Orosvári Zsolt: a Kúria szerint csak egy ember él rokkantsági ellátottként létbizonytalanságban

Ahogy arról a Hírklikk beszámolt, a Kúria megtagadta, hogy foglalkozzon Orosvári Zsolt, és az általa képviselt 200 ezer sorstársának ügyével, amelyet az állammal szemben indított. A sárbogárdi férfi azt kifogásolja, hogy jóval kevesebb rokkantsági ellátást ad a kormány, mint amennyit a törvény előír. Bár Orosvári és ügyvédei szerint a felülvizsgálati kérelemben fehéren-feketén bebizonyították a diszkriminációt, a Kúria be sem fogadta keresetüket. 

Orosvári Zsolt két kiemelt panasszal támadta az államot: az emberi méltóság és a szociális biztonsághoz való jog, illetve a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel miatt. Akiket ugyanis 2020 előtt rokkantosítottak, jelentős anyagi hátrányt szenvednek. Abban az évben ugyanis a strasbourgi bíróság ítéletben kötelezte a magyar államot, hogy rendezze a rokkantak helyzetét. Két év múlva a parlament csendben módosította a törvényt. Attól kezdve az utolsó évben kapott havi átlagjövedelmüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál. Orosvári Zsolt és mintegy 200 ezer sorstársa azonban a módosításban meghatározott összeg alsó határánál is kevesebbet kap.  A perben azt kérték, hogy Zsolt legalább a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló, úgynevezett alapösszeget kapja meg rokkant-ellátásként.

Az eljárás 2023 márciusában indult, az egyetlen tárgyalási nap után a bíróság felhívására alkotmánybírósági bírói normakontroll iránti indítványt készítettek Orosvári ügyvédei: dr. Monostori Róbert, dr. Szepesházi Péter, ők ingyen képviselik Zsoltot, de óriási jogi támogatást nyújtott dr. Csurgó Katalin és dr. Noszkai Gábor jogász is, nemkülönben a szépszámú személyesen is megjelent civil támogató. A tavaly decemberben beadott kérelem szerint, ha az Alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálja az egész folyamatot és elismeri a sérelmeket, megteheti, hogy megsemmisíti azt a jogszabályi rendelkezést, ami miatt többszázezer embernek sérültek az alapvető jogai. Kötelezheti a jogalkotót arra, hogy az átmeneti időszakban – amíg törvényt módosítanak – magasabb összegű támogatásban részesüljenek az érintettek, köztük Orosvári Zsolt. Tehát visszamenőleg is a 2021-es új szabályokat kellene alkalmazni annál a rengeteg embernél, akik még a régi szabályok alapján kapják az ellátásukat. Közben pedig el kellene indítani a közigazgatási eljárásokat, hogy megállapíthassák az új rokkantsági összegüket. A veszprémi bírák azonban nem fordultak az Alkotmánybírósághoz, hanem elutasították a beadványt.

Ezután Orosvári ügyvédei szeptember 19-én felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. „Az indoklás szerint Orosvári Zsolt esete egyedi és nem érint szélesebb társadalmi csoportot. A Kúria, ha akar, kitalálhat mindenféle dolgot, amivel leszűkítheti az érintettek körét, de semmiképpen sem teheti egyedivé, hiszen százezreket érintő problémára hívtuk fel a figyelmet. Tudjuk, hogy gazdasági válság van, hogy az állam költségvetése problémás és azt is, hogy a NER-rendszere nem szociális , hanem úgynevezett munka alapú” – magyarázta Szepesházi Péter, aki szerint az is világos, hogy minél kevesebb helyen van jelen az állam, annál több maradhat zsebben. Ehhez társul még Orbán Viktor előítélete, hogy rengetegen csalnak a rokkantsági ellátás terén, amiben lehet egy öt százalékot érintő igazság, de ettől még nem kellene a 95 százalékot az árokba lökni. 

A két lányát egyedül nevelő sárbogárdi férfi 2018 óta igyekezett több társadalmi problémára is felhívni a figyelmet a saját eszközeivel, lehetőségeivel. Jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett kórházaknak, az utóbbi időszakban elérte azt is, hogy megszüntessék a sárbogárdi veszélyes akkumulátor hulladék-lerakatot. „Jelenleg még csak az online tárhelyén látjuk azt a végzést, amit a Kúria hozott, de tartalmilag ez meg fog egyezni azzal, amit majd kapni fogunk. Eszerint Magyarországon senki mást nem érint az, hogy a rokkantsági ellátása kevesebb, mint amennyit a törvény előír. Hiába csatoltuk a KSH adatait, és több kimutatást is, az a Kúria szerint nem jelent semmit, ezért nem vizsgálja az ügyemet” – mondta Orosvári Zsolt, aki szerint, azért nem ment bele a másodfok az érdemi vizsgálatokba, mert akkor a szociális létbiztonság hiányát és a diszkriminációt is vizsgálnia kellett volna. Ott pedig nagyon nehéz lenne olyan döntést hozni, amely kimondja, hogy nincs diszkrimináció és van létbiztonság. 

Ezt az indokot kitalálták, tényleg semmi köze az ügyemhez – folytatta –, amihez mellékesen megjegyeztük, hogy a rokkantnyugdíjasok közül a 2020 előtt rokkantosítottakat nagy számban érinti. Érdekessége a dolognak, hogy a veszprémi tárgyalás előtt 28 e-mail érkezett az ottani bírói tanácshoz, 28 különböző embertől. Ők megírták, hogy hasonló helyzetben vannak, ugyanilyen eljárási hibát követtek el az ő esetükben is, hasonlóak a körülmények is, mint Orosvári Zsoltnál és kérték a bíróságot, hogy vegyék figyelembe: ők is itt vannak és támogatják Zsoltot. „A veszprémi tárgyalás megkezdésekor ezt a bíróság el is mondta, ugyanis iratszám megjelöléssel érkeztek a levelek. Még ehhez képest is a Kúria azt állítja, hogy az én ügyem egyedi ügy” – hívta fel a helyzetre a figyelmet a sárbogárdi férfi.

Ha csak ezt az említett 28 főt nézzük, s ilyenkor és az ügy honlapja látogatottságára is gondolva („Rokkantak az emberi méltóságért”) alkalmazzuk a lájkolásnál és a megosztásoknál megfigyelt tapasztalatot, hogy jóval több embert érint az aktív kisebbséghez képest, akkor laikusként úgy véljük, hogy már nem lehet egyedi eset Orosvári Zsolt története. Mit mond erről a jog? – kérdeztük Szepesházi Pétert. „Sajnos a Kúria dönti el, hogy mit jelent az állampolgárok széles köre. Főleg a Varga Zs. András kúriai elnökké nevezésével beteljesedett fideszes megszállás óta pedig a mérlegelési jogköröket nem biztos, hogy mindig méltányossággal és alapossággal gyakorolják. Egy demokráciában beleférne, mert akkor bíznánk bennük, de ebben a rendszerben ezt nem merném kijelenteni” – válaszolta az ügyvéd. 

Nem elég bátor a Kúria elnöke ahhoz, hogy a bíróság az én esetemen keresztül megvizsgálja százezernél is több ember helyzetét, inkább úgy tesz, mintha nem is léteznének. Lehet, arra várnak, hogy elfogyjanak a beteg emberek. Ezért marad az Alkotmánybíróság – amiről tudjuk, hogy az nem igazi bíróság – és utána irány az Emberi Jogok Európai Bírósága, mely még igen, bár ott is óriási gondok vannak. A romlás a 10-20 évvel ezelőtti emberi jogi érzékenységükhöz képest látványos – mondta Orosvári Zsolt.