Orbitális hazugságot lepleznek Orbánék
„Az az érzésem, most nem egészen arról van szó, hogy újat próbálnak ütni az önkormányzatokon – bár azért ne legyünk naivak, azt bármikor megteszik –, a cél inkább az, hogy demonstrálják: a kormány megvédi az állampolgárokat a gonosz, adót emelni akaró önkormányzatoktól, persze az ellenzéki vezetésűektől” – reagált Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester a hírre, hogy a kormány rendeletben tiltott meg mindenféle adóemelést és új adók kivetését az önkormányzatok számára. Ezzel persze egy „orbitális hazugságot” lepleznek. De hát itt „nem kormányzás, hanem folyamatos vegzálás folyik” – fűzte hozzá.
Szerdára virradóra jelent meg a Magyar Közlönyben az ugyancsak rövid (összesen három pontból álló) 535/2020. (XII. 1.) kormányrendelet „a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges helyi adó intézkedésről”. Ez kimondja, hogy egyrészt a 2021. évben végződő adóévben tilos megemelni a helyi adót és a települési adót; másrészt, hogy az önkormányzatoknak a ma hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021-ben végződő adóévben is biztosítania kell; harmadrészt pedig, hogy a települési önkormányzat 2021-re új helyi adót, új települési adót nem vezethet be.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy Wittinghoff Tamás számított-e, gondolt-e arra, hogy meglépi a kormány a pár hete még csak az MKIK elnöke által javasolt – s össztűzbe került – lépéseket. A budaörsi polgármester ugyanis azután, hogy Parragh László bedobta az adóbefagyasztási ötletet, igencsak keresetlen szavakkal illette a javaslatot és azt, aki elővezette.
Itt bármi megtörténhet
„Én bármit és bárminek az ellenkezőjét is el tudom képzelni ma Magyarországon, ahol nem kormányzás, hanem folyamatos vegzálás folyik” – vágta rá kérdésünkre a független polgármester. Aki azonban azt érdekesnek mondta, hogy végül a jelek szerint a kormány letett a helyi iparűzési adó elvonásáról.
„Az az érzésem, most nem egészen arról van szó, hogy újat próbálnak ismét ütni az önkormányzatokon – bár azért ne legyünk naivak, azt bármikor megteszik –, a cél inkább az, hogy demonstrálják: a kormány megvédi az állampolgárokat a gonosz, adót emelni akaró önkormányzatoktól, persze az ellenzéki vezetésűektől” – mutatott rá a politikus, aki azonban sietett hozzátenni, hogy ez persze „orbitális hazugságot” leplez: az önkormányzatoktól olyan mennyiségben és mértékben vonnak el pénzeket, hogy azok pótlása elkerülhetetlen ahhoz, hogy legyen forrásuk a feladatok ellátásra. Az önkormányzatok ugyanis más területekről nem tudnak forrást gyűjteni, csak az adókból. „A kör pedig azzal bezárult, hogy megtiltották az adóemeléseket és új adók kivetését a jövő évre” – húzta alá.
Egy folyamat része a mostani lépés
S hogy ez milyen helyzetet teremt? – Wittinghoff kontextusba helyezve mondott véleményt. Kezdte azzal, hogy a járványidőszak alatt az önkormányzatoknak eleve jelentős többletkiadásaik keletkeztek, s ehhez párosult egy úgyszintén jelentős bevételcsökkenés, hiszen a pandémiát a gazdaság is megsínyli, s emiatt a cégek bevétele csökkent vagy megszűnt, s így a települési önkormányzatoknak nem keletkezik annyi iparűzési adóbevételük, mint amennyire számítottak és amennyivel terveztek a járvány előtt.
De már korábban, a járványt megelőzően is ütöttek az önkormányzatokon, főként a nagyobbakon, s az ellenzékieken, a megszorításokat és forráselvonásokat a kormánypárti vezetésű településeken kompenzálták. Példaként említette az elvonásra a „törvénytelen szolidaritási hozzájárulási pénzlenyúlást”. S – tette hozzá – „a jelenlegi magyar kormány nem tartja tiszteletben sem az alaptörvényt, sem általában a jogszabályokat, sőt, még a jogorvoslat lehetőségét is elveszi”. Budaörs több mint 2 milliárd forintot bukott, ekkora összegű forrásokhoz nem jut hozzá, pedig az önkormányzati törvény és az alaptörvény megengedné a számára – vont gyorsmérleget Wittinghoff.
Miközben más országokban – például Ausztriában – a települések többletforrásokat kaptak a kormánytól a feladataik ellátáshoz a járvány idején, nálunk ez elvonásra sikeredett. Elvonták a gépjárműadót, ami önmagában közel kétszázmillió forintos kiesést eredményezett Budaörsnek – mondott egy példát, hozzátéve: az ilyen tételek azután szépen összeadódnak.
Vagy bevételt növelek vagy kiadást csökkentek
S hogy mit tehetnek az önkormányzatok? „Két dolgot: vagy megpróbálnak forrást generálni, esetleg értékesítenek ingatlanokat, vagy megpróbálják növelni a bevételi forrásaikat, a rendelkezésre álló kereteken belül többletbevételre szert tenni olyan helyről, ahol erre van lehetőség” – mondta. Példaként említette, hogy ha Mészáros Lőrinc nagy cégei több telekadót fizetnek egy adott településen, az nem eredményezi e cégek ellehetetlenülését. Így az önkormányzatok nem azokon ütnének, akiknek van elég bajuk anélkül is. „Ez az igazi szolidaritási elv: olyan helyről pénzt generálni a közfeladatokra, ahol nem okoz problémát annak kifizetése, s jórészt az olyan cégektől, amelyek izmosodása, növekedése, profitszerzése nem feltétlenül úgy történt, ahogy tisztességes úton történni szokott” – mondta.
Amikor ez lehetetlenné válik, akkor jön a másik lehetőség: az önkormányzat kénytelen kiadásokat csökkenteni. Például nem fejleszti a betervezett számítógépes hálózatot, ami a digitális világban ugyan elengedhetetlen lenne, de aminek elmaradását nem érzi meg az állampolgár, vagy fejlesztést, beruházást, állagmegóvást, stb. ütemez át.
S hogy mennyit bukott az idén Budaörs? Wittinghoff majd az év végén tudja pontosan megmondani, amikor ismerik már az éves bevételeiket. Ám a trendeket azért látja. Érzékeli a nagyobb cégekkel folytatott konzultációkon, hogy megváltoztak az alapvető fogyasztási szokások: az év eleji nehéz helyzetben kevesebb fogyott tartós fogyasztási cikkekből, s a kereslet kicsit változott csak meg később. A mostani korlátozások jelentős bevétel-kiesést eredményeznek a nagy cégeknél, de hogy pontosan mekkorát, s így a város bevétele hogyan alakul, még nem tudni – mutatott rá.
Látszatintézkedéseket hoz a kormány
Mennyiben tettek be nekik a járvány miatt hozott kormányzati szigorítások, intézkedések? A polgármester hangsúlyozta, hogy alapvetően minden tényleges járványügyi korlátozást helyén valónak tart, nem úgy, mint a látszatintézkedéseket. Ez utóbbiak közé sorolta a Budaörsön különösen aktuális szabályt, az idősek vásárlási sávját és a korai üzletbezárásokat (a város tele van áruházakkal, kiskereskedelmi egységekkel). „Ez ugyanis csak látszatintézkedés, különösen annak fényében, amit az óvodákban, iskolákban látok” – szögezte le. Ezekben az intézményekben ugyanis tényleg létfontosságú lett volna a szigorúbb szűrés, a bezárás, de legalább a bontott osztályokban való foglalkozás, a távoktatás – „ugyanis hiába vezetünk be idősávokat az idősebbek védelmére, ha közben az unokák, a gyerekek hazaviszik a vírust”. Óvodákat zárnak be a magas fertőzöttségi arány miatt, például volt olyan intézmény Budaörsön, amelyikben a gyerekek 60-70 százaléka fertőzött volt, s egymásra és az óvónénikre ragasztották a vírust, meg persze haza is cipelték – számolt be Wittinghoff Tamás.