Polt Péter sem maradhat ki: kemény kérdések várhatnak rá
A Tisza választási győzelme után egyszerre jelent meg az országban a változás iránti erős társadalmi igény és az azzal kapcsolatos türelmetlenség, hogy mikor kezdődik meg a korábbi rendszer felelősségre vonása. A KlikkTV Egyenleg című műsorában Magyar György ügyvéd és Murányi András újságíró arról beszélgetett, hogy valóban „újratanulja-e” Magyarország a demokráciát, és hogyan lehet összeegyeztetni a gyors elszámoltatás iránti elvárásokat a jogállami garanciákkal.
A választók azonnali elszámoltatást várnak
Murányi András szerint a Tisza támogatói nem egyszerűen kormányváltásra adtak felhatalmazást, hanem nagyon határozott elvárásokat fogalmaztak meg az előző korszak elszámoltatásával kapcsolatban. Úgy látja, a kampány egyik legerősebb üzenete éppen az volt, hogy a korábbi rendszer visszaéléseit ki kell vizsgálni, és aki bizonyíthatóan törvényt sértett, annak felelősséget kell vállalnia. „Azonnal elszámoltatást szeretnénk” – fogalmazta meg azt az igényt, amely szerinte a választói mandátum egyik fontos része volt.
Murányi szerint ezért érthető, ha a társadalom türelmetlenül várja az első konkrét lépéseket. Különösen azért, mert vannak olyan ügyek, amelyek szerinte már hosszabb ideje dokumentáltak, így ezekben nem feltétlenül kellene hónapokat várni a vizsgálatok megkezdésére. Példaként az MNB körüli ügyeket említette, ahol álláspontja szerint már korábban rendelkezésre álltak olyan információk, amelyek alapján a nyomozóhatóságoknak érdemes lett volna megkezdeniük a munkát.
A gyorsaság azonban önmagában nem jelentheti azt, hogy a jogállami szabályokat félreteszik. Magyar György szerint éppen az új korszak egyik legfontosabb próbája lesz, hogy az elszámoltatás úgy történjen meg, hogy közben senkit ne lehessen pusztán politikai vagy társadalmi elvárás alapján meggyanúsítani. „A gyorsaság és a társadalom elvárása nem mehet a szakszerűség sérelmére” – hangsúlyozta.
Nem lehet néphitre alapozni a büntetőeljárást
Magyar György részletesen ismertette, miért nem lehet egyszerűen átugrani a büntetőeljárás egyes szakaszait. Szerinte a felderítésnek meg kell előznie a gyanúsítást, és ahhoz, hogy valakivel szemben büntetőeljárás induljon, megfelelő bizonyítékokra van szükség. „Gyanúsítani nem lehet valakit csak néphitre, gyanúsítani nem lehet valakit csak közhiedelemre. Gyanúsítani nem lehet valakit csak elvárásra” – mondta.
Az ügyvéd szerint a büntetőeljárás hosszú és garanciális folyamat, amelynek vannak egymásra épülő szakaszai: a felderítés után következik a vizsgálat, majd az ügyészségi és végül a bírósági szakasz. Ezeket a garanciákat egy jogállamban nem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni a társadalmi türelmetlenség miatt.
Magyar György ugyanakkor abban bízik, hogy az új Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felgyorsíthatja a korábbi ügyek feltárását. Az új intézmény szerinte olyan innováció lehet, amely segíthet a felderítési szakasz hatékonyabbá tételében. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy időre van szükség ahhoz, hogy egy most alakuló szervezet bizonyítsa a működőképességét.
Murányi ezzel kapcsolatban úgy látja, hogy az új hivatal már indulásakor komoly politikai nyomás alá került. A szervezet vezetőjének személyét érő kritikák miatt szerinte folyamatosan védekezési kényszerbe kerülhet az intézmény, miközben éppen az lenne a feladata, hogy önállóan és hatékonyan vizsgálja a korábbi időszak ügyeit.
Polt Péter öröksége és az új hivatal próbája
A beszélgetésben szóba került Polt Péter szerepe is, aki hosszú időn keresztül töltötte be a legfőbb ügyészi tisztséget. Murányi szerint különösen fontos lenne megvizsgálni, mi történt azokkal az ügyekkel, amelyek a korábbi rendszerben nem jutottak el a megfelelő szakaszig. Szerinte nemcsak azt kellene áttekinteni, hogy milyen eljárások indultak, hanem azt is, mely ügyeket nem vizsgáltak ki, és ennek milyen következményei lehettek.
Az új hivatal létrehozásának egyik indoka éppen az lehet, hogy a korábbi intézményrendszerrel szemben komoly bizalmi problémák alakultak ki. Murányi szerint ezért az intézménynek nem pusztán jogi, hanem politikai kommunikációs kihívásokkal is szembe kell néznie. Az ellenzék ugyanis már az indulásakor az egykori ÁVH-hoz hasonlította az új szervezetet, és önkényes működéstől tartott.
Magyar György ennél óvatosabban közelített: szerinte még korai lenne megítélni, mire lesz képes az új hivatal. Egy frissen felálló intézmény esetében meg kell várni, hogy kialakuljon a megfelelő szervezeti struktúra, és hogy a vezetés bizonyítsa szakmai alkalmasságát. A hivatalnak azonban szerinte meg kell kapnia azt a lehetőséget, hogy bizonyítson.
Murányi András szerint viszont a politikai helyzet miatt éppen a türelem lesz az egyik legnagyobb kérdés. A választók ugyanis gyors eredményeket várnak, miközben az új intézménynek jogszerűen és bizonyítékokra támaszkodva kell dolgoznia. A két elvárás közötti feszültség könnyen meghatározhatja a következő időszak politikai vitáit: az egyik oldalon az azonnali elszámoltatás követelése, a másikon pedig az a jogállami alapelv áll, hogy a felelősségre vonásnak minden esetben bizonyítékokon és szabályos eljáráson kell alapulnia.