Parancsolni jött Budapestre Pompeo vagy pózolni?
„Aki erre a kérdésre válaszolni tud, az elhamarkodottan von le következtetéseket olyan jelekből, amelyek ugyan a szemünk előtt vannak, de nem feltétlenül árulják el a lényeget; nem tudjuk, hogy mi történt a Pompeo-Orbán vacsorán, pedig ez volt az egész látogatás lényege” – válaszolta a Hírklikknek Avar János. Az Amerika-szakértőtől azt kérdeztük: siker vagy kudarc volt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatása Orbán számára. Idővel fog kiderülni, hogy milyen lépések következnek az orosz kapcsolatokban.
Tény és való, az amerikai külügyminiszter tegnapi budapesti látogatásának csak egy részéről lehetett bárminemű – a protokollon túlmenő – információt megtudni, ám az Avar által a lényegnek nevezett találkozóról nem. Az MTI is csak fényképeket és képaláírásokat adott ki a vacsoráról, miközben bőséges terjedelemben foglalkozott a Szijjártó-Pompeo tárgyalással, tudósított a közös sajtótájékoztatóról, s még az amerikai diplomácia vezetőjének – első programpontjáról – a civil szervezetekkel való találkozójáról is beszámolt.
„Tudjuk, hogy miket mondtak az amerikai háttértájékoztatókon, hallottuk, hogy mi hangzott el a budapesti külügyminiszteri sajtótájékoztatón, olvashattuk az első nyugati tudósításokat, de nem tudjuk a lényeget” – szögezte le Avar János. Csacskaságnak nevezte azokat a sajtóban is megjelent véleményeket, hogy Magyarország „megvette” az amerikai felet a Washington számára valóban fontos hadiipari vásárlással és azzal, hogy hajlandó lesz aláírni a kétoldalú védelmi megállapodást. Az amerikaiak számára általában is, de a Trump-adminisztráció számára különösen fontosak az ilyen lépések, de ha valamit akarnak, akkor ezek semmit nem nyomnak a latban, hiába állt most elő Orbán a szokásos pávatánc részeként azzal, hogy végül csak teljesíti az amerikai elvárást – fejtegette Avar, aki fontos jelnek tartja, hogy Pompeo a látogatás nyitányaként azokkal a civilekkel találkozott (TASZ, Helsinki Bizottság K-Monitor), amelyeket „az orbáni média hosszú ideje a legképtelenebb módon gyaláz és amelyeket időnként a hatóságok is zaklatnak”. Ám itt is felmerül a kérdés: vajon az amerikai külügyminiszter belpolitikai okok miatt vett részt ezen a találkozón (hogy a Kongresszusban lefedje magát a bírálatok ellen) vagy tényleg komolyan gondolja, hogy lépni kell a jogállamiság, a demokrácia, a civil társadalom ügyében Magyarországon, mondta.
S ha valóban így gondolja, akkor sem tudni, hogy megmondta-e ezt Orbánnak, illetve ha megmondta, hogy mennyire volt határozott és adott ultimátumot ebben a kérdésben – sorolta a látogatás értékelését egyelőre lehetetlenné tevő bizonytalanságokat a szakértő. Aki szerint a következő, felmerülő kérdés az, hogy mit ígért Orbán Pompeonak; ráadásul „ismerve a magyar miniszterelnököt sok mindent meg szokott ígérni, ám az ígéreteit nem szokta betartani”. Ugyanakkor az amerikaikra az jellemző, hogy nagyon cvíderül reagálnak arra, ha valamit megígérnek nekik, de nem tartják azt be. „Orbán bajba kerülhet emiatt” – tette hozzá Avar.
Ugyanakkor van itt más is: bár az Orbánéhoz sok tekintetben hasonló politikát folytató Trump külügyminisztere nyilvánvalóan megértőbb lehet politikailag Orbánnal szemben az ilyen kérdésekben, de mint a NATO vezetője és nem kis részt fenntartója azt már biztosan komolyan veszik, hogy Orbánnak választania kell az USA és Oroszország között. „Kérdés persze, hogy mennyire állította válaszút elé Orbánt Pompeo, illetve, hogy Orbán mennyire fogta fel a helyzet komolyságát”..
„A fentiekből következően ma még nem lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy a látogatás siker vagy kudarc volt-e Orbán számára” – szögezte le Avar János. „Figyelni kell, hogy mi fog történni, hiszen a Wikileaks-nek köszönhetően magától Orbántól tudjuk, hogy nem azt kell nézni, hogy mit mond, hanem azt, hogy mit csinál”. További kérdéseket vet fel még az is, hogy Orbán miként tudja majd tálalni Putyinnak a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatok esetleges lazítását, illetve, hogy az orosz elnök hogyan reagál arra, ha az amerikaik elvárásainak megfelelő lépéseket tenne Orbán.
„Mindenesetre azt tudjuk, hogy az amerikaiak sokáig kivártak a Délszláv háború idején, s csak akkor léptek, akkor csináltak rendet, amikor az európaiak totojázása miatt egyértelmű volt, hogy kell valamit tenni” – mondta Avar, aki szerint a hasonlata ugyan kicsit sántít, de a lényeget tekintve talán nem is annyira. „Európa évek óta semmit nem tud tenni az orbáni politikával, amitől Orbán vérszemet kapott, de van rá esély, hogy most Trumpék megálljt fújnak akkor, amikor azt látják, hogy az Európai Unió bajba került a keleti államok és Orbán politikája miatt” – vélekedett. Azt persze nem tudni, hogy mennyire akarnak rendet csinálni a térségben az amerikaiak, mindenesetre sokatmondó, hogy Pompeo külügyminiszter Magyarországra és Szlovákiába jött most, a lengyelekhez nem – s ez utóbbiak, mint közismert nem éppen az orosz-barátságukról híresek.
