Panaszkodnak Orbánra a Magyarországon megtelepedett német cégek
A Magyarországon tevékenykedő külföldi cégek arra panaszkodnak: Orbán Viktor azon van, hogy korrupt módszerekkel kiszorítsa őket a magyar piacról. Erre különadókat, különféle szabályozásokat és átvételi ajánlatokat vet be, és mindebből a kormányhoz közelálló vállalkozók húznak hasznot. Ezzel foglalkozik az NTV, német hírtelevízió.
Magyarországon ma erőmérés zajlik. Az egyik oldalon Orbán Viktor és a kormánya áll, s több cég azt veti a szemére: azért akarja korrupt eszközökkel kiszorítani őket, hogy aztán feloszthassa a vagyonukat a hozzá közelálló vállalatok között. A másik oldalon az érintett cégek vannak, amelyek a nagy veszteségek és a zaklatások ellenére sem akarják hagyni kiszorítani magukat. Mivel Magyarország az intézkedéseivel uniós jogot sért, az EU igyekszik feltartóztatni Orbánt. Az Európai Parlament júniusban kifejezésre juttatta a képviselők megdöbbenését „a megfélemlítési kísérletekről szóló jelentések” miatt – vázolja a hétteret az NTV.
A Német Gazdaság Keleti Bizottsága szerint létezik egy forgatókönyv, amely szerint Orbán nyomást gyakorol. Mint a testület egy képviselője a német hírtelevíziónak elmondta, első lépésként különadókat vet ki, amelyek miatt a cégek veszteségessé válnak. Második lépésben a hatóságok megtagadnak olyan engedélyeket, amelyekre a cégeknek működésükhöz szükségük van. Végül önkényes szabályozásokat vezet be a kormány, ami megnehezíti a munkamenetet, majd pedig átvételi ajánlat következik a kormányhoz közelálló konzorciumok, vagy üzletemberek részéről.
Orbán erre különféle ágazatokat keres ki, a többit békén hagyja. A miniszterelnök minderre alig korlátozott jogi lehetőségekkel rendelkezik, mivel 2020 óta rendeleti úton kormányoz. Ezt a szükségállapot teszi lehetővé, amit először a koronavírus-járvány kapcsán vezetett be, majd az ukrajnai háború ürügyén fenn is tarja. Bennfentesek szerint Orbán most a távközlésre, a kiskereskedelemre és az építőanyag-iparra vetett szemet. A miniszterelnök igyekezetének már vannak is eredményei – írta a szerző, és példaként a 4IG-Vodafone, valamint az Indotek-Auchan üzleteket hozta fel.
A magyar kiskereskedelemben az élelmiszerláncok között ott van a Lidl, az Aldi, a Penny, a brit Tesco és az osztrák Spar is. Ezeket fokozatosan emelkedő különadókkal zaklatják – mondta el egy, a neve mellőzését kérő illető. Mint hozzátette: emellett alig néhány hónap alatt akár több száz vizsgálatot is lefolytatnak egyes cégeknél, és bírságokat vetnek ki rájuk. Problémát jelentenek az egyes termékekre előírt árak is, ami oda vezet, hogy egyes élelmiszereket már nem lehet magyar alapanyagból gyártani. Például a 2,8 százalékos tejre ársapka került, de a zsírszegény tejre nem. Ezért az emberek a zsírosat veszik, holott a soványabb tejről leszedett tejzsírra a magyar gyártóknak szükségük lenne a túró és sajtok előállításához, ezt a tejzsírt viszont most importálni kell.
Az idézett bennfentes szerint a kormányhoz közelálló oligarchák gyakran kopogtatnak a cégeknél, hogy felmérjék az esetleges eladási hajlandóságot. A felajánlott vételárak azonban nem felelnek meg a tisztességes piaci áraknak.
Az EU már tett lépéseket a magyar kormány praktikáinak megfékezésére. Monika Hohlmeier (CDU), az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke az NTV-nek nyilatkozva kifejtette: „Az EU legfontosabb nyomásgyakorló eszköze a támogatási pénzek visszatartása. Magyarországnak ahhoz, hogy hozzájusson ezekhez a támogatásokhoz, határozottan be kell vezetnie a korrupció elleni harcot szolgáló reformokat”. Katarina Barley (SPD), az Európai Parlament alelnöke pedig arról beszélt, hogy „a velem szembeni, gyakran éles magyar reagálások egyértelművé teszik, hogy Orbán és az emberei mégiscsak félnek attól, hogy lelepleződnek a machinációik”. Mint mondta,Orbán, a családja és a barátai euró-milliárdokkal tömik meg a zsebeiket, egyebek mellett az uniós pénzekből is. Barley ezzel kapcsolatban utalt az ország katasztrofális gazdasági helyzetére, ezen belül az inflációra, ami átlagosan 25, de az élelmiszerek terén 55 százalékos is volt.
Az EU Bizottsága egyre inkább a magyarországi demokráciaválság gazdasági következményeire összpontosítja a figyelmét. Már folyamatban vannak kötelezettségszegési eljárások a jogállamiság lebontása miatt, és most újabbak következnek azért, mert Budapest sérti a belső piac versenyszabályait.
De nem minden külföldi konszernt érintenek a kormány intézkedései, az autóipari cégek például nagyon jó körülmények között dolgoznak. Ezt a Német Gazdaság Keleti Bizottsága azzal magyarázza, hogy az iparág „jól fizető munkahelyeket teremt”, és elősegíti, hogy Magyarország felemelkedjen az értéklefölözési láncban. Emellett az ország továbbra is rá van utalva a külföldi know how-ra, különösen a high-tech területén. Orbán ezért a fogyasztókhoz közeli ágazatokra koncentrál, amelyek nemzeti szinten jól működnek. A nyomás alatt álló német vállalatok egyelőre kitartanak, noha szubvencionálniuk kell a magyar leányaikat. de egyelőre nem hajlandók eladni, és az EU segítségében reménykednek. „Senki nem akar az első lenni, aki elindítja a hegyomlást” – mondták a bizottságnál.
