Propagandacélú a koronavírussal kapcsolatos adatközlés, rejtett üzenettel

Orbán Viktor miniszterelnök a TV2 Tények című műsorának adott interjújában a többi között azt mondta, hogy két hét múlva tud választ adni arra, hogy karácsonykor már lehetnek-e olyan nagyobb családi összejövetelek, amelyeken tíznél többen vehetnek részt. Nem először mondott konkrét dátumot arra, hogy mikor fog romlani vagy éppen javulni a helyzet. Például két héttel korábban már áprilisban napra pontosan megmondta, hogy május 3-án fog tetőzni a járvány, továbbá, hogy a 4-én kezdődő szóbeli érettégik startjára már biztonságosabb lesz a helyzet... s mit tesz Isten, valóban a hivatalos járványügyi számok alapján javult a helyzet az előre megjósolt napra. Mindezek alapján – úgy véljük –, jogosan merül fel a kérdés: lehet-e manipulálni ezekkel a hivatalos adatokkal, számokkal?

„Orbán Viktor ezúttal korrekt volt, igaza van, ha azt mondja, hogy két hét múlva meg lehet már mondani, hogy meg kell-e hosszabbítani az egy hónapra bejelentett  – és feltehetően még a további szükséges – szigorításokat vagy sem” – reagált kérdésünkre Falus Ferenc. A korábbi országos tiszti főorvos hozzátette, hogy ezt ő is meg tudja jósolni, mert addigra látni lehet a trendet.

Manipulált a lista

Akkor hihetünk a hivatalos számoknak, annak ellenére is, hogy sok furcsaságot, érdekes egybeeséseket vélünk bennük felfedezni? Falus válassza: az más kérdés, hogy a szélesebb közvélemény milyen információkat kap a járványról. Általa ismert példák is mutatják ugyanis, hogy erősen manipulált például a nap mint nap közzétett halálozási lista. Elég kicsit alaposabban megnézni az elhunytak listáját ahhoz, hogy ezt mindenki érzékelje.  

A ma közzétett esetek közül példának a 2881-es számban sorolt elhunytat emeli ki: ő egy 64 éves férfi, akinek – a hivatalos közlés szerint – az alapbetegsége „vakbél rosszindulatú daganat” volt. „Felteszem, vastagbél daganatot akartak írni, de kérdezem én: ki a bánat állítja össze ezeket a listákat? Egy rendőr? És nem látja, nem ellenőrzi legalább a papírokat egy orvos?”

Ragaszkodnak a leírtakhoz, még ha hülyeség is

És nem először látunk ilyen abszurd dolgokat a hivatalos listában.

A Hírklikk is megírta például, hogy az 1492-es számú halott egy 63 éves férfi volt, akinek az alapbetegségei között – a magas vérnyomás és a cukorbetegség mellett – a krónikus tüdőgyulladást is odavésték. Az 1493-as számon felsorolt 88 éves nőnek pedig az egyik alapbetegségeként  – a Parkinson-kór, az epilepszia és a demencia mellett – a prosztata megnagyobbodást (!!!) voltak képesek odaírni.

Lecsekkoltuk: hiába hívtuk erre fel a figyelmet, arra nem méltatták a közvéleményt, hogy kijavítsák az hülyeségnek is nevezhető állításokat. Máig szerepel a listában a nem létező krónikus tüdőgyulladás, illetve prosztata megnagyobbodás. 

Nincs sok értelme a listának

De egyáltalán van-e értelme ennek listának, kiváltképpen úgy, hogy már közelíti a háromezret az elhunytak száma? Kiváltképpen úgy, hogy  közben vannak olyanok, akik nem is szerepelnek rajta, holott koronavírus-fertőzéssel összefüggésben hunytak el? – merül fel a kérdés. Falus is tud ez utóbbira példát mondani, de nem csak ezért állítja, hogy így, ennek a listának semmi értelme sincs. 

Miként az is érdektelen, hogy hány tesztelést jelentenek be egy adott napon, hiszen azt már nem tudhatjuk meg a hivatalos adatközlésekből, hogy ez hány személy letesztelését fedi. Egy tesztelés alatt lehet azt is érteni, hogy egyszerre tíz embert teszteltek le, de akár azt is, hogy egy emberen hajtottak végre több tesztet. Így igazából sem lehet már tudni, hogy aznap éppen hány százalékos a pozitivitási ráta – magyarázza Falus.

Ez a rejtett cél és üzenet

S hogy van-e egyáltalán értelme az adatközlések? Így nem sok – derül ki mindabból, amit Falus mond. A korábbi országos tiszti főorvos szerint, azonban nagyon is tetten érhető a kormány célja. „A koronavírussal kapcsolatos hivatalos adatközlés egyértelműen propagandacélt szolgál, nyilvánvalóan azt is éppen úgy propagandisták irányítják, mint a közmédiát – ahogy arról a Szabad Európa Rádió portál által megszerzett hangfelvétel is tanúskodik” – mondja. 

„Az elhunytak listájának rejtett célja és üzenete van: erősíteni a lakosságban a hitet, miszerint a koronavírus-járványban csak – s nem véletlen a nyers fogalmazás – az öregek, a kriplik és a különben is halálra ítéltek halnak meg, akikért nem kell különösképpen aggódni” – mondja nem kis felháborodással Falus. Állítja, ha nem ez lenne a cél, akkor nem így hoznák le a rendelkezésre álló információkat.

Jószerint az ország felének van krónikus betegsége

A listán nagy hangsúllyal szerepel, hogy a járvány következtében elhunyt embernek volt valamilyen krónikus vagy – ahogy a fenti példák mutatják – krónikusnak mondott betegsége. A statisztikák szerint magas vérnyomásban szenved a lakosságnak legalább a negyede. A 19-70 év közötti korosztályban idehaza nyolc százalék felett van a cukorbetegség előfordulási aránya és körülbelül ugyanilyen mértékű a cukorbetegséget megelőző állapotban lévő személyek előfordulása a népességben. 380 ezer az alkoholisták hivatalos száma, de inkább több mint a dupláját jelzik a hazai szakemberek, vagy épp a háromszorosát. 

S akkor még nem beszéltünk a listákban rendre előforduló pszichikai betegségekről, stb. – mondja Falus. „Mindennek pedig az a célja, hogy nyugodjon meg az, aki rendszeresen nézegeti a listát, csupa olyan ember, akiért kevésbé kár, mint ő, aki ott ül és olvassa azt’”. .