Schmidt Mária: nem a kormány, a baloldal működik együtt a revizionista szélsőjobbal

„Az ultra-jobboldaliak a szocialistákkal, a neoliberálisokkal és az ellenzékiekkel működnek együtt. Közösen lépnek fel. Hogy ez miért van így, azt ott kell megkérdeznie” – így reagált Schmidt Mária az SRF svájci közszolgálati rádió és televízió Trianon évfordulója alkalmából vele készített interjújának arra a kérdésére, hogy a kormány elegendő mértékben elhatárolódik-e a változatlanul revízióra törekvő szélsőjobboldaliaktól. 

Schmidt Máriát Orbán Viktor „házi történészének” tekintik, és az első Orbán-kormány idején, a miniszterelnök tanácsadója volt – mutatott rá mindenekelőtt a cikk. Schmidt Mária beszélt arról, hogy „Magyarország volt az első világháború legnagyobb vesztese”, de az azóta eltelt száz év sikertörténet. „Azok a politikusok és hatalmak,  akik és amelyek ránk kényszerítették ezt a békét, azt akarták, hogy Magyarország szűnjön meg létezni, de mi megmutattuk, hogy életképesek vagyunk. Volt elég életerőnk és tehetségünk, hogy kiálljuk ezt a száz évet, és a XXI. században szabad és független államként elfoglaljuk a helyünket Európában” – mondta Schmidt Mária.

Arra a kérdésre, hogy a kormány sokszor beszél a szomszédos országokkal való együttműködés szándékáról, de nem határolódik el teljesen a változatlanul revízióra törekvő jobboldali csoportosulásoktól, és ez vajon politikai manőver-e, amelynek célja a minél több szélsőjobb szavazó megszerzése, Schmidt Mária azt mondta, „A Versailles-i béke kidolgozóinak az volt a célja, hogy mi itt, Közép-Európában mindig ellenségnek tekintsük egymást. De ebben a században elértük, hogy érdekközösségnek tekintsük magunkat és együtt tudjunk működni. A szélsőjobboldali pártokról a baloldali pártokat kell megkérdezni, amelyek ezekkel koalícióban lépnek fel.” 

Az újságíró feltette a kérdést, „Szóval Ön szerint a kormány elegendő mértékben elhatárolódik ezektől a szélsőjobboldali pozícióktól?” Mire Schmidt Mária: „Ezek az ultra-jobboldaliak a szocialistákkal, a neoliberálisokkal és az ellenzékiekkel működnek együtt. Közösen lépnek fel. Hogy ez miért van így, azt ott kell megkérdeznie”. 

Arról, hogy a határokon túli magyaroknak miért nyújt ekkora támogatásokat a magyar kormány, a történész leszögezte: azok a magyarok, akik ott élnek, nem maguk választották ezt az elszakadást, a történelem sodorta őket egy másik országba, ezért szolidaritást kell mutatni, „és lehetőség szerint, az üldözött keresztényekkel és másokkal a Balkánon”. Kijelentette: „Magyarország volt az első világháború legnagyobb vesztese, a békediktátum igazságtalan volt. Magyarország nem játszott jelentős szerepet az első világháború kitörésében. Az akkori miniszterelnök az utolsó pillanatig a császár ellen szavazott. Ezt a nagy veszteséget ezért nem érdemeltük meg”. Végül arra a kérdésre, hogy tehát nem áldozat-mítoszról van szó, hanem Magyarország valóban áldozat volt-e, Schmidt Mária azt mondta: „Igen, ez sajnos tény. És ezt el kell fogadnunk”.