Orbán évnyitó sajtótájékoztatója  

A miniszterelnök mindenek előtt beszámolt a legutóbbi kormányülés témáiról, köztük a magyar katonák iraki missziójáról. Mint Orbán Viktor elmondta, a magyar katonákat csak akkor evakuálják a NATO-misszió helyszínéről, ha az irakiak egyoldalúan felmondják.

Orbán Viktor ezúttal is beszélt a migrációs veszélyről. A miniszterelnök azt állította, hogy naponta száz migráns érkezik az országba. Emiatt újabb rendőröket és katonákat vetnek be a térségbe.

A miniszterelnök beszámolt a gazdaság javuló helyzetéről, kiemelve, hogy a foglalkoztatás a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas Magyarországon. Orbán szerint ma már kevesebb a szegény, és a cigányság körében is sikerült a mélyszegénység arányát csökkenteni.

Orbán Viktor szerint, párját ritkító mértékben nőtt Magyarországon a beruházások aránya, de a miniszterelnök azt nem említette, hogy ez elsősorban az Európai Unió forrásainak köszönhető.

Egészségügyi döntéseket is hozott a kormány: elsősorban a nővérek és ápolók fizetését emelik a következő hónapokban. Az orvosi bérek várható emeléséről szintén nem beszélt Orbán Viktor. A miniszterelnök kitért arra is, hogy minden három évnél régebben felújított kórházat mielőbb renoválni kell. Viszont szót ejtett a kórházi adósságokról, megemlítve, hogy az Állami Számvevőszék szerint, a kórházak eladósodása emberi hibára vezethető vissza. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a kórházak újabb adósságot a továbbiakban nem halmozhatnak fel. Az ügy megoldására intézkedési tervet kell készítenie január végéig Kásler Miklós szakminiszternek.

A kormány foglalkozott a klímavédelemmel. A miniszterelnök szerint ebben az ügyben sem szabad kapkodni. Orbán Viktor kiemelte, hogy az ország gazdasága úgy képes növekedést produkálni, hogy közben a széndioxid kibocsátása folyamatosan csökken. Tehát a „klímabajnokágon” jól szerepelnénk, hisz' megelőzzük Hollandiát, Németországot, és az Ausztriát is. Orbán szerint, a kormány képes 2050-re karbon-semlegessé tenni az országot, de ehhez kell 50 ezer milliárd forint. Ezen kívül Orbán Viktor fontosnak tartja az atomenergia támogatását, mert szerinte enélkül nem lehet „karbon-semlegessé” tenni Magyarországot. A kormányfő több környezetvédelmi intézkedést is sorolt, de arra nem tért ki, hogy Magyarországon miért nincs környezetvédelmi minisztérium.

Miután a kormányfő hosszasan ecsetelte a migránskérdést, a közszolgálatinak nevezett MTVA riportere ugyancsak a menekültügyről érdeklődött. Orbán Viktor a felvetésre örömmel nyugtázta azt az uniós döntést, hogy a tranzitzónában tartózkodó menekültek nem tekinthetőek fogvatartottaknak. Ezt követően, Orbán elméleti fejtegetésbe kezdett a bevándorló párti társadalmakról, jelezve, hogy Magyarországon elsősorban magyar embereket szeretne látni.

A közszolgálati televízió riportere szóba hozta még Soros György szerepét – emlékezetes, hogy Soros ellen külön lejárató kampányt finanszírozott a magyar kormány – erre reagálva Orbán cáfolta, hogy neki kormányfőként Soros-fóbiája lenne, de nem szeretné, ha a milliárdos a jelenleginél nagyobb befolyást szerezne Európában.

A Reuters riporterének kérdésére, hogy befolyásolja-e az energiapolitika a külpolitikát, Orbán Viktor kifejtette, hogy azt nem támogatja, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok köre bővüljön. Az együttműködést viszont helyesli, tehát jónak tartja, ha Putyin elnök a bolgárokkal és törökökkel közös gázvezetéket avat.

Karácsonynak is jár száz nap

Nagyon megértőnek igyekezett látszani a főváros új vezetésével Orbán, bár persze azért oda-odaszúrt egyet, reagálva az Origo felvetésére, hogy Karácsonyék retorikájával szemben stadionstop nincs a fővárosban, ám van kórházstop ligetstop, stb.

A kormányfő szerint „nem helyes politikai viselkedés”, ha azonnal számon kérik a vesztesek a győztesektől a dolgokat. Még sajnálkozva is beszélt az ellenzékről, amelynek nem csak kiigazodniuk kell, s meg kell érteniük a dolgokat és terveket készíteniük, hanem még a költségvetés kidolgozása is a feladatuk.

Arra ígéretet tett, hogy Karácsony Gergelyt minden olyan kormányülésre meghívják, amelyen Budapest lesz a téma. Majd nem is kicsit lenézően úgy folytatta, hogy összevissza beszélnek Karácsonyék a stadionok, a szuperkórház, a Liget ügyében, s még ki kell várni a döntésüket az Állatkerti projektről.

A későbbiekben az ATV kérdésére válaszolva Orbán arról beszélt, hogy nem azért nem adtak több pénzt a Budapest-Kormány megállapodásban az akkor még Tarlós István vezette fővárosnak, mert nem akartak, hanem azért, mert ennyi volt. Szerinte a minimum, amit megkövetel a sportszerűség, hogy az ellenzéki irányítású Budapest is megkapja ugyanazt, ám „mi például szívesen építenénk szuperkórházat, de nem kell; vagy az egész világ legnagyobb kulturális programjára, a Ligetre is szántunk pénzt, de az sem kell”.

Sok szerencsét kívánt Lázárnak

Orbán – az Index kérdésére – méltatta azt a három egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt, Navracsics Tibort és Lázár Jánost, akik az elmúlt időszakban többször is bírálták a Fideszt, annak kommunikációját, sőt Orbánt is. A kérdésre – amely azt firtatta, hogy foglalkozik-e ezekkel a kritikákkal – azonban nem válaszolt, inkább csak azt ecsetelte, hogy miben számítanak rájuk. Lázár Jánosnak például sok sikert kívánt ahhoz, hogy visszaszerezze Hódmezővásárhelyet.

Két nemzeti konzultáció is jön

A Fideszt belülről érő bírálatok egy részével – miszerint a kommunikációval is gondok vannak – részben egyetértett. Szerinte két éve kampányüzemmódban működnek, ez túl hosszú idő. Az emberek nem szeretik ezt, s a kormánytól nem is ezt szokták meg 2018 előtt.  De most két évig kormányzás lesz – ígérte –, s rögvest jelezte is, hogy két nemzeti konzultációt tervez az idén.

Rogán és a kormányátalakítás

„Nix ugri bugri” – reagált az esetleges kormányátalakítási kérdésre, amely név szerint említette egyébként Rogán Antalt is. Neki nincsenek nyugat-európai reflexei, s az első bírálatra nem cseréli le a minisztereit. 

A kérdésre tehát nem válaszolt, majd amikor egy másik újságíró megismételte a Rogánra és a kormányátalakításra vonatkozó kérdést, Orbán úgy reagált: azt már egyszer megválaszolta.

A Fidesz visszaterelné a Néppártot a gyökereihez

Több kérdést is kapott Orbán arra vonatkozóan, hogy a Fidesz marad-e az Európai Néppártban, illetve, hogy ha nem, akkor mit szándékozik tenni. Először angolul, majd magyarul arról értekezett, hogy a Fidesz az elvekhez ragaszkodik és annak alapján fogja meghozni a döntését arról, hogy marad-e az EPP-ben vagy sem.

Szerinte az egész európai pártszerkezet egy mély átalakulás folyamatában van, az EP-választások után már a Néppárt és a szociáldemokraták nem tudják közösen megszabni az irányokat. A baloldalon előretörés van (lásd Emmanuel Macron), a „mi oldalunkon” ugyanakkor a Néppárt sokat elvesztett, mert rossz politikát folytat, baloldali és a liberális irányba indult el, magára hagyva a kereszténydemokratákat. Orbán szerint két lehetőség van a jobboldalon: vagy visszatér a kereszténydemokrata gyökerekhez, vagy nem.

Ma három döntő kérdés van: hogyan viszonyul egy párt a bevándorláshoz, a családmodellhez és a nemzeti kultúra elsődlegességéhez. Korábban a kereszténydemokraták is úgy gondolkodtak ezekről a kérdésekről, ahogy a Fidesz, de ma már elmozdultak egy baloldali, liberális irányba.

„Szeretném, ha a Néppárt visszatérne a kereszténydemokrata gyökerekhez, de hogy de visszatér-e, illetve, hogy elő tudjuk-e ezt segíteni, s hogy egyáltalán akarják-e a közreműködésünket ebben, az egyelőre nem világos” – mondta, hozzátéve: válasz azonban hamarosan lesz. Ha nem kérnek a Fidesz közreműködéséből, akkor Orbán szerint szükség lesz egy kereszténydemokrata valamire. De neki nem ez a célja, mert „vissza akarjuk terelni a Néppártot oda, ahol sikeres volt”.

Van-e ki-, illetve belépési nyilatkozat?

Orbán szerint a jó politika ismérve a minél nagyobb mozgástér biztosítása egy-egy döntés számára – válaszolta a kérdésre, hogy van-e a Néppártból való aláírt kilépési, illetve a Konzervatívokhoz való aláírt belépési nyilatkozat a zsebében. Szerinte kedvező módon most egybeesik az Európa jövőjéről folyó diskurzus és a pártok hovatartozásáról szükséges döntés, így van arra lehetőség, hogy megnézzék, a Fidesz által a meghatározó kérdésekben képviselt álláspont mely pártokéhoz áll a legközelebb, s ennek alapján lehet majd dönteni a hovatartozásról.   

A Bölcsek Tanácsának a jelentését nem látta, „nem tudom, hogy ilyen létezne” – reagált egy erre vonatkozó kérdésre. Azt is elmondta, hogy nincs időpontja Donald Tusk néppárti vezetővel való találkozóra.

Bátorság-e, hogy menekül a kérdések elől?

Orbán szerint van részigazság abban, hogy a kormánytagok kevésbé kaphatók mikrofonvégre, mivel kampányidőszakban másként kommunikálnak, mint normál üzemmódban. Az RTL munkatársa kérdezte meg, hogy miért nem hajlandó Orbán és a miniszterei megválaszolni a kérdéseket.

Orbán – némileg kiesve a nyugodt, mosolygós szerepből – az őt ért bírálatra azt fejtegette, hogy ellenséges közegben senki sem nyilvánul meg szívesen. A kérdés egyébként úgy szólt, hogy „Ön bátor kormányzást ígért. Az bátorság, hogy elmenekülnek a kérdések elől?”. A maga részéről mindig minden fontos információt eljuttat az emberekhez, „lehet, nem azokon a csatornákon, amelyek önnek szimpatikusak”.

Egy másik kérdésre válaszolva Orbán egyébként arról beszélt, hogy leginkább a tapasztalat mondatja vele, hogy milyen arányban támogatják, illetve ellenzik  őt és a kormányát a médiában. Szerinte, ha a kormányinfón résztvevők körében titkos szavazást tartanának, nyolcvan százalék az ő menesztése mellett tenné le a voksát.

A vő és az uniós pénzek

Orbán szerint nem csak Tiborcz István uniós támogatását vállalta át inkább a magyar költségvetés, mint mondta, ezt akkor csinálják, amikor nem akarnak vitát folytatni Brüsszellel az adott projekt kapcsán. Ilyenkor inkább átcsoportosítanak, mivel a vita forrásvesztés lehetőségét vonja maga után. Ezután hosszasan fejtegette, hogy olyan nincs, hogy európai uniós pénz, az a mi pénzünk, a magyarok pénze, s ez lényegi különbség.