Sok tűz közé kerülhetnek Orbánék a kínai kémügy miatt

Másfél éve, 2018 decemberében vették őrizetbe Pekingben a magyar-kanadai állampolgárságú Michael Kovrig korábbi kanadai diplomatát, aki ez időben egy civil szervezet munkatársaként dolgozott Kínában. Ezzel egyidőben, egy másik kanadai állampolgárt, Michael Spavor üzletembert is letartóztatták. Mindezt tették a kínai hatóságok nem sokkal azután, hogy Vancouverben a kanadaiak elfogták Meng Van-csout, a Huawei kínai technológiai és telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját. Most érkezett a hír, hogy mindkettőjük ellen vádat emeltek, államtitkok külföldre szivárogtatásával gyanúsítják őket.

Az ügybe Magyarország is óhatatlanul belekeveredik, mivel Kovrig kettős állampolgár. Sajtóértesülések szerint, a húszas éveiben sokáig élt Magyarországon, ahol angolt tanított, újságíróként dolgozott és egy rockbandában zenélt.

„Lévén magyar – és ezzel európai uniós – állampolgár mind Magyarországnak, mind pedig az EU-nak kötelessége (lenne) eljárni az ügyében” – mutatott rá portálunknak Simonyi András. Mint mondja: problémát jelent, hogy Kovrig kanadai állampolgárként van Kínában (a kanadai útlevelével), ráadásul  a kínaiak nem ismerik el a kettős állampolgárságot. A volt nagykövet szerint, a magyarok ennek örülnek, mivel nem kell vállalniuk a konfliktust Pekinggel, s ezzel bezavarni „Orbán és  Xi Jinping – hogy úgy mondjam – baráti, mondhatni elvtársi kapcsolataiba”. Orbán egyébként sem hajandó felemelni a szavát kínai emberi jogi sértéseket érintő ügyekben.

A magyar szál

A kanadai Global News Kovrig és Spavor letartóztatása után azt jelentette, hogy a színfalak mögött a pekingi magyar nagykövetség tett lépéseket Kovrig ügyében, ám – s ez Simonyi szerint nagy baj – konzuli kérdésként kezeli az ügyet, nem pedig politikaiként, miközben ez politikai ügy.

„Nagyon remélem, hogy a magyar diplomácia iszonyú erővel dolgozik a háttérben, hogy kimentse Kínából ezt az úriembert, de erről nem vagyok meggyőződve. Jó lenne, ha a látszat csalna! Mert hogy egy magyar állampolgárról van szó, s úgy tűnik, a szervezet, amelynek dolgozott, nagyon is tisztességes, ámde naiv társaság, akik próbálnak közvetíteni a különböző országok között” – fejtette ki Simonyi, emlékeztetve arra, hogy a magyar állam kötelessége megvédeni minden polgárát. „Amikor külföldön bajba jut egy magyar állampolgár, akkor félre kell tenni minden politikai és egyéb érdeket, s megfelelő konzuli eljárás keretében, őt minél előbb ki kell juttatni az adott országból” – húzta alá. Hozzátette: ez kiváltképpen igaz akkor, ha az illető nem követett el köztörvényes bűnt. Ebben az esetben pedig politikai indíttatású ügyről van szó – emlékeztetett a volt diplomata.

Mint ördög a tömjénfüsttől...

„A legnagyobb probléma azonban az, hogy Magyarország menekül az egész ügytől, mint ördög a tömjénfüsttől” – mutatott rá Simonyi, pedig itt lenne a nagy lehetőség arra, hogy Magyarország megmutassa: a Kínával ápolt kiváló kapcsolatai ellenére is mindent megtesz a saját  állampolgáraiért. „Az nem megy, hogy a magyar állampolgárokat csak a választások miatt szeretjük, s csak azért, mert a Fideszre szavaznak” – mutatott rá, hozzáfűzve: „az államnak kutya kötelessége politikától semlegesen, mindig minden polgárával törődni, azokkal is, akiket politikai megfontolásból éppen nem kedvel”.

Sok tűz között Orbánék

Simonyi elismeri, az egész ügy igencsak kellemetlen Orbánék számára. De nem csak a kínai kapcsolatok miatt, hanem azért is, mert Kovrig – lévén magyar állampolgár – egyúttal európai uniós állampolgár is. Ami annyit jelent, hogy az EU-nak is kötelesség eljárni az érdekében, Brüsszel sem maradhat ki az ügyből. Azaz a magyar diplomácia két tűz között van.

Sőt, három tűz között – derül ki Simonyi szavaiból. A jelenleg a George Washington kutatóintézetének munkatársaként dolgozó volt diplomata ugyanis arra is felhívta a figyelmet, hogy az USA-ban is egyre inkább gyanakvással figyelik Orbán „szerelmi viszonyát” Xi Jinpinggel, a kínai elnökkel. „S van egy rossz hírem: a Kínával kapcsolatos politika azon kevés ügyek közé tartozik, amelyekben kétpárti megegyezés van a demokraták és republikánusok között”. Mindkét párt felismerte, hogy igen nagy baj van Kínával, ami már nem csak kockázatot, hanem egyenesen veszélyt jelent a nyugat számára. „S Orbánék Kína-politikája egy elképesztő – a külső szemlélő számára naivnak tűnő, ámde a szakemberek szerint, egy elhibázott – stratégiáról árulkodik, ami azt sugallja, hogy Magyarország úgy véli, semleges maradhat nyugat és Kína vitájában. De nem maradhat semleges, előbb utóbb válaszút elé érkezik, s jobb előbb, mint utóbb választani, különben nagy árat fizethet az ország. A magyar közeledés Kínához ugyanis rövid távon hasznos lehet, de hosszabb távon katasztrofális az ország számára” – fejtette ki.

Így kell(ene) segíteni

Megkérdeztük tőle, hogy a gyakorlatban hogyan kell kinéznie annak, amikor a magyar diplomácia a külföldön bajba jutott magyar állampolgárok segítségére siet. Simonyi elmondta, hogy amerikai nagyköveti időszaka alatt nem volt kémügy, de egyéb eset igencsak sok, a tisztességes, de bajba jutottaktól kezdve a bűnözőkig, sok magyar állampolgár szorult védelemre. Például a Katrina hurrikán után, nagyon sok magyar és magyar származású amerikai került bajba, akiken segítettek. „A diplomácia elsődleges feladata ilyenkor az azonnali segítség. Rögtön jeleznie kell, hogy a külügyi szolgálat az állampolgár mögött áll, minden segítséget megad ahhoz, hogy kikeveredjen a bajból, az ő érdekeit képviseli.” Elsőként ilyenkor egyébként a tiszteletbeli konzuli hálózat tagjai lépnek, ha súlyosabb támogatás kell, ami mögé szakmai és diplomácia nyomaték is kell, akkor akár a nagykövet is belép.