Orbán szerint háborús helyzet van, a nemzetközi hitelminősítő mégis optimista
A kialakult inflációs helyzet ellenére, a Fitch Ratings kedvezően minősítette Magyarország államadósság-besorolását a hétvégén. A péntek esti hivatalos közlés szerint változatlan stabil kilátással megerősítették Magyarország devizában denominált hosszú futamidejű államadósság-kötelezettségeinek „BBB" szintű, befektetési ajánlású osztályzatát. Mégpedig annak ellenére, hogy a kormánypropaganda szerint háborús helyzet van Magyarországon. Farkas Zoltán, a HVG munkatársa szerint mindezt komolyan befolyásolhatja, ha mégis elakadna az orosz energiabeszerzés, illetve mégsem érkeznek meg az uniós források.
A nemzetközi hitelminősítő egyebek mellett azzal indokolta a Londonban bejelentett döntést, hogy a magyar gazdaság szerkezeti mérőszámai erőteljesek a hasonló besorolású többi ország strukturális mutatóival összevetve. Kiemelték továbbá, hogy „az elmúlt időszakot stabil gazdasági növekedés jellemezte, és ennek fő hajtóerejét a beruházások adták”.
Varga Mihály pénzügyminiszter üdvözölte a lépést. „Kedvező, hogy a Fitch Ratings a háborús válság és az európai recessziós félelmek ellenére is megerősítette hazánk besorolását, és stabil kilátás mellett, továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot” – írta közösségi-oldalán.
A hitelminősítő várakozása szerint Magyarország szeptember végéig egyezségre jut az Európai Bizottsággal a magyar helyreállítási tervről, és így hozzájuthat a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére meghirdetett helyreállítási alap megajánlott összegéhez. Megítélésük szerint „az erről folyó tárgyalások az utóbbi hetekben konstruktívabbá váltak, és a hitelminősítő azzal számol, hogy a magyar kormány további engedményekre lesz hajlandó a közbeszerzések és a korrupcióellenes eljárások területén.”
A cég a fő kockázatok között említi a függést az orosz energiahordozó-szállításoktól, kiemelve, hogy Magyarország nyersolaj-szükségletének 80, földgázigényének 95 százalékát Oroszországból importálja. Jóllehet a Fitch Ratings nem számol azzal, hogy az Oroszországból érkező földgázszállítások teljesen leállnak, ha azonban az Európai Unióban kiterjedt energiahordozó-adagolást kellene bevezetni, az Magyarországon valószínűleg recessziót és a jelenleginél is sokkal magasabb inflációt okozna – áll a hitelminősítő londoni elemzésében.
Farkas Zoltántól arról érdeklődtünk, hogy vajon milyen kockázatok veszélyeztethetik az idézett minősítés fenntartását? Befolyásolhatja-e mindezt az egyelőre csak vészharangot kongató prognózisok, amelyek az ősztől várható inflációrobbanásra figyelmeztetnek?
A HVG munkatársa szerint két fontos feltételezés áll a minősítés mögött. „Az egyik, hogy Magyarország hozzájusson az uniós forrásokhoz, a másik, hogy nem állnak le az Európába irányuló gázszállítások.”
A minősítést az infláció mértéke nem befolyásolja, „a fogyasztói árindex nem olyan brutálisan magas az üzemagyag és egyéb ársapkáknak köszönhetően, ezért Magyarország nem lóg ki olyan nagyon a sorból.” Jelezte, hogy Lengyelországot ugyanakkor vizsgálták, mint Magyarországot, a lengyelek idei és jövő évi inflációs mutatói jóval nagyobbak, mint Magyarországé, a lengyel állampapírok minősítése mégis sokkal jobb. A -, és azon sem változtatott a Fitch. Érdekességképpen hozzátehető, hogy az ukránokat például drasztikusan leminősítették: CCC minősítésből C lett, ami a legalsó minősítésnek felel meg, mert adósságai törlesztésének felfüggesztését kérte.
„A lengyeleket azért néhány dolog Magyarország elé helyezi. Mint például a jóval fegyelmezettebb államháztartási politika, sokkal kisebb adósság és a legalább olyan, ha nem nagyobb növekedési teljesítmény.” Tavaly 1,9 százalék volt a lengyel államháztartás hiánya, „tehát majdnem egyensúlyban voltak, az idén azért ment fel 3,5 százalékra, mert sokat költöttek a menekültekre” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy reális-e Magyarország pozitív minősítése, Farkas Zoltán közölte, semmi oka ezt kétségbe vonni. „De mindig van egy nagy ’ha’. Ez pedig esetünkben az volna, hogy valóban sikerül-e hozzájutnunk az uniós pénzekhez. Ebből az idei évre megközelítően 2400 milliárd forintot terveztek és eddig kevesebb, mint 500 milliárd érkezett be. A legkevésbé sem mindegy, hogy a többi megjön vagy sem” – mondta a Hírklikknek Farkas Zoltán, a HVG munkatársa.