Orbánnak nincs egyszerű dolga

A múlt héten tartott – utolsó – (négy órás) uniós videós csúcson sem sikerült megoldani a tagállamok közötti komoly nézeteltéréseket, sem a költségvetés, sem pedig a koronavírus-járvány kiváltotta válság utáni helyreállítást segíteni hivatott csomag kérdéséről. Július közepén az EU-tagországok állam- és kormányfői már „élőben” összegyűlnek Brüsszelben. Ám egy hónappal a tervezett „élő” csúcs előtt, még arról is vitatkoznak, hogy milyen forrásokból álljon össze a helyreállítási csomag; sem az elképzelt hitelfelvételről, sem a saját források kapcsán felmerülő kérésekről nincs nem hogy egyetértés, de a nézetek közeledése sem, miként abban sem, hogy mennyi hitelt vegyen fel az EU, s azt mikor és ki törlessze. A Bruxinfo jelentése szerint, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a következő napokban kétoldalú egyeztetéseket folytat a tagállamok vezetőivel és majd ezek tükrében, a következő hetekben elő kívánja terjeszteni a tárgyalási keretnek is nevezett kompromisszumos javaslatot.

A magyarok és a lengyelek plusz gondot okoznak

Hogyan látja az esélyeket a szakértő, aki diplomataként, illetve uniós biztosként sok tapasztalatot gyűjtött uniós alkukról?

„Igen nagy kérdések vannak nyitva. Az egyik nagy feladat az elosztási kritérium meghatározása” – emlékeztetett. Mint kifejtette: vannak, akik szerint olyan alapon kellene elosztani a pénzt, hogy azok kapjanak többet, akiket a leginkább sújtott a járvány és a válság – ezek elsősorban a dél-európai országok. Ezzel el kellene térni a szokásos alapelosztási elvtől, ami GDP-arányosságot követ.

Balázs kitért arra is, hogy az alkudozásnak van egy plusz magyar (és lengyel) vonatkozása is: ott van ugyanis a háttérben a feltételesség, az, hogy vajon az uniós pénzek nyomon követhetősége, átláthatósága mennyire lesz feltétel a támogatások lehívásánál. Ezt a vonalat egészen a jogállamiság számonkéréséig tovább lehet még tolni. Szerinte amúgy az uniós pénzek szigorúbb elköltése valószínűleg feltétel lesz, de a jogállamisággal történő összekapcsolást keményebb diónak tartja.

Két sarokba szorulnak a tagállamok

Júliusban a háttérben már a német elnökség fog dolgozni – emlékeztetett Balázs Péter, így a szakminiszteri tanácsokban ők fognak elnökölni. Ez lesz a pénzügyminiszteri tanácsban is, amit ő  kulcsfontosságúnak tart. A maga részéről bízik a németekben és a német diplomáciában, s lát is esélyt a sikerre, annak ellenére, hogy igen komolynak tartja a helyzetet, a problémákat pedig nagyon konkrétaknak. „Nem elméletben vitatkoznak a felek, ráadásul nagyon rövidtávú megoldások kellenek – de talán ez még elő is segítheti a megoldás”.

Polarizált a helyzet: a befizetők és kedvezményezettek két sarokban csoportosulnak, s a nettó befizetők nem csak pénzt, hanem gazdasági és politikai erőt képviselnek. S mint tudjuk, a régi, nagy nettó befizetők szokták meghatározni az irányt.

Ám jönnek a németek

„A német elnökséggel jók a tapasztalatok, szakértő módon, önzetlenül dolgoznak, ezért is lényeges előrelépést várok tőlük minden területen.” – fejtegette Balázs Péter. Tapasztalatból is mondja: nagyon sok háttéregyeztetést, belső diplomáciai munkát igényel az, hogy már világos elképzelés és világos vonal legyen, amikorra a kormányfők összeülnek. „Habár a második félév mindig rövidebb uniós elnökséget jelent – hiszen a tényleges munka csak szeptember közepétől december közepéig tart –, a december közepi csúcsra összeállhat és megszülethet a költségvetés és a helyreállítási csomag is” – vélekedett. Elismerte persze, hogy már az is késő, hiszen a rendes menetrend szerint, már tavaly decemberben kellett volna megállapodni, ami azt jelentette volna, hogy rá egy évre a végrehajtási jogszabályok is elkészülnének. „De nincs tragédia, hiszen időarányosan hosszabbítható a mostani költségvetés” – emlékeztetett.

A V4 sem oldja meg Orbán problémáját

Mi a helyzet velünk, hogyan tudja Magyarország érvényre juttatni az érdekeit? – merül fel a kérdés.

„A visegrádi együttműködés jó eszköz, de a négy ország azonban önmagában nem tud változásokat elérni, ahhoz egy-két nagy tagállamot meg kell nyernie” – mondta Balázs. Németország – mint nagy nettó befizető – érdeke ezúttal nem azonos a visegrádiakéval. A V4-ek a déli tagállamokkal szövetkezhetnek, de ott a vírus-ügyben ágazik ketté az útjuk, hiszen minél nagyobb szeletet akarnak maguknak leszakítani, hivatkozva a járvány és hatásai súlyosságára.

Bonyolítja Orbán helyzetét, hogy vannak visegrádi közös érdekek, de az egység nem túl erős a négy ország között. Élesebb helyzetekben a szlovákok inkább az eurózóna felé közelednek, a csehek manővereznek, s a tapasztalatok szerint, marad a magyar-lengyel ellenállás. Ráadásul a visegrádiaknak nincsenek barátaik, köszönhetően annak, amilyen külpolitikát folytatott főleg a magyar és a lengyel kormány. A V4-k között emellett nincs meg a szoros együttműködés, s hiányzik a szükséges bizalmi viszony, a stratégiai szövetség is.

„Összegezve, Orbánnak nincs egyszerű dolga: nyilván ragaszkodik a szerzett jogokhoz, miközben pedig az új pénzekből a maximumra tartana igényt” – mondta Balázs Péter.

Orbán és a vétó

Mennyire látja elképzelhetőnek, hogy Orbán Viktor kész lesz a végén komoly engedményeket tenni? Főként az uniós források költésének számonkérhetőségi feltételében? – kérdeztük a tapasztalt diplomatát.

„Vétózni mindig lehet, azt bármely ország megteheti, s ezt zsarolásra is ki lehet használni, de a célok eléréséhez vezető igazi eszköz a kritikus tömeget elérő koalíciók felépítése, amelyek át tudják billenteni egy-egy téma megoldását” – mutatott rá, hozzátéve: a visegrádi együttműködés jó, de nem elegendő koalíció egy-két nagy tagállam támogatása nélkül. Ő egyébként optimista, szerinte lesz megállapodás mind a kettőben. A maga részéről nagyon bízik a német elnökségben, s a mögöttes német diplomáciában.