Lakatos Júlia: Magyar Péter akkor lehet sikeres, ha nem ismétli meg a Fidesz hatalomgyakorlását

HírKlikk 2026. július 4. 14:00 2026. júl. 4. 14:00

Lead: Rendkívüli társadalmi várakozás, a közösségi média által felgyorsított politika és példátlan erejű felhatalmazás egyszerre alakítja a magyar belpolitika új korszakát. A KlikkTV Miért? című műsorában Bolgár György vendége, Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója arról beszélt: a valódi kérdés már nem az, hogy végbemegy-e a rendszerváltás, hanem az, képes lesz-e az új politikai elit elkerülni azokat a hatalomgyakorlási mintákat, amelyek korábban újra és újra megosztották az országot.

A közösségi média felgyorsította a politika ritmusát

Lakatos Júlia szerint a jelenlegi politikai folyamatok sebessége nem pusztán az új kormány elszántságából következik, hanem abból is, hogy teljesen átalakult a politikai kommunikáció. Míg korábban a sajtótájékoztatók és esti híradók határozták meg a közéleti napirendet, ma a választók folyamatos jelenlétet várnak el a közösségi médiában.

A politológus úgy fogalmazott: a választókat ma már kevésbé a szakpolitikai részletek érdeklik, sokkal inkább az, hogy személyes kapcsolatot érezzenek a vezetőikkel. Ebben látja Magyar Péter egyik legfontosabb politikai előnyét, amelyet a Fidesz – különösen Orbán Viktor – generációs okokból sem tudott hitelesen követni.

Szerinte az új kormány tagjai is alkalmazkodtak ehhez a helyzethez: rövid videókban, közvetlen stílusban magyarázzák döntéseiket, miközben a kommunikáció jóval sokszínűbbnek tűnik, mint a korábbi kormányzat idején. A Fidesz miniszterei ugyan szintén próbálkoztak hasonló formátumokkal, ám ezek többnyire központilag megírt üzenetek maradtak, amelyekből hiányzott az egyéni hang.

Lakatos szerint ez ugyanakkor a Tisza számára is kihívás lesz, mert idővel kiderül, kik képesek valóban hitelesen megszólítani a választókat, és kik maradnak csupán a központi kommunikáció közvetítői.

A kétharmad önmagában nem jelent korlátlan felhatalmazást

A beszélgetés egyik központi témája az volt, miként élhet az új kormány a történelmi léptékű parlamenti többségével. Lakatos Júlia szerint természetes társadalmi igény, hogy gyorsan történjenek meg az elszámoltatások és a személycserék, ugyanakkor figyelmeztetett: a jogállam helyreállítása éppen azt követeli meg, hogy a politika képes legyen önkorlátozásra.

Úgy véli, a legfontosabb kérdés nem az, hogy rendelkezésre állnak-e a jogi eszközök, hanem az, hogyan használja őket a mindenkori hatalom. „Az élni és a hogyan élünk vele két külön kérdés” – fogalmazott, hozzátéve: a kétharmados felhatalmazás nem mentesít az arányosság és a körültekintés követelménye alól.

Bolgár György több példát is említett arra, hogy szerinte Magyar Péter máris mutatott önkorlátozást: visszalépett vitatott miniszterjelöltektől, módosított kinevezési döntéseken, illetve a média szabályozásánál is igyekezett figyelembe venni a kritikákat. Lakatos elismerte, hogy ezek valóban arra utalnak, a miniszterelnök képes felismerni és korrigálni hibáit, ugyanakkor úgy látja, a gyors döntéshozatal önmagában növeli a tévedések kockázatát.

Szerinte a politikusokat folyamatos társadalmi nyomás ösztönzi arra, hogy naponta új intézkedéseket hozzanak, mert erre alakult ki választói igény. Éppen ezért tartja fontosnak, hogy elemzőként felhívják a figyelmet azokra a mechanizmusokra, amelyek hosszabb távon veszélyeztethetik a demokratikus működést.

Lakatos úgy véli, egy valódi rendszerváltás előtt nemcsak a régi intézmények átalakításáról kell dönteni, hanem arról is, milyen demokráciát szeretne Magyarország. Szerinte erről egyelőre keveset tudni, noha Magyar Péter rendszeresen beszél a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállításáról.

Nem elég leváltani a rendszert, a politikai kultúrát is meg kell változtatni

A stratégiai igazgató szerint Magyarország történelmében újra és újra ugyanaz a politikai minta ismétlődött meg: a győztes fél teljesen kiszorította ellenfeleit, akik később revansra készültek. A mostani történelmi helyzet szerinte akkor hozhat valódi fordulatot, ha sikerül megszakítani ezt a ciklust.

Ennek érzékeltetésére a transzgenerációs traumák példáját hozta. Ahogyan egy család tudatos döntést hozhat arról, hogy nem örökíti tovább saját sérelmeit, ugyanígy a politikai elitnek is el kell döntenie, hogy nem ismétli meg elődei hibáit. Ehhez azonban nemcsak a kormány, hanem az ellenzék részéről is gesztusokra lenne szükség.

Lakatos szerint Magyar Péter sikerének egyik kulcsa éppen az volt, hogy képes volt megszólítani korábbi Fidesz-szavazókat is, míg a Fidesz az elmúlt években fokozatosan bezárult saját táborába, és elveszítette kapcsolatát a társadalom jelentős részével, különösen a fiatalokkal.

A beszélgetés során szóba került az is, hogy több tervezett intézkedés – például az országgyűlési képviselők 12 éves cikluskorlátja – valóban a hatalom önkorlátozását szolgálja-e. Lakatos szerint ez inkább rossz válasz egy valós problémára. Úgy véli, nem a választók döntési lehetőségét kell szűkíteni, hanem olyan szabályokat kell alkotni, amelyek eleve megakadályozzák a korrupció kialakulását.

A nemzetközi helyzetet értékelve arról beszélt, hogy a liberális demokrácia világszerte továbbra is válságban van, ezért Magyar Péter sem valószínű, hogy a klasszikus liberális demokrácia modelljét kívánja egyszerűen visszaállítani. A populáris politizálás szerinte önmagában nem probléma, a döntő kérdés az, mire használja egy vezető a közvetlen kapcsolatot a választókkal. Úgy látja, a liberális és a demokratikus elemek közötti egyensúly helyreállítása továbbra is a nyugati politikatudomány és a demokratikus politikai rendszerek egyik legnagyobb kihívása marad.