Perlaki-Borsos Noel: a tüntetéseket kutya kötelességünk továbbra is szervezni

Kevesebb beszéd, több hídfoglalás! Ezt tűzték a zászlójukra azok a fiatalok – többek közt az Egységes Diákfront és az ADOM Diákmozgalom tagjai –, akik szeptember 15-ére, péntekre óriási demokrácia napi tüntetést szerveznek. 

Meghívójukban az áll: „érted megyünk! Érted, akinek végleg el kellett köszönnöd kedvenc tanárodtól. Érted, akinek a tanítás mellett három munkahelyen kell dolgozni ahhoz, hogy meg tudj élni. Érted, akinek végig kell nézni, hogy a gyereked elhagyja ezt az országot. Érted, akinek nincs esélye hozzáférni alapfokú oktatáshoz. Érted, akinek az unokájának nem lett végül jobb, mint neked volt régen.”

S a végén megkérdezik: „érted?”

A gyülekező 16:30-tól lesz az Elvis Presley parkban, a Margit híd budai hídfőjénél. Onnan a Margit hídon át vonulnak a Kossuth térig, ahol rövid beszédek hangzanak majd el, hogy utána csatlakozni tudjanak a Fridays For Future klímatüntetéséhez, és a Lánchídon keresztül vonulnak az alagút vége után felállított színpadhoz.

De nem ez az egyetlen oktatással kapcsolatos esemény. A PDSZ „Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget…” címmel online fórumot tartott. A jelszava az volt: „ha mész, ha maradsz védelemre van szükséged!” A résztvevők megtudhatták, miről kell ezen a héten tájékoztatást kapniuk a közoktatási intézményben dolgozóknak, ahogy azt is, milyen mozgásterük, milyen választási lehetőségeik vannak. A fórumon személyesen, már a nyilvánosságot kizárva lehetett kérdezni arról, hogy helyben mit lehet tenni annak érdekében, hogy ne legyen még rosszabb a helyzet, és senki se válhasson a mostaninál is kiszolgáltatottabbá – tudtuk meg a PDSZ országos választmányának ügyvivőjétől. Nagy Erzsébet azt is elmondta, az Oktatási Közös Akarat (OKA) révén ők is ott lesznek a pénteki eseményen, sőt, egyik tagjuk föl is szólal majd. 

A fölszólaló, Szendrei Zoltán elárulta, jelenleg még pedagógusként dolgozik, de nem tudja, mit fog mondani. Hozzátette, nagyon várja, hogy milyen ajánlatot kap a munkáltatójától, és a végleges mondanivalóját ettől teszi függővé. Arról, hogy lesz-e hatása ennek a tüntetésnek, azt gondolja, várhatóan sajnos kevés, mert sem a tárgyalásokon, sem az egyéb akciókon nem azt tükrözték, hogy a kormány bármilyen érdemi reakcióra „ragadtatta” volna magát. Úgy gondolja, ha most nem gyűlik össze nagyon nagy tömeg, akkor nem várható bármiféle érdemi kormányzati válasz. Az akciókat mégis folyamatosan fenn kell tartani, azt reméli, hogy az emberek előbb-utóbb elgondolkoznak, mennyire súlyos a helyzet.  

Természetesen a pénteki eseményen ott lesz a Pedagógusok Szakszervezete is. Totyik Tamás elnök azonban úgy látja, az oktatásban zajló tüntetéseknek, akcióknak pár hónapig biztosan nem lesz eredményük. Ez egy hosszú, sziszifuszi munka. Egyébként a PSZ sem tétlenkedik – tette hozzá –, az Alkotmánybíróságnál megtámadja a jogállásváltásról szóló törvényt, és az „európai színtérre” is kiviszik majd. Elkezdik az országot is járni, hogy felvilágosítsák és tájékoztassák a pedagógusokat arról, mire számítsanak a jogállásváltás kapcsán.  

A Pedagógusok Szakszervezete tanévnyitó sajtótájékoztatóján jelentette be Tóth Tünde, a PSZ-alelnöke, hogy közösségi kampányt indítanak, amelyben szülők, diákok és pedagógusok hat szóban fogalmazhatják meg a közoktatással kapcsolatos problémáikat. Sok válasz érkezett hozzájuk – ezt a Hírklikk is bemutatta –, amit összegyűjtve átnyújtanak majd a kormánynak, hogy ők is értsenek a szóból. Arról a hírről, hogy egy felmérés szerint a megkérdezett diákok több mint a fele, 57 százalék úgy döntött, inkább nem megy egyetemre, ha nem sikerül bejutnia államilag támogatott helyre, és mindössze nyolc százalék az, akit egyáltalán nem befolyásol a finanszírozási forma, a PSZ elnökének az a véleménye, hogy ez egyrészről az elszegényedés egyik jele. Az embereknek nincs annyi tartalékuk, hogy biztosítani tudják a gyermekeik továbbtanulását. Másrészről az alapítványi formába való kiszervezés után a diákok nem érzik, hogy az ilyen diploma biztosíték. Akinek van pénze, az inkább külföldi egyetemre megy továbbtanulni. A PSZ elnöke szerint csak meg kell nézni azt, hogy a diákolimpiákon, tanulmányi versenyeken kimagasló eredményt elért diákok közül hányan tanulnak tovább magyar felsőoktatási intézményben.  

Perlaki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront elnökségi tagja a pénteki demokrácia napi tüntetés kapcsán arról beszélt, hogy ezeket a megmozdulásokat azért kell továbbra is csinálni, mert a kormány nemhogy nem változtatott az eddigi oktatáspolitikáján, inkább mélyebb krízisbe lökte az oktatást, tovább rontott a helyzetén. Szerinte, ha ők egy ilyen helyzetben megállnak, akkor gyakorlatilag feladják azt, amiért az elmúlt egy évben tüntettek. Hozzátette: „a mi elveinket nekünk kell képviselni, és a mi véleményünket szeretnénk demonstrálni, ezért ezeket a tüntetéseket nekünk kutya kötelességünk továbbra is szervezni.” Illetve nem csak nekik, hanem mindazoknak, akiknek nem tetszik, hogy a „kordonkormány” minden lehetőséget elzár a magyar fiatalok, és a tanárok elől. Ezeknek az embereknek kötelességük elmenni tüntetni is. 

Perlaki-Borsos Noel szerint ez a kormány a bosszútörvénnyel tökéletesen megmutatta, hogy mire hajlandó, és mire nem az oktatás terén. Arra hajlandó, hogy ellehetetlenítse a sztrájkjogot, arra, hogy tíz százalékos béremelést adjon a pedagógusoknak, miközben 25 százalékos az infláció, 32-ről 40 órára emeli a pedagógusok kötelező óraszámát, miközben így sem leadható a tananyag, valamint arra hajlandó, hogy honvédelmi tantárgyat vezessen be. A fiataloknak Noel szerint erőt kell felmutatniuk a kormánnyal szemben, de ő is úgy látja, hogy ez egy hosszú folyamat. Nekik azonban megvan a lehetőségük és az erejük arra, hogy egy közösséget formáljanak. A pénteki tüntetés csak egy alkalom. Ugyanakkor az eddigi tiltakozások hatására már létrejött egy csak fiatal diákokból álló, 400 fős szervezetük. Ők azok, akik kiállnak az elveikért, és részt vesznek a szervezésben. Az Országos Közös Akaratban már most 15 szervezettel vannak szoros együttműködésben, és még rengeteg szakszervezet akar hozzájuk csatlakozni. Ez is nyilván egy hosszabb folyamat lesz. Az Egységes Diákfront az OKA-val egy olyan szolidaritási platformot szeretne létrehozni, amely egy hosszú építkezés után, segít az érdekérvényesítésben. Ehhez persze idő kell – tette hozzá –, nem lehet azonnal változást várni, miközben a kormány 13 éve tudatosan rontja a helyzetet.