Orbánról állít ki bizonyítványt, hogy kisgyerekként viselkedik a NATO-ban (is)

Olyan politikus kerül október 1-jétől a NATO főtitkári posztra az ügyvezető holland miniszterelnök személyében, akit Orbán korábban – lenézően – csak „holland fickóként” emlegetett, s aki gyakran összefeszült a magyar miniszterelnökkel. Olyannyira, hogy hosszú ideig Orbán azt mondogatta, nem hajlandó megszavazni a személyét. Ezután következett Orbán – érdekes – pálfordulása: durván két hete Budapesten járt Jans Stoltenberg leköszönő főtitkár, ami után a magyar miniszterelnök hirtelen nyilvánosan is beleegyezett Mark Rutte személyének az elfogadásába. Dérer Miklós külpolitikai szakértő, a Magyar Atlanti Tanács korábbi főtitkára akkor így fogalmazott portálunknak: „Nyilván konkrétan nem lehet tudni, hogy mi történt azon a tárgyaláson, de az biztos, hogy Stoltenberg nagyon keményen lépett fel Budapesten, aminek eredményeként Orbán felismerte – vagy inkább talán felismertették vele –, hogy teljesen elszigetelődött a transzatlanti közösségben, és az eddigi vétóival már nincs tovább mozgástere”. E látogatás után fogadta el Orbán, hogy Rutte legyen a főtitkár, illetve ígérte meg, hogy a jövőben Ukrajna esetében nem fog opponálni össz-NATO fellépést, nem fogja azt megvétózni. Cserébe azt kapta – állította a magyar kormányfő –, hogy Magyarországnak nem kell szándékai ellenére fegyverrel, katonával, és anyagilag sem hozzájárulnia az ukrajnai háborúhoz, Ukrajna támogatásához, segítéséhez, amiket nem óhajt. Ennek az állításnak azonban van egy szépséghibája: a szövetség alaptörvénye szerint ugyanis a NATO területi érvényességén túl, egy-egy tagország nem köteles akarata ellenére semmiben sem részt venni, a döntés ugyanis nemzeti hatáskörbe tartozik.

Mark Rutte – ahogy korábban mi is beszámoltunk róla – a Holland Királyság 50., egyben a leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. A most 57 éves politikus pártja, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért elnökeként 2010-ben nyert először, s lett miniszterelnök, majd több egymást követő kormányválság, illetve előrehozott választási győzelem után 2023-ban ismét bukott, az előrehozott választáson azonban már nem indult. 

Korábban – még kormányfőként – többször is keményen nekiment Orbánnak a jogállamiság hiánya, valamint az uniós pénzek korrupt felhasználása miatt, sürgetve, hogy az EU ne oldja fel a felfüggesztett támogatások folyósítását mindaddig, amíg nem történik bizonyítható és jelentős változás ezek a területeken Magyarországon. De például a homofób-ellenes törvény miatti felháborodásában odáig ment, hogy azt mondta, szerinte térdre kell kényszeríteni Magyarországot, s ki kellene zárni az EU-ból. Orbán számára azonban talán a legfájóbb pont Rutte személyében mégis csak az, hogy ő hű maradt az induláskor vallott liberális elveihez – azt pedig látjuk, hogy Orbán az „illiberalizmusában” már egészen a szélsőjobbra sodródott.

Vajon várható-e változás az Észak-atlanti Szerződés szervezetében az új főtitkárral? Mire számíthat a magát illiberálisként definiáló Orbán a liberális Ruttétől, akit korábban lekezelően csak a „holland fickónak” nevezett, és akinek a kinevezését nagyon sokáig harciasan ellenezte? Vadai Ágnest, a NATO Parlamenti Közgyűlés tudományos és technológiai bizottságának – első női – elnökét kérdeztük.

Csak akkor tudjuk meg, hogy változik-e, módosul-e a NATO működése az új főtitkár hivatalba lépésével, amikor Mark Rutte részletesebben elmondja terveit – mondta. Az új főtitkárnak persze lehetnek más prioritásai, de alapvetően azért a tagállamok határozzák meg a vonalat, s ha ők nem kívánnak változtatni, akkor az így is marad. Mert ugyan a főtitkár személye is fontos, de a NATO működését mindig a tagállamok határozzák meg, így azután sok függ attól, hogy a július 9-én kezdődő washingtoni csúcson milyen prioritást határoznak meg az állam és kormányfők. Mindenesetre Rutte terveiről többet lehet majd tudni a NATO parlamenti közgyűlés jövő heti értekezlete után. Az biztos, hogy az eddigi főtitkár, Jens Stoltenberg munkájával elégedettek voltak a NATO-ban. 

Ami pedig Orbán és Rutte személyes viszonyát illeti, Vadai tapasztalatai szerint nem Orbán és csatolmányainak a sértegetése határozza meg a szövetségeseink viszonyát Magyarországhoz. Az már inkább jelent problémát, hogy Orbán politikája nem szolgálja sem Magyarország, sem a NATO érdekét, sőt, sokszor – mint Oroszország és Kína esetében – egyenesen szembemegy vele. Számtalan olyan ügy volt, amelyben minden tagállam egyetértett, kivéve Orbánt – emlékeztetett, példaként említve Svédország NATO-csatlakozásának az ügyét és az ukrajnai háborút. 

A szövetséges politikusok is emberek, így a sértések, különösen a személyüket érő sértések persze nem maradnak nyom nélkül – fejtegette Vadai –, de a horizontjuk magasabban van, mint Orbán. Ők elsősorban a szövetséget, a szolgálatot, az együttműködést, a párbeszédet tartják szem előtt, „az pedig, hogy Orbán inkább viselkedik kisgyerekként, az róla állít ki bizonyítványt”. 

Változhat-e a NATO vonala bármilyen módon, ha a novemberi elnökválasztáson Donald Trump nyer? – kérdeztük. Vadai elmondta, nem szeretne jóslatokba bocsátkozni, arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az amerikai republikánusok és a demokraták nagy összhangban működtek eddig a Kongresszusban a NATO-val kapcsolatos kérdésekben. Ez szerinte rendkívül fontos, bár nem zárja ki, hogy sok szájkaratés politikust láttunk-hallottunk a NATO kapcsán is. „Az Egyesült Államokban, miként valamennyi NATO-tagországban, a vezető politikusok tisztában vannak azzal, hogy a transzatlanti térség biztonságát az USA garantálja, s azt is tudják, hogy aki gyengíti a NATO-t, az nem csak a saját maga biztonságát veszélyezteti. Ezt még a faék egyszerűséggel megvert emberek is értik, de a jelek szerint Orbán Viktor – belpolitikai okokból – mégis csak úgy gondolja, hogy ez így jó neki” – fejtette ki a NATO-szakértő.