Rossz hírem van Orbánnak: közeleg a végső elszámoltatás

A hatóságoknak időben kellett volna nemet mondaniuk

Magyar György szerint az Aranykonvoj-ügy körüli vizsgálatok leginkább utólagos magyarázatkeresésnek tűnnek. Úgy fogalmazott: vizsgálni általában azt szokták, ami első ránézésre nem egyértelmű, ebben az esetben azonban szerinte a problémák már a kezdetektől láthatók voltak.

Az ügyvéd úgy látja, hogy az akció politikai megrendelésre történhetett, és különösen aggasztónak tartja, hogy a különböző állami szervek – legyen szó a NAV-ról, az ügyészségről vagy a nyomozó hatóságokról – nem álltak ellen a nyomásnak. Mint mondta, a hatóságoknak már a folyamat elején jelezniük kellett volna, hogy az eljárás nem felel meg a szakmai és jogi követelményeknek.

Szerinte a történtek szorosan kapcsolódtak a választási kampány légköréhez, amikor a közéletet biztonságpolitikai és külpolitikai félelmek uralták. Ebben a közegben az aranykonvojügy szerinte alkalmas lehetett arra, hogy politikai üzeneteket közvetítsen a választók felé.

A jogász ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kormányváltás után különösen fontos lenne elkerülni egy másik véglet kialakulását. Úgy fogalmazott, nem lenne szabad átörökíteni azt a gyakorlatot, amelyben szakmai szervezetek politikai befolyás alatt működnek. Attól tart, hogy a korábbi rendszer apparátusa most az új politikai viszonyokhoz próbál igazodni, ami ugyanúgy veszélyeztetheti az intézmények függetlenségét.

„Nagyon nagy a baj, ha a megfelelési kényszer miatt ismét politikai irányítás alá kerülnek a szakmai szervezetek” – hangsúlyozta.

Állatorvosi ló lett az aranykonvojügy

Magyar György az ügyet egyenesen „állatorvosi lónak” nevezte, amely szerinte szinte valamennyi elképzelhető jogsértési problémát magában hordozza. Különösen szokatlannak és aggályosnak tartja, hogy az akcióban több hatóság összehangoltan vett részt.

A beszélgetés során felidézte, hogy az elfogások jelentős médiavisszhang mellett zajlottak, miközben számos részlet arra utalt, hogy az akciót nem készítették elő megfelelően. Szerinte még az alapvető körülmények ismertetésében is zavarok voltak, ami azt mutatja, hogy a végrehajtás sietve történt.

Az ügyvéd úgy véli, a legfontosabb kérdés az, hogy ki és milyen szinten hozta meg a döntést. Bár hangsúlyozta, hogy nem kíván előre ítélkezni, szerinte nehéz más következtetésre jutni, mint hogy a kezdeményezés magas politikai szintről érkezhetett. „Nem kell elképzelni, hogy történt-e politikai nyomásgyakorlás. Ez a valóság” – fogalmazott.

Orbán Viktor korábbi nyilatkozatára reagálva, amely szerint a kormány nem adott utasításokat a hatóságoknak, Magyar György azt mondta: a politikai befolyás bizonyítása valóban nehéz, de korántsem lehetetlen. A büntetőeljárások során számos közvetett bizonyítási eszköz áll rendelkezésre.

Példaként említette a telefonforgalom, az e-mailes kommunikáció, a személyes találkozók és a különböző adminisztratív nyomok vizsgálatát. Szerinte ezekből gyakran pontosan rekonstruálható, hogy kik és milyen kapcsolatban álltak egymással egy adott döntési folyamat során.

„A magyar bizonyítási rendszerben a bizonyítás eszköztára szabad. Vannak olyan ügyek, amelyekben sok a verbalitás, de ettől még fel lehet tárni az összefüggéseket” – mondta.

A rendszer mélyebb működését is vizsgálni kellene

Magyar György szerint az aranykonvojügy nem elszigetelt jelenség, hanem egy hosszabb időszak működési logikájának következménye. Ennek alátámasztására több korábbi ügyet is felidézett.

Szóba került a Völner–Schadl-ügy, amely szerinte egy bizonyos ponton megállt, és nem jutott el azokhoz a politikai kapcsolódásokhoz, amelyek további kérdéseket vethettek volna fel. Hasonló problémákat látott a dunai hajóbaleset vizsgálatánál, valamint más, nagy visszhangot kiváltó ügyeknél is.

Az ügyvéd úgy véli, az elmúlt években több olyan eset volt, amikor a nyomozások nem jutottak el a felelősségi lánc legfelsőbb szintjeire. Emiatt különösen fontosnak tartja, hogy a most induló vizsgálatok ne csupán az alsóbb szinteken keressenek felelősöket.

A műsorvezető felvetésére, miszerint fennállhat annak veszélye, hogy végül csak ügyintézők vagy alacsonyabb beosztású tisztviselők viszik el a felelősséget, Magyar György elismerte: a magyar közéletben erre számos példa volt már. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az új politikai vezetés más szemléletet képvisel majd.

Különösen fontosnak nevezte a tanúk és bennfentes szereplők megszólalását. Szerinte a bizonyítás egyik legerősebb eszköze továbbra is az emberi vallomás, különösen akkor, ha szembesítésre kerül sor. Úgy fogalmazott, hogy a politikai döntéshozókat és az őket megnevező személyeket szükség esetén egymással kell szembesíteni, mert ebből a hatóságok és a bíróságok fontos következtetéseket vonhatnak le.

Magyar György ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a múlt ügyeinek feltárása rendkívül sok energiát emészthet fel egy olyan időszakban, amikor az új kormány előtt egyébként is komoly feladatok állnak. Kiemelte az uniós forrásokhoz kapcsolódó jogharmonizációt, a törvényalkotási kényszert és az államigazgatás átalakítását.

Mégis úgy véli, a vizsgálatokat nem lehet megspórolni. Szerinte ha ezek az eljárások nem indulnak el, akkor a felelősök hallgatnak, a közvagyonból magánvagyonná alakult pénzek pedig végleg eltűnhetnek a hatóságok látóteréből.

„Ha nem indítják meg ezeket az eljárásokat, akkor nagyon könnyű elsunnyogni a felelősséget. A vizsgálatok önmagukban is azt üzenik, hogy van esély az igazság feltárására” – mondta az ügyvéd, aki szerint a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a hatóságok képesek lesznek-e visszatalálni saját szakmai ethoszukhoz, és valóban politikai befolyástól mentesen elvégezni a munkájukat.