Semmilyen feltételnek nem felel meg a diplomatának készülő Volner János 

A hvg.hu azonban úgy tudja, felmentést kaphat alóluk.

A diplomatát „kihelyező szerv vezetője külpolitikai szempontok alapján, hivatali érdekből kivételesen (…) pályázati út mellőzésével, kijelölés útján is dönthet (…) álláshely betöltéséről.“ Ez esetben az előírt egy-hat hónapos felkészülési időt sem kell betartani, a biztonsági ellenőrzés viszont kötelező – a lap úgy tudja, ez Volner esetében már folyik.

A tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól egy KKM rendelet egy sor feltételt támaszt egy leendő diplomatával szemben, még akkor is, ha az illető nem vezető diplomata, hanem munkaköri besorolása szerinti beosztott diplomata.

Ezek közül Volner biztos nem felel meg egy sor feltételnek – ilyen például az előírt felsőfokú iskolai végzettség, aminek Magyarországon elismert diplomának kell lennie. Az egykori rendőrből lett vállalkozó, majd Magyar Gárda-tagból lett jobbikos országgyűlési képviselő, később Mi Hazánk-os, majd saját pártot (Volner Párt, később Huxit Párt) alapító és a Fideszt szavazatával, törvényjavaslataival kisegítő Volner ilyennel azonban nem rendelkezik.

Volnernak ugyanis még saját önéletrajza szerint is csak egy „nem akkreditált” diplomája van, amit 2013-ban szerzett Oroszországban, a MUFO-n (Mezsdunarodnij Unyiverszityet Fundamentalnovo Obucsenyija). Ez itthon nem elismert diploma. Nem véletlenül, hiszen „kamuegyetemként” emlegetik, ahol pénzért lehet diplomához jutni. Volner „diplomája” már 2014-ben is téma volt, akkor a 444 írta meg, hogy az intézményt például a Béke és Biztonság Nemzetközi Parlamentje nevű szervezet elismeri ugyan, de ez utóbbi is nehezen vehető komolyan, mivel a vezetője egyszerre bíboros, két nemlétező városállam elnöke, továbbá Mongólia nagy kánja.

„Hogy Magyarországon elismerik-e majd a végzettségem, őszintén szólva kevésbé érdekelt, hiszen egész életemben a megszerezhető tudásért tanultam, nem egy papírért” – mondta korábban Volner János az Indexnek, amikor 2016-ban részletesen beszélt a diplomájáról. Az interjúból kiderült, hogy ez valójában egy online képzés volt, mivel az elfoglalt Volner direkt ilyet keresett. Arra a felvetésre, hogy ezért miért ment Oroszországig, azt felelte: „a jövő oktatási formájaként emlegetett online egyetemi képzés itthon sajnos még sehol nem tart.” 

Azt is elárulta, hogy angol és orosz nyelven vállalja az iskola a tananyagok átadását, de a szóbeli vizsgáit egy helyi szinkrontolmács segítségével, magyarul teljesítette.

Képviselői adatlapján már feltüntette, hogy angolul beszél, és azt írta be, hogy a nyelvismeret foka „tárgyalási”. Ám nyelvvizsgája úgy tűnik nincs, hiszen azok a képviselők, akiknek nyelvvizsgájuk is van, az alap-, közép-, vagy felsőfokot írják be, valamint a betűjelét is feltüntetik. Ő nem tette, és életrajzában is csak olyan szövegkörnyezetben kerül elő a nyelv, hogy új pártja lehet a politikában a „mérleg nyelve”.

Egy diplomatának előírás, hogy beszéljen vagy a fogadó ország hivatalos nyelvén, vagy az ottani munkanyelv és az angol használata az elvárt. Szingapúrban négy hivatalos nyelv is van, az angol, a maláj, a mandarin és a tamil –, a munkanyelv pedig az angol. 

Volnernél a megkövetelt legalább két év gazdasági, külgazdasági területen szerzett szakmai gyakorlat is hiányzik, bár életrajzában azt írta, hogy a rendőri karrierje után, 1994-től „az üzleti életben helyezkedett el, ahol cégvezetőként a kutatás-fejlesztés, a termékgyártás és a kereskedelem területén széles körű hazai és nemzetközi tapasztalatokra tett szert.”

Természetesen az új, diplomáciai megbízatásához szükséges feltételek teljesüléséről, a diplomájáról és a nyelvismeretéről a hvg.hu szerette volna megkérdezni Volner Jánost, ám a politikus kérdésükre csak annyit mondott, hogy ezekről nem akar beszélni, ahogy arról sem, mi vonzotta az Orbán-kormány külügyi szolgálatába, hiszen nem is olyan régen, 2017-ben még úgy nyilatkozott, hogy a magyar diplomácia romokban van, és Magyarország nemzetközi érdekérvényesítő képessége még a szocialista érában tapasztaltnál is alacsonyabb szintre süllyedt.”