Orbán barátját már kitiltották Amerikából, ő még mehet
Máris reagált az Egyesült Államokból történt kitiltására és vagyonának elkobzására Nikola Gruevszki. A korábbi észak-macedón miniszterelnök, magyar segítséggel szökött el a köztörvényes bűncselekményért rá kiszabott börtönbüntetése elől, majd menedékjogot kapott Magyarországon. Orbán barátját a Nyugat-Balkán békéjének, stabilitásának aláásása miatt szankcionálták az USA-ban. Mindenki maga döntse el: vajon a véletlen műve-e, hogy bár nem ugyanezen eljárás keretében, de hasonló szankciók Orbán Viktort és néhány család-, illetve NER-társát is fenyegetik: ellenük is ott van – szintén az amerikai Pénzügyminisztérium asztalán – két beadvány. Gruevszki tagadott, majd – Orbán hű tanítványaként – sorosozott egyet a washingtoni döntés hallatán.
„Magas rangú macedón tisztviselők nem titkoltan évek óta lobbiztak azért, hogy ez megtörténjen” – írta Facebook bejegyzésében Nikola Gruevszki. Szerinte Macedónia érdekei védelmében tett lépései bosszantottak fel egy sor országot és ellenfelét, köztük „Soros Györgyöt, aki rengeteg erőfeszítést tett és pénzt fordított az általam vezetett kormány megdöntésének a céljára”. Gruevszki tagadta az amerikai vádakat, amelyeket az ellene folytatott politikai üldöztetés eredményének könyvel el. Azt állította, hogy mindig is nagyon becsületes volt, „soha nem személyes érdekből vagy anyagi haszonszerzés céljából cselekedtem”.
Ennek persze nem kicsit mondanak ellent a tények és az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma által kiadott közlemény, amit a Szabad Európa Rádió szúrt ki. Eszerint Gruevszkit számos korrupciós ügyben elítélték, és továbbra is gyanúsítottja több folyamatban lévő ügynek. Hivatali visszaéléssel, pénzmosással és más bűncselekményekkel vádolják. A terhére felrótt bűncselekményeket Észak-Macedónia miniszterelnökeként követte el 2006 és 2016 között.
Gruevszkit egy olyan elnöki rendelet alapján helyezték szankciók alá, amellyel azokat a személyeket büntetik, akik tevékenységükkel hozzájárultak a Nyugat-Balkán békéjének, stabilitásának aláásásához. A szankciók alá vont személyek nem léphetnek be az Egyesült Államok területére, és az országban lévő vagyonukat befagyasztják.
Gruevszkit végül egy kormányzati Mercedes beszerzésével kapcsolatos korrupció miatt ítélték el két évre, s ez elől a büntetés elől menekült el titokban Magyarországra. Itt aztán viharos gyorsasággal menedékjogot kapott. A Szabad Európa Rádió emlékeztet arra, hogy céget is alapított minálunk (az I.C.I.C. Kft egy péceli családi házba van bejegyezve), ennek fő tevékenysége üzletviteli, vezetési tanácsadás, s egyéb tevékenységi körként nagyon sok más.
A nagy botrányt kavart ügy kipattanása után a magyar független sajtó igen sok, Gruevszki menekülését, majd magyarországi kapcsolatait, tevékenységét érintő, titkolni próbált elemre derített fényt. Például arra, hogy Orbán Viktor meghívó levelet küldött neki a szökése előtt, hogy nemzetközi egyezményeket megszegve jutott el Magyarországra, hogy miként kapott viharos gyorsasággal menedékstátuszt a magyar hatóságoktól, továbbá, hogy a magyar állami szervek és kormánytagok is – rendre találkozgatnak vele, s hogy például Szijjártó Péter a saját irodájában szokta fogadni őt.
A Szabad Európa emlékeztet még a Magyar Narancs korábbi írására, amiből az derült ki, hogy Gruevszki bukása után Habony Árpád üzletfelei kezdték el felvásárolni a volt miniszterelnök pártjához köthető médiacégeket, és sajátos pénzmozgásokkal, furcsa magyar hirdetésekkel tartották életben a médiacégeket. Ugyanazokról az üzletemberekről van szó, akik Szlovéniában is beszálltak a jobboldali pártmédia fenntartásába – emlékeztet a Szabad Európa.
Gruevszki és Orbán között számos a hasonlóság – többi között még az is, hogy a macedón miniszterelnök végül nem is a hozzá köthető korrupciós ügyek miatt bukott meg. Az derült ki róla, hogy a kormánya több mint húszezer állampolgárt hallgatott le törvénytelenül. A megfigyeltek közt voltak újságírók, bírók, politikusok, még miniszterek is. Ugye ismerős a képlet? Igaz, nálunk a Pegasus-ügynek eddig nem lett konzekvenciája.
Abban azonban a hasonlít a két politikus, hogy a fejük felett ott lebeg az „elkapás” veszélye. Orbán sem lehet ugyanis teljesen nyugodt, hogy nem várnak rá hasonló amerikai szankciók, mint amilyenek Gruevszkivel szemben születtek. Őt ugyan nem a Nyugat-Balkán békéjének, stabilitásának aláásása miatt marasztalhatják el (ha egyáltalán el fogják). Orbánt és több családtagját, barátját és NER-társát az emberi jogok megsértésére és korrupcióra hivatkozva vádolta ugyanis meg két civil szervezet. Be is terjesztették évekkel ezelőtt az illetékes amerikai hatóságokhoz az ezekre a cselekményekre vonatkozó információkat, és állítólagos bizonyítékokat. Az úgynevezett Global Magnitsky Act keretében születtek ezek a beadványok. Az pedig az emberi jogok megsértőit és a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőket, illetve a társaikat szankcionálja. Továbbá azokat is sújtja, akik, pénzmosást követtek el, illetve akiknek a jövedelme gyaníthatóan jogellenes forrásokból származik, vagy a bevételüket eltitkolják az illetékes adóhatóságok elől. A Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, minden, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek, cégek. Mint korábban megírtuk, a törvény a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használatára, a magánvagyon kisajátítására személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedetre, a természeti forrásokkal való visszaélésre és vesztegetésre is éppúgy kiterjed. De azokra ugyancsak vonatkoztatják a jogszabályt, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.
S hogy kik kerültek be elsőként, a magát az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem szószólójaként jellemző, a jobbközép értékeket közvetítő washingtoni, Frontiers of Freedom Intézet magyar származású alelnöke, Radványi Miklós jóvoltából, másodikként pedig az amerikai jogvédő szervezet, a Human Rights First akkor igazgatója, Melissa Hooper által jegyzett beadványokba? A névsor – pestiesen szólva – nem semmi. Az érintettek (és titulusaik, ahogy a 2018 februári beadványban szerepelnek) ugyanis a következők: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke; Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter; Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke; Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze; Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke; Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja; Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége; Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere; Tiborcz István, Orbán Viktor veje.
Habár tény, évek óta nem látszik előmozdulni az ügy, de vélhetően a mélyben azért jócskán lehetnek fejlemények. Míg Donald Trump volt az Egyesült Államok elnöke, addig kevésbé volt valószínű, hogy nagy barátját, Orbán Viktort pellengérre állítja az amerikai adminisztráció. Ám Joe Biden érkezésével ez a kép változott. Amit az is fényesen bizonyít, hogy a kormány és a kormánypárti sajtó által évek óta agyonhallgatott beadványok kapcsán a közelmúltban megszólalt Szijjártó Péter. Mint tavaly év végén a Hírklikk megírta: Szijjártó Péter a The Financial Timesnak nyilatkozva arról beszélt, hogy számításai szerint az Egyesült Államok a tavaszi országgyűlési választások előtt beveti a Globális Magnitsky törvényt.
Ez ugyan nem történt meg, de nem kell túlságosan élénk fantázia ahhoz, hogy el tudjuk képzelni: Bidennek és adminisztrációjának február 24-e óta kisebb dolga is nagyobb annál, mint hogy Orbánnal bíbelődjenek. Ott van nekik az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, az orosz agresszióra adott és adandó amerikai, valamint a szövetségesei által hozott szankciók kidolgozása, és életbe léptetése. Orbán ügye pedig ráér.
