Sándor Zsuzsa: jogos az Európai Bizottság bizalmatlansága

„Valószínű, hogy ez a kérdés nem pontosan így hangzott el” – jelentette ki dr. Sándor Zsuzsa azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök és egy államtitkár az Európai Bizottság érdeklődésén hüledezett. A szakember azt fejtegette ugyanis, hogy mi állhat abban a kilenc vagy tíz kérdésben, amelyet az uniós testület az igazságszolgáltatás helyreállításáért hozott szabályozás részleteivel kapcsolatban megküldött a kormánynak.

Orbán Viktor a napokban azon berzenkedett, hogy a Bizottság arra volna kíváncsi, hány irodája lesz az Országos Bírói Tanácsnak (OBT), és hogy külső szereplő beletekinthet-e a Kúria ügyelosztási rendjébe. Sándor Zsuzsa ezt úgy próbálta meg pontosítani, hogy az uniós testületet feltehetően inkább az érdekelheti, hogy önálló költségvetéssel rendelkezik-e majd az Országos Bírói Tanács, azt pedig kifejezetten fontos kérdésnek nevezte, hogy bele lehet-e nézni az ügyelosztási rendbe. „A Kúria ügyelosztási rendje egy nagyon fontos kérdés. Varga Zs. András, a Kúria elnöke mindent megtesz, hogy akadályozza az ügyelosztás automatizálódását, ami jelenleg személyre szóló ügyek szignálásaként történik. Nem véletlen, hogy ezt kérdezték. Fél Európában, ha nem több helyen, igazi automatikus szignálás van” – emelte ki a korábbi bíró, amely folyamat azt jelenti, hogy egy algoritmus osztja ki a bíróknak a peres ügyeket, és nincs lehetősége külső szereplőnek nemhogy beavatkoznia, de még belelátnia sem.  

Az Országos Bírói Tanács egy nagyon küzdelmes időszakának eredménye az, hogy igazságügyi reformcsomagra tudta rávenni az Európai Bizottság a kormányt, amely javarészt az ő javaslataik alapján fogalmazódott meg – jelentette ki Sándor Zsuzsa. Azt nem tudni, hogy pontosan mi lehet az uniós testület által pontosításért megküldött kérdések között, de a volt bíró fontosnak nevezte azt a pontot is, hogy kik és miként válnak a Kúria tagjaivá. Ez egy átláthatatlan folyamat volt, amit az OBT gyakran kifogásolt, csak joga nem volt beleszólni, most már azonban egyetértési joga lesz. Varga Zs. András a Kúria elnökeként ugyanis nem egyszer teljesen szabálytalanul nevezett ki valakit a Kúriára. Az igazságügyi reform azon múlik, hogy „kik kerülnek be, és mennyire veszik komolyan a feladatukat” – tette hozzá a korábbi bíró.

„Feltétlenül van előrelépés” – összegezte Sándor Zsuzsa a változtatásokkal kapcsolatban, amelyek nem minden esetben új szabályok, van, hogy csak megerősítések. Erre konkrét példaként a beszélgetésben felmerült a bírók azon jogosítványa, amely szerint az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bírósághoz lehetett fordulniuk a bíróknak. „Nem véletlen, hogy a bizottság a gyakorlatra kíváncsi, mert hiába volt meg ez a joguk a bíróknak, ha előfordult, hogy aki élt vele, az ellen fegyelmi eljárás indult, amit aztán később megszüntettek. Vagy, hogy a legfőbb ügyész az adott bírót megtámadta, hogy ezt nem lehet, holott lehet. A Kúria is kimondta, hogy mégsem lehet, miközben már akkor is a jogszabályban benne volt” – fejtegette a szakember, majd hozzátette, „az, hogy az Európai Bizottság bizalmatlan, és a végrehajtásra próbál rákérdezni, az teljesen jogos bizalmatlanság”. Hiszen itt az élő példa, hiába volt valamire joguk a bíróknak, ha azt elvitatta tőle a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke a gyakorlatban.

Bolgár György rákérdezett a műsorban arra is, hogy az elmúlt 13 év kormányzása milyen lépésekkel csorbította az igazságszolgáltatás függetlenségét, és mit lehet ezekből visszafordítani. „Visszafordítani most pillanatnyilag nem lehet” – fogalmazta meg Sándor Zsuzsa, majd talán a legdurvább beavatkozásnak azt minősítette, ahogyan a Kúria elnökét kinevezték. Az Országos Bírói Tanács akkor is tiltakozott, de mivel vétójoga nem volt, ezért csak kifejtették aggályaikat, miközben Varga Zs. András kinevezéséhez két törvényt is meg kellett változtatni, amit az ő személyére szabott a törvényhozás – emlékeztetett a korábbi bíró. A Kúria jelenlegi elnökével kapcsolatban nem jogászi ismereteinek hiányossága merült fel, hanem a gond a konkrét feladathoz kötődő tapasztalatlanság volt, mondván, „soha életében nem ült tárgyalóteremben”, nem elméleti jogászt kellene választani egy egész bíróság szakmai vezetőjének ugyanis – jelezték akkoriban az OBT részéről –, hanem olyat, aki bíróként nevelkedett. A Kúria elnöke az ügyelosztás rendjén túl beleszólhat szakmailag is számos kérdésbe – emelte ki Sándor Zsuzsa –, ráadásul a jogkörét még szélesítették is. Ebbe tartozik, hogy bár hazánkban nem az angolszász típusú precedensjog az uralkodó, mégis, ha egy adott kérdésben a Kúria meghoz egy döntést, aztán a szerint kell ítélkeznie az összes alsóbb szintű bíróságnak is. „Ez szakmailag egy nagyon nagy szerep” – tette hozzá a volt bíró.

„Én nem tudom, hogy van-e Európában még egy olyan ország, ahol olyan ordenáré módon mennek neki személy szerint egyes bíróknak a kormányhoz közeli sajtó szereplői” – vetette fel Sándor Zsuzsa, és mert Lengyelországban is lezajlanak hasonló folyamatok, ezt a kijelentést arra módosította, hogy az unió boldogabbik részére nem jellemzők az ilyen verbális hadjáratok bírók ellen. „Pillanatnyilag teljesen reménytelen politikamentessé tenni ezt az országot, tényleg, az ember ágyába is belebújik a politika” – fogalmazta meg szakember, hozzátéve, hogy az az igazságszolgáltatás tagjainak egyéni érzésvilágán múlik, hogy valaki már belefásult-e a rendszerbe, vagy kész bátran érvényesíteni saját szakmai meggyőződését akár a hatalommal szemben is.