Radnóti Sándor: a szabadság eszméje – ahogy a kritikai beállítottság is – egyre távolabb kerül tőlünk
Egy jó oktatási rendszer szabad és kritikus embereket termel. Ez viszont ellentétben áll azzal a rendszerrel, amelyben élünk, ahol sem a szabadság, sem a kritika nem kívánatos dolog. Eközben pedig az oktatás szerkezete gondoskodik arról, hogy a mobilitás nullává váljon, az alsó tizedekből senki se kerüljön feljebb – nyilatkozta a Hírklikknek Radnóti Sándor. A Széchenyi-díjas esztéta, filozófus szerint a szabadság eszméje egyre távolabb kerül tőlünk, ahogy a kritikai beállítottság is.
Pilz Olivér középiskolai tanár, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója az oktatásról azt nyilatkozta a 444-nek:„ez a kurzus lényegében 12 éve van hatalmon, és egyszerűen nem tudják hova rakni a közoktatást, nem tudnak vele mit kezdeni. Hol ide, hol oda rakják, váltják egymást az államtitkárok.” Ön szerint ez a kurzus tényleg nem tudja hová tenni, vagy nem akarja?
Noha egyetértek Pilz Olivér leírásával, én erősebbnek érzem azt, hogy nem akarja. Ugyanis egy jó oktatási rendszer szabad és kritikus embereket termel. Ez viszont ellentétben áll azzal a rendszerrel, amelyben élünk, ahol sem a szabadság, sem a kritika nem kívánatos dolog. Az, hogy egy új kormányt állítanak fel, amelyik semmit sem tanulva az elmúlt 12 év tapasztalatából, nem alkot meg egy oktatásügyi tárcát, és a belügyminiszter, egy rendőrminiszter alá rendeli az oktatás kérdését – együtt az egészségüggyel, amely éppen olyan botrányos –, ez mindent elmond erről a kérdésről.
Csóti Csaba SZEF elnök viszont úgy véli, hogy az elmúlt évtizedben a középosztály megerősítése folyt számos szociálpolitikai és oktatási eszközzel. Általában ez azzal is együtt jár, hogy forrásokat vonnak el a közszolgáltatásoktól, mert mindenre nem telik. Ennek eredményeként a társadalom ketté. vagy három részre szakad, de a középosztálynak lehetősége van a magasabb szintű oktatásért külön fizetni. Továbbá van olyan politikai filozófia, ami szerint a középosztály ilyen rohamos erősítése közép- és hosszabb távon maga után húzza a leszakadó rétegeket. Mit gondol erről az álláspontról?
Ezt csak ideológiának tudom felfogni. Tapasztalataink szerint nem a középosztály engedheti meg magának a magánoktatást, hanem a középosztály felső egy-két tizede. Eközben pedig az oktatás meglévő szerkezete gondoskodik arról, hogy a mobilitás nullává váljon, tehát, hogy az alsó tizedekből senki se kerüljön feljebb. Amit az a mérhetetlenül abszurd rendelkezés már jó sok évvel ezelőtt megalapozott, hogy 16 évvel vége van a kötelező oktatásnak, miközben minden tapasztalat szerint éppen felfelé kellene emelni az oktatás tartamának időhatárát.
Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója a Hírklikknek adott interjújában viszont azt mondta, Orbán Viktornak abszolút tudatos stratégiája az oktatás lezüllesztése. Minél kevésbé képzett ugyanis a magyar társadalom, annál többen szavaznak a Fideszre…
Ez valami hasonló ahhoz, amit az első kérdésére válaszoltam. Igen, ezzel egyetértek.
Ön szerint mi a legnagyobb bűn azzal kapcsolatban, amit a Fidesz tesz az oktatással?
Az előbb mondottak értelmében, a 16 évre leszállított kötelező oktatás, amely lehetetlenné teszi, hogy az egyetemeket feltöltsék, hogy azok célszerűen működhessenek. A szegények teljes kizárása az oktatási lehetőségekből és az oktatási perspektívából, a szakképzésnek olyan behatárolása, ami megint csak lehetetlenné teszi, hogy egyetemi szinten folytassák a szakiskolák tanítását. A pedagógusfizetések abszurduma, és még folytathatnám.
Miért teszik ezt?
Ezzel megint visszamegyünk ahhoz a kérdéshez, hogy mennyiben szándékos, és mennyiben nem az. Akár a leghatározottabban szándékosnak nevezzük, akár nem annyira szándékosnak, az eredmény mindenképpen az, hogy csökken azoknak a magyar állampolgároknak, leendő magyar felnőtteknek a száma, akik képesek kritikai belátásra, önálló véleményalkotásra.
És ez mit jelent az ország jövője szempontjából?
A lehető legrosszabbat. Azt, hogy a szabadság eszméje egyre távolabb kerül tőlünk, ahogy a kritikai beállítottság is, amely ideális esetben az egész nemzetre, vagy legalábbis annak többségére jellemző kellene, hogy legyen. Ez pedig a messze távoli jövendőbe tűnik el.
Abban, hogy mindez eljusson az emberek tudatáig a baloldali sajtó tudna segíteni?
Nagyon korlátozott a sajtó lehetősége, az olvasottsága. Természetesen ezen belül tud. Olyat pedig, hogy jobboldali sajtó, én nem ismerek. Amit annak a nevében beszélnek, az hazugságsajtó, rágalmazássajtó, becsületgyilkos sajtó és propaganda. Egyébként vannak kitűnő oktatási szakemberek, akik hónapról hónapra a legvilágosabb analíziseket adják ezekről a kérdésekről. Aki érdeklődik az oktatás iránt, az ismeri ezt a helyzetet.
Csak nem sokan érdeklődnek iránta…
Nem.
