Petschnig Mária Zita: az ársapkák kivezetésével még nem áll helyre a gazdaság

Orbán Viktor a tavalyi parlamenti választások előtt hirdette meg az élelmiszer árstopot és elvileg rövidebb időre tervezték, ám csak most vezetik ki. De vajon eredményesnek lehet értékelni?

Az árstopoknak rövid távon lehet kedvező hatásuk, de a másfél év nem nevezhető rövid távnak. Az élelmiszer-árstop lényegében azt jelentette, hogy bizonyos termékeket, a sertéscombot, csirkemellet, farhátat, a 2.8-as tejet, a napraforgó olajat, cukrot, lisztet, aztán a krumplit és a tojást meghatározott árnál nem lehetett drágábban adni. Olyan intézkedés volt a kormány részéről, ami neki az égvilágon semmibe sem került, az árát a kiskereskedelmi cégek fizették meg. Leginkább a kisebb boltok, amelyek nem tudták áthárítani az elszenvedett veszteségeiket más termékekre. Mondhatjuk, az árstop hozzájárult a kiskereskedelmi cégek tönkremeneteléhez, de hozzájárult az infláció erősítéséhez is, mert a nagy cégek a veszteségeiket más termékek árának erőteljesebb emelésével kompenzálták, amit a kormány által gerjesztett laza fiskális- és jövedelempolitika által kialakult közegben képesek voltak végrehajtani. Az árstop ezen kívül hozzájárult az import emelkedéséhez, a külkereskedelmi mérleg romlásához, a hazai élelmiszeripar háttérbe szorulásához. Mindemellett az érintett termékekből hiányok alakultak, amit a kereskedők – többek közt – a vásárolható mennyiség korlátozásával „oldottak meg”. 

Amikor bevezették, a kormány célja nem az infláció csökkentése volt?

Az élelmiszersapkák felhúzásakor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az két százalékponttal csökkenti az általános inflációt, de persze nem tudta megmondani, hogy mihez képest, vagyis blöffölt. Ennél alacsonyabbra, egy százalékpontra tette Nagy Márton – aki utóbb gazdaságfejlesztési miniszter lett – az eredeti élelmiszer-ástop inflációletörő hatását. De akkor, amikor e kijelentések elhangzottak, még azzal kalkuláltak, hogy azok csak áprilisig lesznek érvényben.

De úgy tűnt, hogy az ársapka segít a családoknak…

Az árstop – miközben a kormánynak semmibe nem került – azt a látszatot, érzetet keltette, hogy a kormány gondoskodik az infláció sújtotta lakosságról, amiben azért van valami. De igazából globális szabályozó volt olyan értelemben, hogy mindenkire egyformán érvényesült, a jövedelmi pozíciójától függetlenül. A gazdagokat tulajdonképpen még jobb helyzetbe hozta, a szegényeket viszont relatíve nem tudta kellően támogatni, a szabályozás nem a rászorultság elvét követte. Vagyis nemcsak a piacgazdaság működését akadályozó és rosszul befolyásoló döntés volt, hogy bizonyos körben befagyasztották az árakat, hanem a társadalmi differenciálódáshoz is hozzájárult, ami egyébként is különösen felerősödött Magyarországon. 

Az ársapkának volt hatása a befektetőkre is?

Ez a hosszan tartó, durva piacgazdasági beavatkozás a piaci befektetők bizalmát is csökkentette, nemcsak a bevezetésével – ami azt üzente, hogy nálunk bármi, piacműködést megzavaró lépés megtörténhet –, hanem kivezetésének összevissza ígérgetésével, aztán az ígéretek be nem tartásával is. A kormány részéről érkező extra bizonytalansági tényezőt a tőkebefektetők nem díjazzák. És látjuk, hogy nemcsak ez a tényező zavarja a tőkebefektetőket, hanem ehhez párosulva még sok egyéb más is. S nem véletlen, hogy az utóbbi években nyugati tőke igazából nem nagyon szándékozik Magyarországra jönni. 

Segít a gazdaságnak, hogy megszűnik ez az intézkedés?

Az adott körülmények közt jó időpontnak tartom az augusztus eleji kivezetést, mert az infláció az év második felében mérséklődik, elsősorban azért, mert az első félévben az előző évről áthúzódó, rendkívül nagy árhatás az esztendő második felében jelentősen csökkenni fog.

Az inflációval kapcsolatos áthúzódó hatást megmagyarázná?

Az áthúzódó hatás azt jelenti – hogy egy példát mondjak –, ha tavaly szeptemberben mondjuk egy kiló kenyér 700 forint volt, októberben viszont 800 forintra emelkedett az ára, akkor ez a drágulás az idei év szeptemberéig benne lesz a rendszerben. S mivel az árdrágulás a tavalyi második félévben erősödött fel, és az idei első félévet nyomta meg, az áthúzódó hatás az idei második félévben gyorsulva fog kiesni. És ennek a kiesésnek köszönhető egyrészt az, hogy májusban az árindex alacsonyabb volt, mint áprilisban. Augusztusra már ez az áthúzódó hatás a számításaim szerint 10 százalékos lesz, miközben januárban még 23 százalékos volt. Tehát lehetséges, hogy az augusztusi árindex már 20 százalék alatt alakul. Gulyás Gergely 15 százalékost prognosztizál, és ez nincs kizárva. Tehát még nagyon távol leszünk ugyan, de azért kicsit közeledünk az európai mértékekhez. 

Mekkora szerepet játszik az ársapka által érintett termékek ára az inflációban?

Megnéztem, az élelmiszer-árstop kivezetése nyolc terméket érint, ezek súlyaránya a fogyasztói árstatisztikában nagyon kicsi, reprezentánsaik szerint 5,4 százalékot tesz ki, de ennél is kevesebbről lehet szó, hiszen például a sertéshús reprezentánson belül csak a sertéscombot védte ársapka. Úgy becsültem, hogy a kivezetésnél körülbelül 3-3,5 százalék jön szóba. Tehát nagyon kicsi a súlya az élelmiszer-ársapkák levételével felszabaduló árukörnek, és hogyha ezeknél a termékeknél valami nagyobb áremelkedés következne be, akkor sem szállna el az infláció, néhány tized százalékponttal lenne csak magasabb, nem 18, hanem 18,8 százalék lenne. De az alacsony inflációs hatásba az is belejátszik, hogy nagyon erősen visszaesett a kereslet, ami nem teszi lehetővé a teljes árkorrekciót. Arról nem is beszélve, hogy ezekből a termékekből a fogyasztók fel fognak tankolni, ami extra keresletkiesést jelent augusztus után. 

De akkor mit jelenthet az árstop megszüntetése?

Az élelemiszerárak felszabadítása első látásra azt jelentené, hogy a piacgazdaság működése legalábbis ezen a téren helyreáll. Ám ezt mégsem állíthatjuk, mert ugyanakkor bejelentették, hogy mindezekre a termékekre kötelező árcsökkentést fognak előírni, mégpedig 15 százalékosat. Emellett július elsejétől bevezetik az online árfigyelési rendszert a 100 milliárd forint fölötti éves árbevétellel rendelkező cégeknél. Ugye ezek azok a nagy kereskedelmi láncok, amelyeknek naponta jelenteniük kell, most pillanatnyilag 61 termékre vonatkozóan, hogy milyen napi árat használnak, mi volt a korábbi és mi a törzsvásárlói ár. Ez egy őrületes adminisztráció lesz szerintem, amivel tovább terhelik a kereskedelmi cégeket. Ettől azt várják, hogy majd a fogyasztók ott ülnek a számítógép előtt, és mielőtt elmennének venni egy kiló kenyeret, megnézik, hogy az most hol a legolcsóbb. Persze a kistelepüléseken erre nem lesz mód, ha csak nem utazik be valaki a nagyobb üzletekhez. 

Miről szólhat ez az intézkedés?

Úgy vélem, ez megint egy olyan intézkedés, amivel a kormány azt akarja igazolni, hogy védi a drágulástól az embereket, miközben a kára nagyobb lesz a kereskedőkre történő adminisztratív terhelésből, mint a fogyasztók által elérhető haszon. Arról nem is szólva, hogy a kereskedelmi költségek növekedését a forgalmazók a vásárlókra háríthatják. Vagyis az ársapkák kivezetésével szó sincs a piacgazdaság helyreállásáról. Az adminisztratív szabályok megvannak, illetve azok tovább erősödnek. Tehát az a bizalmi tőke, ami nagyon erőteljesen elfogyott a magyar kormány politikájával szemben, nem fog visszaépülni, mert nincs miből visszaépíteni.