Orbán már megtöltötte a pisztolyt, de még nem húzta meg a ravaszt
Nyilatkozatot készült kiadni a Szabad Városok Szövetsége a polgármesterek jogainak és cselekvési lehetőségeinek jelentős beszűkítése miatt – tudtuk meg Márki-Zay Pétertől. A hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke, korábban maga is kiadott már egy közleményt, amelyben többek között leszögezte: „a Fidesz-KDNP az új kommunista párt, akik korlátlan időre adtak korlátlan hatalmat Orbán Viktor miniszterelnök elvtársnak, rendeleti kormányzásra, az ellenzék és a sajtó elhallgattatására, az önkormányzatiság felszámolására, a járvány valós adatainak és a széteső gazdaság statisztikáinak eltitkolására”. Az ellenzék tiltakozása nem volt hiábavaló: a kormány lemondott a szándékáról.
Nem volt hiábavaló az ellenzék támadása, esetleg a Fidesz már eredetileg is csak taktikai okból, kvázi gumicsontként vetette oda, mindenesetre a kormánypárt visszalépett óriási vihart aratott tervétől. Ahogy portálunk is beszámolt róla, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: továbbra is az eddigiek szerint lesznek gyakorolhatók a polgármesterek jogosítványai veszélyhelyzetben, a kormány eltekint az erre vonatkozó módosítási szándékától.
A Semjén-féle salátatörvény vonatkozó része egyébként arról szólt, hogy a veszélyhelyzetben a polgármester, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke döntéséhez a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. A megyei, fővárosi védelmi bizottság öt napot kap a döntésre. Miután a veszélyhelyzet idejére a polgármestereket felhatalmazták arra, hogy ha olyan a helyzet, egymaguk, a képviselő-testület nélkül döntsenek (amivel egyébként több fideszes polgármester már vissza is élt), ezzel tulajdonképpen a döntésük helybenhagyására vagy éppen elutasítására föléjük ültetnek egy-egy védelmi bizottságot, amelyeknek az élén – ahogy ezt a 444.hu összegyűjtötte – a fővárosi, illetve a megyei kormánymegbízottak állnak. Életrajzukat átnézve, 20-ból 13-nak van, vagy volt köze a Fideszhez és a KDNP-hez, egykor országgyűlési képviselők voltak, vagy a helyi közéletben politizáltak.
A lépés helyes, de sántít az érvelés
„Örülök, mert ez a józan és normális lépés, helytelen lett volna egy hirtelen irányváltás” – mondta megkeresésünkre Márki-Zay Péter, aki ugyanakkor sántítónak érzi az indoklást, ugyanis „nem tapasztaltam az ellenzéki polgármesterek tiltakozását az ellen, hogy túlságosan nagy felelősséget ruházott volna rájuk a katasztrófatörvény”. Gulyás ugyanis azt mondta, hogy az elmúlt hetekben éppen az ellenzék részéről érték kritikák azt a gyakorlatot, amely a polgármestereket jogosítja fel arra, hogy veszélyhelyzetben a védekezés érdekében a képviselő-testület jogaival éljenek. Ezt kívánták – állítása szerint – orvosolni.
Márki-Zay felidézett olyan véleményt, miszerint a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos vitánál akartak egyfajta ellentmondást generálni, állítván, hogy az ellenzék egyetért a polgármesterek teljhatalmával, ám a kormányfőnek nem akarnák azt megadni. „Erről szó nincs” – szögezte le Márki-Zay, rámutatva: „a polgármesterek csak a közgyűlés felelősségét vették át a veszélyhelyzet idejére, de azt, hogy az meddig tart, nem mi döntjük el, hanem a tőlünk független, felhatalmazott demokratikus testület”. Hozzáfűzte: „örülnék, ha nem lenne ilyen megemelt felelősségem”.
A Szabad Városok Szövetsége is készült
Az ellenzéki polgármestereket tömörítő Szabad Városok Szövetsége is tiltakozni készült a Semjén Zsolt által benyújtott salátatörvényben megfogalmazott, a polgármestereket kalodába záró terv ellen, ahogy egyenként is többen megtették, köztük Karácsony Gergely, budapesti főpolgármester is.
A tiltakozók között volt Márki-Zay Péter, aki éles hangú közleményben kelt ki Semjén javaslata ellen, amely „a veszélyhelyzet által a közgyűléstől a polgármesterre ruházott döntéseket egyből továbbadná egy fideszes testületnek, a semmilyen demokratikus felhatalmazással nem rendelkező védelmi bizottságoknak”. Leszögezi, hogy a katasztrófavédelmi törvény a hatékonyságra hivatkozik, ami innen kezdve, értelmetlen, hiszen minden döntés öt napra fel lesz függesztve. „Erős a gyanú, hogy a Fidesz a kommunizmusban megszokott módon (személyre szabott jogalkotás, politikai alapon döntő népbíróságok, tolvajokat soha el nem számoltató ügyészség, uniós pénzek pártalapon történő kiosztása) a fideszes polgármesterek döntéseit máshogy bírálja majd el a védelmi bizottság” – írja, hozzátéve: „gyakorlatilag minden város kap egy fideszes közgyűlést és öt nap beépített késedelmet a döntések bevezetésében”.
Nincs forradalmi hangulat
Mit tehetnek a polgármesterek a tiltakozáson túl? És általában, van-e bármilyen mozgástere az ellenzéknek? – kérdeztük Márki-Zayt.
„Mást nem tehetünk, mint, hogy tiltakozunk, mert a morgás jogát még nem vették el tőlünk” – válaszolta, hozzátéve: „forradalmi hangulat még nincs Magyarországon, de a Fidesz hatalma folyamatosan erodálódik, s ha lesz hiteles alternatíva, akkor van remény kormányváltásra” – mondta. A jelen állapotot a Kádár-rendszerhez hasonlította. Szerinte Kádárt is megválasztották volna egy demokratikus választáson, ahogy a Fidesznek is megvan egyelőre a szavazatok 50 százaléka (ami valójában a szavazók egyharmada). Azaz még nincs többségi tömegigény a kormánybuktatásra. Ugyanakkor az látszik, hogy szépen, lassan a Fidesz lejáratja magát, s ha az ellenzék jól csinálja, képes felmutatni egy vonzó és hiteles alternatívát, akkor le lehet majd váltani a kormányzó pártot.
Lesz-e választás 2022-ben?
Hisz-e abban, hogy lesz választás 2022-ben? – kérdeztük. Márki-Zay – többekkel szemben – úgy véli, lesz, mivel a Fidesz is tudja, hogy ellenkező esetben lenullázódik az erkölcsi legitimációja, amivel bázist veszít. „Ugyanis még a diktatúrának is szüksége van tömegbázisra, amit a Fidesz propagandával és megfélemlítéssel még biztosít magának”. De 1956 is azt mutatja, hogy még diktatúrában is le lehet váltani egy hatalmat – tette hozzá.
Megfélemlítés is van már. Ugyanakkor – fejtette ki – Orbán akkor csinálja a legrosszabbat, ha mártírt csinál a politikusokból, újságírókból, közéleti személyekből. „Másfél éve az október 23-i beszédemben mondtam, hogy kellenek hősök, de kellenek mártírok is. Már megtöltötte a pisztolyt, de tudja, hogy nem kellene elsütni azt, mert ha elkezdi alkalmazni a törvény által magának biztosított lehetőséget, akkor az emberek is feleszmélnek”. Példát is mondott: ha a jászberényi polgármestert lecsuknák amiatt, mert kiállt a nyilvánosság elé és elmondta, hogy városában is van fertőzött, akkor az több százalékpontos népszerűségvesztést hozna országosan is a Fidesznek.
Márki-Zay szerint, amúgy a demográfiai változások is a Fidesz ellenében hatnak – a fiatalok körében körülbelül 20, az idősebbek körében pedig 35-40 százalékos a kormányzópárt népszerűsége. S még inkább lefelé fogja húzni a Fideszt, amikor már az emberek a saját környezetükben érzékelik, hogy mi történik az országban.
