Orbánnak „nyet”-et kellene mondania Putyin tervére
„Az erőviszonyok egyértelműek, mégpedig a NATO és az EU javára, ami azonban nem zárja ki, hogy bizonyos feszültségpontokon Oroszország katonai műveleteket hajtson végre, de meggyőződésem, hogy ezek legfeljebb korlátozottak lehetnek” – mondta portálunknak Szekeres Imre. A volt honvédelmi miniszter arra reagált, hogy Oroszország hadgyakorlatok sorát jelentette be a Csendes-óceántól Ukrajnáig terjedő területen. A héten pedig a NATO és az EU katonai mozgások tervét lebegtette. A szocialista politikus szerint ilyen „veszélyes helyzetben” Orbánnak le kellene mondania a jövő heti moszkvai útját, demonstrálandó, hová tartozik Magyarország. Orbánnak határozott „nyet” választ kellene adnia Putyinnak, ha ez utóbbi szóba hozná a NATO visszaszorítására előterjesztett tervét, ami pusztán Moszkva óhajának politikai, diplomáciai jelzése.
A Csendes-óceántól az Ukrajnáig terjedő hadgyakorlat-sorozat része lesz egy, az Arab tengeren, a kínai hadiflottával közösen tartandó haditengerészeti manőver is. A The New York Times (előfizetőknek szánt) cikke emlékeztet arra, hogy az orosz bejelentés előtt több csapatmozgást is meglebegtetett az Egyesült Államok, a NATO- és az EU, válaszként Oroszország Ukrajnát katonai eszközökkel is fenyegető lépéseire. A feszültség egyre csak fokozódik azóta, hogy december közepén Oroszország egy-egy megállapodás-tervezetet adott át az Észak-Atlanti Szövetségnek, illetve az Egyesült Államoknak, azt követelve, hogy az 1997. után csatlakozott országok területéről vonjanak ki minden NATO-egységet és katonai infrastruktúrát, rakétavédelmi rendszert, korlátozzák a hadgyakorlatok számát és méretét, illetve vonják ki az amerikai középhatótávolságú rakétákat Európából stb. (Ennek részleteiről és veszélyeiről itt és itt írtunk.)
Mennyire tekinthetők rendkívülinek a bejelentett orosz gyakorlatok, hiszen minden ország, szövetségi rendszer rendszeresen tart ilyeneket? Mennyire kell kardcsörtetésnek tekinteni, illetve komolyan venni? Szekeres Imrét kérdeztük.
„A helyzet veszélyes” – szögezte le a korábbi honvédelmi miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben ilyen típusú katonai feszültségre nem volt példa. Miként egyébként arra sem, hogy ennyire egyértelmű erődemonstrációra kerüljön sor. Ám az erőviszonyok egyértelműek, mégpedig a NATO és az EU javára. Oroszország hadereje nem mérhető össze a szövetségesek haderejével. Persze ez nem zárja ki, hogy bizonyos feszültségpontokon – akár a Donyecki területen, akár másutt – Oroszország katonai műveleteket hajtson végre – fejtegette. Igaz, meggyőződése szerint ezek legfeljebb korlátozottak lehetnek.
A hadseregek természetesen rendszeresen tartanak gyakorlatokat, nem egyszer másokkal együttműködve is – mutatott rá Szekeres Imre, aki azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az esetben a szokásosnál kiterjedtebb manőversorozatról van szó. „Ez egyértelműen diplomáciai jelzés” – értékelte, bár azt is hozzátette, hogy az oroszok esetében előfordult már korábban – és elő is fordulhat –, hogy szokatlanul erős csapatmozgást hajtanak végre, illetve sok gyakorlatot tartanak, amik átcsaphatnak egy-egy hadműveletbe. „Nem csak erőfitogtatásról beszélünk tehát, azt az élet fogja megmutatni, hogy a diplomáciai és katonai erőviszonyokat is átrendezni akaró orosz szándékban mennyi a valós erő” – szögezte le a korábbi miniszter. Mindenesetre, joggal mondta Joe Biden amerikai elnök, hogy különböző mértékei vannak a katonai feszültségkeltésnek – tette hozzá.
Ami pedig az orosz megállapodás-tervezeteket illeti – Szekeres Imre szerint ez az orosz történelemben visszatérő motívum, „de Oroszországnak sem módja, sem lehetősége nincs megakadályozni, hogy a szövetségesi rendszer bővüljön, ha azt a tagok jónak látják, és az adott ország kéri a felvételét”. Ez egyébként megtörténhet, akár Ukrajna, akár Grúzia esetben.
Úgy látja, ez egy politikai és diplomáciai jelzés, amivel Moszkva azt akarta kifejezni, hogy neki nem tetszene, ha bővítenék a NATO-t, de ettől még az bekövetkezhet.
Vajon szó lehet-e Orbán jövő heti moszkvai látogatásán arról az orosz követelésről, hogy a NATO „húzódjon vissza” Európában? – kérdeztük, külön említve a pápai támaszpontot. Szekeres emlékeztetett arra, hogy Pápán 12 NATO és uniós tagállamnak van egy közös, nehéz légi szállító ezrede, amit kimondottan humanitárius célú, távolsági szállítások miatt hoztak létre. Ez amúgy egy példátlan kezdeményezés volt, amely magyar katonadiplomáciai siker lett. „Kizártnak tartom, hogy akár ürügyként is felmerülne ez a tárgyaláson. Ha igen, akkor arra egyértelműen ’nyet’ a válasz” – szögezte le. Amikor visszakérdeztünk, hogy vajon Orbán részéről is ez lenne-e a válasz, a korábbi miniszter rávágta: „Igen, Orbán részéről is”.
Amúgy pedig óriási hiba, hogy most megy Moszkvába a miniszterelnök– mutatott rá Szekeres. Hírek szerint már tavaly ősszel kezdték el szervezni az utat, akkor, amikor még korántsem volt ilyen feszült a helyzet – vetettük közbe, ám a korábbi kormánytag határozottan leszögezte, hogy mindenképpen le kellene mondani a látogatást. „Nem szolgálja Magyarország érdekeit egy ilyen feszültségmezőben mintegy hitet tenni a szövetségesekkel szemben, éppen a feszültséget gerjesztő másik hatalom mellett”.
Nem szokatlan a külpolitikában, hogy lemondanak utakat, ha az egyik fél számára alkalmatlanná válik az időpont – ezt megfelelő diplomáciai csatornán lehet rendezni. „Ebben semmi rendkívüli nincs – persze vannak következményei” – mondta. Mindenesetre azt érzékeltetné, hogy Magyarország a Nyugathoz tartozik, és a NATO illetve az EU mellett áll, s „jó lenne ilyen jelzést küldeni a világnak”.
(Az Ukrajna körüli helyzetből kiindult, mélyülni látszó válságról itt közöltünk interjút Jójárt Krisztiánnal, az NKE Stratégiai Védelmi Kutató Intézet külső munkatársával, Orbán moszkvai látogatásáról pedig Szent-Iványi István politikai szakértővel itt.)
