Orbán mostani abszurd levele csak a fideszes szavazóknak szól

Kövér Lászlónak küldött beszámolót Orbán Viktor, amiben végigveszi, hogy a következő uniós költségvetésről és a koronavírus miatti gazdasági válság hatásait enyhíteni hivatott mentőcsomagól folytatott júliusi uniós csúcson hogyan végezte el a fideszes parlamenti többség által számára előírt feladatot. Talán nem meglepetés, ha elmondjuk, hogy Orbán irománya szerint, szinte maradéktalanul. Ezért aztán – kommunikálja – rá is bólintott az EU új hét éves költségvetésére, valamint a 750 milliárd eurós mentőcsomagra.

Egy még Orbán szerint sem

Öt pontban szabta meg a feltételeket a Fidesz. Az első két pontban (a költségvetésből és a mentőcsomagból minden tagállamnak azonos elbírálás alapján kell részesülnie, a gazdagabbak nem kaphatnak többet a szegényebbeknél) teljes sikert hirdetett Orbán, mondván, nettó 30 milliárd eurónyit sikerült kiharcolnunk hét évre. A dolognak azért sok a  szépséghibája – ahogy arról Inotai András portálunknak adott interjújában beszélt.

A harmadik pont a 7. cikkely szerinti vizsgálat lezárását szabja feltételül  – Orbán ezt is sikernek állítja be, miután – szavai szerint – ígéretet kapott a német elnökségtől és Angela Merkeltől, hogy az év végéig lezárják az eljárást. Erre azonban bizonyíték nincs.   

A negyedik követelés esetén tisztázható talán a legkevésbé, hogy mit ért el Orbán. Ez ugyanis az uniós pénzek jogállamisági kritériumokhoz kötöttsége, amiről a miniszterelnök a Kövérnek írt beszámolóban csak „sumákol”, de megteheti, miután a csúcs elfogadott dokumentumaiban is csak utalások vannak erre. Ám meg kell jegyezni, hogy az orbáni iromány megalkotásakor ismertek voltak a szóbeli kiegészítések, továbbá az Európai Parlament nézetei, miszerint elégedetlenek azzal, hogy nem született egyértelmű döntés ebben a kérdésben. Erről beszélt egyébként a KlikkTV-nek Andor László volt uniós biztos, illetve a Hírklikknek Horn Gábor, aki úgy fogalmazott: „az EU parlamentje –  ami az EU  legfontosabb intézménye, ellentétben Magyarországgal, a magyar parlamenttel – érzékelhetően és egyértelműen kinyilvánította, hogy nem elégedett a kormányfői szintű alkuval”.

Az öt feltétel közül egyetlen olyan volt, amelyben Orbán maga is elismerte, hogy nem sikerült teljesítenie, ez pedig az, hogy a „politizáló álcivil szervezetek” ne juthassanak uniós forrásokhoz. E kérdés kapcsán, Orbán megjegyezte, napirenden tartja.

Még minden nyitott

Ismerve a Fidesz egyszemélyes vezetési szerkezetét, tudván, hogy mindenről mindig Orbán Viktor dönt, jogosan merülhet fel a kérdés, mi szükség volt erre, a Kövérnek szóló irományra, s persze arra is, hogy a parlament „mandátumot” adjon, feltételeket szabjon Orbánnak az uniós csúcs előtt. Erről is kérdeztük Horn Gábort.

„Színjáték” – vágta rá a Republikon Intézet vezetője. Aki emellett fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „még semmi sem dőlt el, sem győzelmi fáklyákat nem érdemes gyújtani, sem azt kijelenteni, hogy Orbán mindent elbukott”, majd ősszel – az EP döntéseinek függvényében – derül ki, valójában mit is végzett a magyar kormányfő. Nem tudjuk, mi lesz az új költségvetéssel, nem tudjuk, hogy a jogállamiság ügyében mi lesz a végső szó – sorolta a nyitott kérdéseket. „Ahogy az ellenzék is hibázik, amikor azt mondja, hogy Orbán mindent elbukott, ugyanilyen hiba a valóságot elferdítő orbáni sikerjelentés” – szögezte le Orbán irománya kapcsán (is). Persze „egyik sem véletlen” – ismerte el.

A műfaj maga is abszurd

Ami pedig a „műfajt” illeti, Horn szerint „elég abszurd, hogy a főnök beszámol az egyik fontos katonájának” az elvégzett munkáról.

Célját tekintve, pedig csak a szokásos – derült ki a szavaiból –, hiszen azt fejtegette, hogy ismert módon, Orbán mindig csak a saját szavazóinak játszik, s „meg van róla győződve arról, hogy a sajátjai értik és elfogadják, amit ezzel a beszámolóval üzen”.

Fontos cél persze annak demonstrálása, hogy a magyar parlament igenis működik, számára határozatban szabja meg a brüsszeli alku feltételeit, illetve ő is beszámol a végzett munkáról, s megindokolja, mit, miért tett.

Ismét csak a sajátjaihoz szól

A célközönséget kapcsán, Horn emlékeztetett, hogy „nem mi, nem a magyar társadalom egésze az, akiket megszólít”. Ezt pedig „egészen elképesztőnek” mondta, hiszen azt mutatja, hogy „van egy olyan miniszterelnöke Magyarországnak, aki a társadalom felét egyszerűen pillantásra sem méltatja”.  Számára csakis a saját szavazótábora a lényeg, s már elég régóta.

De azon belül sem az egész tábornak szól ez a mostani színjáték. Horn szerint, ezzel a Fidesz-szavazók két nagy csoportjának népesebbikét vették célba, mégpedig az úgynevezett hívő tagozat mintegy 1,5 milliós táborát.

Ők azok, akik ha Orbán azt mondja, hogy valami úgy van, akkor az ő szemükben az úgy is van. Ők azok, akik kritikátlanul szemlélik Orbánt és tetteit, és ők azok, akiknek fontos hogy a „főnök” rendszeresen üzenjen, tartsa velük a kapcsolatot. Erről, és persze a címgyűjtésről szól például az összes NER-es konzultáció, amikor megkérdik a tutit és megmondják azt is rögtön, hogy mit válaszoljanak. „Hosszú évek munkája és mindannyiunk temérdek pénze van a velük való törődésben, aminek éppen úgy része a gyűlöletkeltés, mint az ellenségkép kialakítása vagy a háborús retorika.

De hova állnak majd ők?

És van mintegy egymillió további szavazó, akiket csak a gazdasági érdekeik tartanak a Fidesz mellett. Ők a felső középosztály, amiről az elmúlt tíz év minden intézkedése – a családtámogatás, az adórendszer, a jövedelemrendszer, stb. – szólt. Szemben a „hívő tagozat’ mintegy másfél millió, zömmel szegény, vidéki tagjával, akiket nem kell megvásárolni. Ez az egymillió ember valószínűleg nem fogékony a ferdítésekre, a retorikára.

„A nagy kérdés persze, hogy ez a választásokat eldöntő szavazótömeg hova áll akkor, ha bekövetkezik egy elhúzódó gazdasági válság, ha jövőre nem a jólét maga valósul meg, ha egyre súlyosabb nehézségek következnek be, ahogy az elmúlt fél évben ezt már megtapasztalhattuk” – vetette fel Horn Gábor.