Pusztai Erzsébet: jól működő rendszerrel lehet visszaszorítani a kórházi fertőzéseket

A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon…

Ha ezt egyáltalán nyomon lehet követni, hiszen a kormány nem szolgáltat adatokat. Úgy kellett utána nyomozni. 

A Direkt 36 meg is tette. Kiderült, a kórházak évről-évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően, mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk is elismerték, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában. 2022-ről ugyan még nincs elérhető adat, viszont egy európai vizsgálat szerint a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka fertőzést kap. A kórházi fertőzések száma mégis, mindig is tabutéma volt az egészségügyben. Mi ennek az oka? 

Igazából, normális körülmények között a kórházi fertőzés nem tabutéma, mert mindenki tudja, hogy a kórház veszélyes üzem. A kórházhigiéne egy külön tudományág. Nagyon komoly szabályai vannak annak, hogy egy kórházban hogyan kell eljárni a különböző osztályokon, külön tudomány az, hogyan kell tisztítani, fertőtleníteni, takarítani. Ehhez még hozzátartozik, hogy külön tudomány az antibiotikus kezelés jó megszervezettsége. Az, hogy egy kórházban a fertőzések hogyan alakulnak, három fő tényezőn múlik. Az egyik az, hogy ezeket a kórházhigiénés szabályokat ismerik-e, működnek-e az előírások, a szakszemélyzet betartja-e őket, beleértve a takarítókat is, és mellette van-e kellő ellenőrzés. Mert fertőzés mindig mindenhol előfordulhat. Különösen ott, ahol sebészeti beavatkozások vannak. Ezért a kórházhigiénében rendkívül figyelmesnek és óvatosnak kell lenni. Ha bármelyik területen valamit elhanyagolnak, akár a kezdeti előírások nem elég korrektek, akár a végrehajtás nem működik rendesen, és nincs elég pénz az ehhez szükséges anyagokra – például korszerű fertőtlenítőszerekre –, akkor bizony nagyon komolyan terjedhetnek a kórházban a fertőzések. Olyan körülmények között pedig, amikor még a kézfertőtlenítésre sem jut elég anyag, vagy nem tartják be például a kézhigiénét, nem lehet csodálkozni rajta, hogy a fertőzés képes terjedni. 

A Nemzeti Népegészségügyi Központ novemberben azt közölte, változtatni fognak a fertőtlenítés jelenlegi gyakorlatán. Mégpedig azért, mert egy friss angliai kutatás szerint nem mindig hatékonyak a hagyományos, a hazai kórházakban is alkalmazott klórtartalmú fertőtlenítőszerek az egyik, súlyos hasmenést okozó baktériummal szemben…

Már nagyon régóta ismertek nem csak hagyományos fertőtlenítőszerek. Az, hogy ez a kutatás igazolta, hogy a hagyományos szerek például erre a nagyon ellenálló kórházi baktériumra – amit úgy neveznek, hogy Clostridium difficile –, nem hatásosak, csak megerősítette azt, amit eddig is tudtak. 

Tulajdonképpen megállítható a kórházi fertőzés?  

A legnagyobb óvatosság mellett sem lehet 100 százalékban eltüntetni. Különösen a műtétes szakmákban, ahol nyitott sebek vannak, sokkal könnyebben lehet fertőzni, de az igen szigorú szabályok betartásával nagyon komolyan csökkenteni lehet. A legnagyobb gondosság mellett sem lehet azt mondani, hogy megúszható, de a legnagyobb gondosság azt jelenti, hogy a legkisebbre lehet szorítani ezeknek a fertőzéseknek a számát. Még egy fontos szempont van, ez a kórházi antibiotikum-alkalmazás. Én még a kórházban dolgoztam a ’80-as évek végén, amikor ott antibiotikum-terápiás bizottságot hoztak létre, és mi, mint fertőzéssel foglalkozó szakorvosok tagjai voltunk ennek a bizottságnak. Ha valamelyik osztályon egy komolyabb fertőzés gyanúja merült fel, akkor az összes tenyésztéses vizsgálatot követően, komoly konzultáció folyt arról, milyen típusú antibiotikumot érdemes alkalmazni. Tudniillik, ha szíre-szóra, minden kisebb-nagyobb esetben a komoly, korszerű, szélesspektrumú antibiotikumot alkalmazzák, akkor a kórházban kitenyésznek a nagyon ellenálló kórokozók. Azt nem tudom, hogy hol vannak most ilyen antibiotikum-terápiás bizottságok.

Új fertőtlenítőszerek és új antibiotikum-stratégia kell a kórházi fertőzések hatékony megakadályozásához – nyilatkozta november végén Takács Péter egészségügyi államtitkár. 

Az államtitkár arról beszélt, amit én mondtam, az antibiotikum-stratégiáról. Az, hogy miért most jönnek rá, hogy az új fertőtlenítőszereket be kéne szerezni, megint egy érdekes kérdés. 

A pénz miatt?

Nyilván.

Az államtitkár által mondottakkal mennyi idő alatt lehet hatékonnyá tenni a kórházi fertőzések elleni védekezést?

Egy jól működő rendszerben az ilyen dolgokat – új antibiotikum-stratégia, új fertőtlenítőszerek beszerzése – viszonylag hamar meg lehet valósítani. Csak nem szabad elfelejteni, hogy nem elég egy rendelet, előírás, vagy szabály megalkotása, hanem a benne dolgozókkal ezt meg kell ismertetni. Ilyenkor szoktak képzést tartani a kórházi nővéreknek, asszisztenseknek és takarítóknak, hogy kellően képzettek legyenek. Sajnos, én láttam belgyógyászaton takarítást, ami messze volt a kívánatostól: a takarító végigmaszatolta a felmosóronggyal, pedig nem csak a maszatolásra lenne szükség. 

Csakhogy ehhez takarító, nővér és pénz is kellene…

A takarításhoz nyilván jól képzett, és a kórházi takarításban képzett takarítók kellenének, akiknek a munkáját rendszeresen ellenőrzik. A nővéreknek ugyan más a képzettségük, de nekik is tudniuk kell, hogyan kell betartani azokat a higiénés szabályokat, amikkel a beteghez lehet nyúlni. A minimum, hogy két beteg között kezet mosnak, a minimum, hogy két sebkezelés között kezet mosnak, és még sorolhatnám sokáig, hiszen rengeteg szabály van. Ám egy csomó helyen a kórteremben nincs kézfertőtlenítőszer, és nincs az orvosnak kéztörlő. 

Akkor mi a megoldás?

Jól működő rendszer kell. Nem lehet pusztán csak azzal foglalkozni, hogy mi van a kórházi fertőzésekkel, amikor nincs elég dolgozó, amikor a nővér úgy rohan az egyik ágytól a másikhoz, hogy nem is lenne ideje kezet mosni, mert olyan a helyzet, hogy rohanni kell, és kevesen vannak. Ilyen körülmények között elég nehéz ezeket a szabályokat betartani. Tehát kellő számú dolgozó, normális, megtervezett munkarend, megfelelő dologi feltételek kellenek, a rendszer akkor tud jól működni.