Rejtélyes betelepülők Hódmezővásárhelyre – íme, a részletek

„A vizsgálat arra derített fényt, hogy a Hódmezővásárhelyen újonnan jelentkezett 1161 választó között hatvan-hetven olyan ember van, aki ténylegesen az elmúlt időszakban jelentkezett be a városba” – tudtuk meg Márki-Zay Péter polgármestertől. A többi durván ezer ember „csak” nem volt jogosult szavazni az Európai Parlamenti választásokon – tette hozzá.

Ez azt jelenti, hogy ők nem európai uniós tagországból Magyarországon letelepedett nagykorú személyek. Hiszen „az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán valamint a helyi népszavazáson választójoggal rendelkezik minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgár, továbbá aktív választójoga van a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyeknek is” – teszi világossá a Nemzeti Választási Iroda.

„Az nem valószínű, hogy kínaiak lennének ezek a betelepedettek, mivel kínai a városban mindösszesen 12 él” – mondta némileg ironikusan Márki-Zay Péter, aki felhívta arra a figyelmet, hogy Vásárhelyen összesen 36 ezer választópolgár él (hogy precízek legyünk, főre pontosan 36 238 – ahogy az az NVI honlapján látható). Azt nem tudta megmondani, hogy kikből áll össze az az új, durván 1100 fős szavazói tömeg. Felvetésünkre, hogy szóba kerülhető „küldő” országként tulajdonképpen kettő –  Ukrajna és Szerbia – jut az ember eszébe, úgy reagált: Vásárhely Szerbiához van közel. Mint hozzátette: élnek is Szerbiából áttelepedett kettős állampolgárok a városban, de messze nem ilyen tömegekben.

A Központi Statisztika Hivatal legutolsó, 2011-es népszámlálás során a lakosoknak csak a 0,2 százaléka vallotta magát szerbnek, ukránnak 0,0 százaléka. (Népszámlálás majd két év múlva lesz ismét.)

Márki-Zay még egy furcsaságot megemlített: az újonnan megjelent mintegy 1100 szavazó egyenletesen oszlik el az 51 szavazókör között. Ez szintén erősíti a gyanút, hogy nem véletlenül jelentek meg ezek az új szavazók a városban, ahol kifejezetten éles küzdelem várható októberben, s amely a kormányzópárt számára nem csak amiatt presztízsértékű, mert Lázár János szűkebb hazája, hanem azért is, mert Márki-Zay Péter testesíti meg számukra mindazt, amitől láthatóan rettegnek: az ellenzék összefogását. Annak tehát komoly szimbolikus értéke lenne, ha októberben sikerülne visszavenniük a hatalmat Márki-Zayéktól.

Egy kis számolgatás

S hogy mennyi az annyi? Más szóval: hány százalékos Fidesz-támogatást érhet ez az új 1100 szavazó?  (Mert ne legyenek illúzióink! A minden jel szerint a Fidesz által generált betelepedési folyamat haszonélvezője a kormánypárt lesz, nem véletlenül tömik számolatlanul a Szerbiában és Kárpátalján élő magyarokat a magyar adófizetők pénzéből.)

Az öt évvel ezelőtti önkormányzati választásokon a jogosultaknak csak a 36 százaléka jelent meg. A most a választási jegyzékbe felvett 36 238 választópolgárnak a 3 százalékát adja, s ha azt feltételezzük, hogy a választáson az arra jogosult szavazóknak a fele részt vesz (ami – tekintve a kiélezett helyzetet, több mint valószínűnek tűnik), akkor máris a szavazatok 6 százalékáról ők fognak dönteni.

A legutóbbi, időközi választáson, tavaly februárban, Márki-Zay Péter 57,49 százalékkal nyert – ehhez 13 076 szavazat volt elég a 62,4 százalékos részvétellel tartott voksoláson. Fideszes versenytára 41,63 százalékot kapott.

Az persze, hogy végül mennyi lesz az annyi, nagyban múlik azon is, hogy hányan mennek el szavazni. Ám vélhetően sokan, tekintve azt a kormoly mozgósítást, amit a Fidesz a térségben indított, nem szólva az emberek álhírekkel, hisztériakeltéssel, s az általában bevetett nemtelen eszközökkel való heccelést.

A fentiek alapján így azután talán nem túlzás kijelenteni, hogy a tavalyi országgyűlési választásokon a Fidesz számára fontos és billegőnek tartott körzetekben nagyban űzött szavazó-betelepítés is szóba jöhet, mint lehetséges magyarázat a rejtélyes vásárhelyi jelenségre.