyreállítására lehetne fordítani – úgyis keresik a forrást erre az unióban. 

Milyen esélyt lát arra, hogy a tagállamok elfogadják ezt a megoldást? – kérdeztük. Szent-Iványi szerint a kérdés az, hogy a Bizottság hajlandó-e egy ilyen lépésre. Úgy látja, hogy „sajnos nem, valószínűleg a régi reflex jóval erősebb, s továbbra is igyekeznek valamifajta kompromisszumot elérni”. 

Nem az igazán ideális megoldás

De azzal, hogy a németek az ötlet mögé álltak, kiverték Orbán kezéből a zsarolóeszközt. Megkerülhetővé válik ugyanis a magyar vétófenyegetés, kiváltképpen akkor, hogy kivetik a magasabb importvámot is, hiszen akkor még anyagilag sem érné meg a magyar kormánynak, amelynek ugyanakkor az elszigetelődése tovább fokozódna. „Ez nagyon erős pedagógia eszköz lehetne Orbán megregulázására, a magam részéről javasolnám is, de persze nem tudjuk, hogy lesz-e belőle valami” – szögezte le.

Azt sem szabad elfelejteni – fejtegette –, hogy az EU számára veszélyes lehet, ha az unión kívül döntenek el egyre több kérdést. Idővel ugyanis az emberek így megkérdőjelezhetik az EU értelmét. Azaz, nemcsak Orbánt, hanem az EU-t is gyengítheti egy ilyen lépés. 

„Persze tudjuk jól, hogy a jó megoldás az lenne, ha egyes tagállamok nem kizárólag a saját hasznukra hajtanának” – mondta, hozzátéve: ha mindenki a magyar kormányt követné ebben, akkor az EU elveszítené az értelmét. „Mert az unió stratégiája alapvetően jó, konstruktív, kompromisszumos együttműködésre törekszik, de gondot okoz, ha van egy-két potyautas, aki csak a saját hasznát tartja szem előtt” – mutatott rá. 

A minősített döntés erősítené az EU-t

Az utóbbi időben felmerült az is, hogy az ilyen esetekben is jól jönne az úgynevezett egyhangúság elvének eltörlése. Ennek milyenek az esélyei? – kérdeztük. Mint a szakértő rámutatott: az EU jövőjéről egy évig tartó diskurzus-folyamat keretében terítéken volt ez kérdés is. Elsősorban a külpolitika területén került szóba, bár volt, aki szerint mindenhol erre kellene áttérni, „de ez nem fog átmenni”. 

Az azonban fontos, hogy a franciák, a németek és az olaszok benne vannak abban, hogy a külügyekben feladják az egyhangúság elvét – mondta Szent-Iványi, emlékeztetve arra, hogy egyelőre még 12 ország ellenzi azt, köztük – természetesen – a magyarok is. És miután a mai szabályok szerint mindenkinek hozzá kell járulni egy ilyen módosításhoz, így ez leginkább a 22-es csapdája. 

Pedig minősített döntéssel lehetne erősíteni az EU pozícióját, mint komoly tényezőét, akkor nem fordulhatna elő az, ami most történik, hogy három hete túszul tartja az uniót az olajembargó kérdése, amit sem lenyelni, sem kiköpni nem tudnak, csak folyik az alkudozás róla – mondta. Hozzátette: nem véletlenül tiltakozik az egyhangúság elvének feladása ellen Orbán. Ugyanakkor nem csak ő van ellene, olyan tagállamok is, amelyek azonban nem olyan célokra használják a vétót, mint Orbán.

A magyar kormány visszaélés-szerűen használja a vétót

A vétó ugyanis akkor elfogadható, ha ténylegesen a nemzeti érdek védelmében, az azt sértő intézkedés ellen használja egy tagállam – mutatott rá, elismerve azonban, hogy ilyen esetekre azért létezik más megoldás is, nevezetesen a konstruktív tartózkodás. Ez egy nyilatkozat mellékelésével szokott járni arról, hogy nem értenek egyet az adott döntéssel, ugyanakkor nem akarják meggátolni a közös akarat érvényesülését. „Érdekes, hogy a magyar kormány soha, egyetlen egyszer sem élt eddig a tartózkodás lehetőségével, ugyanakkor számtalanszor vétózott, a vétót tulajdonképpen visszaélés-szerűen használja” – állapította meg a külpolitikai szakértő. 

Arról nem szólva, hogy Orbánék mindig más országok érdekében vétóznak, legyen szó például Izraelről, Oroszországról vagy Kínáról. Csak egy példa: így akadályozta meg a magyar kormány az ellenzéki orosz Navalnij bebörtönzése ellen tervezett közös uniós tiltakozást, amiben nem volt magyar érdek. „Pontosabban, a kormány mindig megpróbál valami ellenszolgáltatást kapni az ilyen vétóért, azt persze nem tudni, hogy sikerrel vagy sem, de az látszik, hogy diplomáciai eszközként tőkésíti a vétót” – tette hozzá. 

Változás kell!

Ebben pedig rendet kellene teremteni – szögezte Szent-Iványi István, aki szerint ezért jönnek az ilyen ötletek, mint hogy egy 26-os körben, a magyar tagállamot kihagyva, szerződésen kívül jöjjön létre megállapodás az orosz olajimport tiltásáról. „Ez megszégyeníti és elszigeteli az adott országot, jelesül Magyarországot, s demonstrálja, hogy nem is olyan erős, mint képzeli, nem képes megállítani a többieket”. Mint hozzátette: emellett az is fontos lenne, hogy ne járjon jól anyagilag sem – ezért is javasolja az extra importvám kivetését az orosz olajra.