Orbánék minden száma hazugság volt
Magyar Péter 2027-es költségvetése szakítana az elmúlt 16 év több gazdaságpolitikai gyakorlatával, és nagyobb figyelmet fordítana a szegényebb társadalmi rétegekre, miközben a gazdaság fejlesztését és az uniós források felhasználását is előtérbe helyezi. Horn Gábor és Szakonyi Péter a KlikkTV Egyenleg című műsorában alapvetően előremutatónak értékelte a terveket, ugyanakkor több hiányosságra is felhívták a figyelmet. A rezsicsökkentés fenntartása, a béremelési ígéretek változása, a vagyonadó megvalósítása és a világgazdasági kockázatok kezelése egyaránt kérdéseket vet fel.
Fordulatot hozhat a költségvetés a szegényebbeknek
Horn Gábor szerint a parlamentben bemutatott költségvetési elképzelések részletessége és a felvázolt gazdasági irány is figyelemre méltó. Úgy látja, a tervek megalapozottak lehetnek, a gazdasági növekedés és az infláció előrejelzése pedig teljesíthető célokat jelöl ki. Különösen fontosnak tartja, hogy a szociálpolitikában megfordulhat az eddigi tendencia: a támogatások nagyobb arányban juthatnak azokhoz, akik az elmúlt 16 évben a legnehezebb helyzetbe kerültek.
A minimálnyugdíj négyszeresére emelése és a családi pótlék megduplázása Horn szerint valódi társadalompolitikai változást jelenthet. Utóbbi elsősorban az alacsonyabb jövedelmű családoknak nyújt segítséget, míg a magasabb keresetűek számára kisebb jelentőségű. A korábbi támogatási rendszer ugyanis elsősorban a családi adókedvezményre épített, amelyből a jobb anyagi helyzetben lévők többet profitálhattak.
Szakonyi Péter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a költségvetés egyes elemei politikai kompromisszumokat tükröznek. Szerinte Magyar Péter több intézkedéssel éppen a Fidesz korábbi szavazóbázisát, az idősebb, vidéki, nehezebb körülmények között élő embereket is megszólíthatja. A változtatások irányát igazságosabbnak tartja, de a következetességet hiányolja. Különösen a rezsicsökkentés fenntartását kifogásolta, mert szerinte a jelenlegi rendszer torzulásokat okoz, és átalakítására már régóta figyelmeztetnek a szakértők.
A gazdaságfejlesztésben nagy lehetőségek rejlenek
Horn Gábor a gazdaságfejlesztési intézkedéseket tartja a program egyik legerősebb részének. Pozitívumnak nevezte az árstop kivezetését, valamint a kis- és középvállalkozásoknak tett ígéreteket. A tervek megvalósításához az elkövetkező egy-két évben beáramló, mintegy 6000 milliárd forintnyi európai uniós forrás teremthet lehetőséget. Úgy fogalmazott, hogy a költségvetésnek vannak vitatható elemei, de ezek kisebb súlyúak, mint a várható előnyök.
Szakonyi Péter a Magyar Péter által emlegetett, 21. századi magyar New Deal kifejezést óvatosan kezelné. Az amerikai New Deal a gazdasági válságból való kilábalást segítő, nagyszabású beruházási program volt, a magyar helyzet azonban nem azonos ezzel. A vasútfejlesztés tervezett bővítését ugyanakkor olyan intézkedésnek tartja, amely a gazdaság élénkítését szolgálhatja.
A műsorban szóba került az anyák adómentességének korlátozása és a személyi jövedelemadózás igazságosabbá tétele is. Szakonyi szerint a magas keresetűek korlátlan adómentessége visszaélésekre adhatott lehetőséget, ezért az egymillió forintos határ bevezetését is inkább kiindulópontnak, mint végleges megoldásnak tekinti. Úgy véli, az adórendszer további finomítására lenne szükség, hogy a közteherviselés arányosabb legyen.
A béremelési ígéretek és a gazdasági kockázatok is kérdésesek
Horn Gábor a szociális szférában tervezett béremelés kapcsán hiányolja a korábbi ígéretek megmagyarázását. Magyar Péter korábban 25 százalékos emelésről beszélt, a költségvetési tervekben viszont 17 százalékos, januártól érvényes növekedés szerepel. Horn szerint ezt a különbséget indokolni kellett volna, mert a korábban bejelentett vállalások módosítása bizalmi kérdés is.
Szakonyi Péter a nemzetközi környezet kockázataira hívta fel a figyelmet. Szerinte egy Magyarországhoz hasonló, a világgazdasági folyamatoknak erősen kitett ország esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a közel-keleti konfliktusokat, az európai fejleményeket és a nemzetközi gazdaság alakulását. Ezek ugyanis alapvetően befolyásolhatják, hogy a tervezett gazdasági és társadalompolitikai intézkedések megvalósíthatók-e.
Horn a vagyonadót is vitatható pontnak nevezte, elsősorban a gyakorlati végrehajtás miatt. Szerinte a tőkejövedelmek adóztatásának átalakítása kiszámíthatóbb bevételt hozhatna, ugyanakkor a vagyonadó esetében is érdemes lenne figyelembe venni a beruházási szándékokat. A korrupció visszaszorításában viszont jelentős tartalékokat lát: ha a közbeszerzéseken valódi verseny alakul ki, és nem politikai kapcsolatok döntik el a nyertesek személyét, az akár 30–40 százalékkal is csökkentheti az állami beszerzések költségeit. A megtakarítások mellett a hazai és a külföldi befektetők bizalmának erősödése is hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
