Orbán nem alacsony és nem kövér
Kiverte a biztosítékot a kormányoldalon Karácsony Gergely nem túlságosan emelkedett megjegyzése, amely az Economistnak adott interjúban hangzott el. A főpolgármester a közte és a miniszterelnök közötti különbségeket sorolva megjegyezte: „Orbán alacsony és kövér, én magas és vékony vagyok”. Karácsony utóbb bocsánatot kért a szerinte sem szerencsés szövegért, ám a kormány prominensei nem hagyták annyiban.
Pedig, jobb lett volna, ha hallgatnak. Nem csupán azért, mert közülük még senki sem kért elnézést semmiért. Sem azért, amiért az elmúlt 11 évben Magyarországgal tettek, de hogy konkrétabbak legyünk, akkor sem kértek elnézést, amikor ellenzéki politikusokat – nem mellesleg nőket – sértegettek. Emlékszünk még Kövér László kirohanásaira Vadai Ágnes és mások ellen, vagy a Fidesz szócsövében, a Magyar Nemzetben Szabó Tímeáról megjelent förmedvényre. És nem felejtettük el azt sem, hogy a G. Fodor Gábor – akinek épp a napokban jelent meg könyve Orbán Viktorról – által főszerkesztett 888 című gusztustalanság milyen útszéli stílusban írt az MSZP egyik korábbi elnökének a feleségéről. (Nem linkeljük be ezeket az írásokat, mert ízlésünk tiltakozik ez ellen, de ha valaki kételkedne, járjon utána, vagy készséggel eligazítjuk, hogy hol találja az ominózus cikkeket.)
Szóval, már csak ezért is érdemes volna visszavenni a nagy arcból és inkább elbújni egy sötét sarokba elmélkedni. Kisebb lenne a blamázs.
Elmondok egy történetet, hogy az Orbán védelmére kelő Fürjes, Kósa, Tállai és más urak megértsék, mire gondolok. Az 1970-71-es tanévet előfelvételis katonaként Kalocsán töltöttem. Mint a legtöbben már bizonyára kitalálták, nem önszántamból. Egyik hajnalban, mikor a dermesztő hidegben vidáman énekelve kellett (volna) a századunknak reggeli tornához sorakozni, a bennünket gyakorta és előszeretettel szívató B. hadnagy közölte velünk, hogy nem szépen énekeltünk, ezért menjünk még egy kört. Ekkor szólalt meg az egyik társam, aki annyit mondott: bunkó!
B. hadnagy persze azonnal megállította a menetet, és megkérdezte: ki volt, aki azt mondta rá, hogy bunkó? Nem jelentkezett senki. Ekkor ez a nagyeszű agy keresztkérdéssel próbálkozott, és azt kérdezte: tudjuk-e, hogy ki mondta azt, hogy bunkó? Tudtuk, de nem mondtuk meg neki.
B. hadnagy őrjöngött, és azzal fenyegetőzött, hogy ennek még lesz folytatása. Lett is, ahogyan ez a kiváló katona megígérte. Délelőtt összehívták az egész ezredet, ahol az ezredparancsnok elvtárs minden katonával közölte, hogy micsoda szörnyűség történt: B. hadnagyra valaki azt mondta, bunkó. Innentől kezdve az egész ezred hivatalos helyről tudta, hogy B. hadnagyra azt mondták, hogy bunkó. Ezt a kis kalandot B. hadnagy megúszhatta volna, ha elvonul gondolkodni egy csendes sarokba, ám ő ehelyett azt az utat választotta, amelynek a végén mindenki megtudta róla, hogy bunkónak nevezték.
Visszatérve a jelenbe: esetünkben már csak az van hátra, hogy Semjén Zsolt – jó szokása szerint – valamelyik éjszaka leple alatt törvénytervezet nyújtson be, amelynek lényege, hogy Orbán Viktor nem alacsony és nem kövér, és ha valaki ezt kétségbe vonná, akkor beleírják az alaptörvénybe, vagy meghosszabbítják Bicskéig, esetleg Lovasberényig.
