Oldhatja a súlyos feszültségeket az amerikai-kínai csúcs
Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök egy feszült év után találkozik ismét, hogy legalább mérsékeljék és keretek közé szorítsák a két ország közötti súlyos ellentéteket.
San Franciscóban az ázsiai-csendes-óceáni országok csúcsértekezlete ad lehetőséget a szerdai találkozóra. A két államfő legutóbb egy éve, a húsz vezető ipari hatalom értekezletén, Bali szigetén találkozott és utána derűlátóan nyilatkoztak. A várt enyhülésnek azonban véget vetett, amikor az amerikai légierő lelőtt egy kínai kém-ballont, amely nagy utat tett meg az USA területe felett, érintve katonai támaszpontokat. Míg Peking tagadta felelősségét, az ügy miatt Antony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta tervezett pekingi útját és a két ország kapcsolatai minden korábbinál feszültebbé váltak.
Amerikai részről sérelmezték egyebek mellett a kínai kémkedést, köztük hekker-akciókat, a Tajvan elleni kínai fegyvercsörtetést, haditámaszpontok felállítását a dél-kínai tenger övezetében, nemkülönben az amerikai szabadalmak rendszeres megsértését. Washington megtiltotta a legkorszerűbb félvezetők kivitelét Kínába és ellentétbe került a két nagyhatalom az ukrajnai háború, legújabban pedig a közel-keleti válság kérdésében is.
A találkozó előtt Peking washingtoni nagykövete, Hszi Feng kijelentette: országa biztosítékot kíván arra, hogy az Egyesült Államok nem akar új hidegháborút, nem akarja megváltoztatni a kínai rendszert, nem támogatja Tajvan függetlenségét – és nem szakítja meg kapcsolatait Kínával.
Amerikai részről előre jelezték: nem várnak áttörést olyan alapvető kérdésekben, mint Tajvan, az elektronikai export, valamint a kínai emberjogi helyzet. Egyébként több órás tanácskozást terveznek, amelyen minden időszerű kérdés napirendre kerülhet. Washington mindeddig hiába próbálta Pekinget arra ösztökélni, hogy befolyását felhasználva, mérsékelje az Ukrajna elleni orosz agressziót. Biden kéri majd Kína támogatását ahhoz a törekvéséhez is, hogy Irán ne avatkozzék be az Izrael és a Hamász közötti háborúba. Kínát szoros politikai és gazdasági kapcsolatok fűzik Iránhoz. Az amerikai elnök felveti majd az orosz agressziót támogató észak-koreai fegyverszállítások ügyét.
„Vetélkedünk Kínával, de nem keresünk konfliktust, konfrontációt, sem pedig hidegháborút”, nyilatkozott névtelenül egy vezető amerikai kormánytag. A törekvés időszerű, mivel Tajvan körül mind gyakoribbak a kínai légierő és hadiflotta provokatív fellépései, nemcsak Tajvan, hanem az amerikai fegyveres erők ellen is. Ez már azzal fenyeget, hogy a véletlen, egy téves döntés háborúba viheti egymással a két országot. A korábbi, katonai téren fennállt kapcsolatot Kína tavaly szakította meg, miután Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház akkori elnöke 25 szenátor kíséretében látogatást tett Tajvanon. Washington szeretné Kínát visszatartani attól, hogy beavatkozzék a jövő évi amerikai elnökválasztásba, valamint az ugyancsak 2024-ben esedékes tajvani választásokba.
A washingtoni előrejelzések szerint Biden elnök „realista várakozásokkal” néz a találkozó elé. Célja, hogy olyan keretet alakítsanak ki, amelyben – a katonai konfliktusok elkerülésére is – nyitva tartják a kommunikációs csatornákat. Vang Ji kínai külügyminiszter két hete tárgyalt az amerikai fővárosban a csúcs előkészítéséről és annyit mondott, hogy az „nem ígérkezik simának”. A közelmúltban egyébként Janet Yellen amerikai pénzügy- és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter is járt Pekingben. Nekik feltehetően könnyebb dolguk volt, amikor biztosították partnereiket, hogy miközben az USA megvédi nemzeti érdekeit, nem akarja megszakítani a szoros gazdasági szálakat, amelyek a két országot összekötik. Yellen, aki már tárgyalt San Franciscóban He Li-fenggel, a kínai kormány miniszterelnök-helyettesével, kijelentette: „a két ország gazdasági kapcsolatainak megszakítása nem csak a két országot károsítaná, hanem az egész világot destabilizálná”.
Az USA-val fennálló, igen kiterjedt gazdasági kapcsolatok fenntartása fontos kínai érdek – különösen most, amikor az ország gazdasága válsággal küzd.
