Súlyos, önleleplező beismerés, nem pedig „lepkefing” a miniszter kikerült beszédrészlete  

Napok óta ígérte, s csütörtökön reggel közzé is tett egy beszédrészletet Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki azt már előzetesen a Fidesz „őszödi beszédének” titulálta. A Facebookra és YouTube-ra feltett, nem egészen másfél perces felvételen Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2023 áprilisában elhangzott beszédének egy részlete hallható. Ebben a honvédelmi miniszter arról beszél, hogy az „az ötödik Orbán-kormány eldöntötte, hogy valóban egy ütőképes, harcképes magyar haderőt építünk fel. Ez azt jelenti, hogy szakítunk az eddigi béketevékenységeinkkel. Ismerjük ezeket, de főleg egy folyamat eredményeképpen szakítunk a békementalitással. Természetes volt, hogy az a folyamat, amit a nyilvánosságban fiatalításnak ismertünk meg, egyszerűen ez a legegyszerűbb módja, hogy ezt megváltoztassuk. Szakítsunk a békementalitással, és átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára. Én ennek a végrehajtásában és végrehajtására dr. Böröndi altábornagyot kértem fel........és arra számítok, hogy ezt a folyamatot ő maradéktalanul végre fogja hajtani.” 

A fenti idézetben tehát olyan súlyos kijelentések hangzanak el a magát békepártinak beállító kormány miniszterétól, mint „szakítunk a békementalitással”, „átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”, az állomány fiatalítása is ezt a célt szolgálta, s aki levezényli, az akkortájt kinevezett új vezérkari főnök, Böröndi altábornagy, akit az azóta a Tisza Párthoz igazolt Ruszin-Szendi Romulusz eltávolítása után neveztek ki.

„Én egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget építek! Mert a békéhez erő kell” – reagált később Facebook-oldalán Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternek rögvest alkalma volt a nyilvánosság előtt is reagálni, ugyanis Magyar Péter a Kormányinfó előtt egy órával élesítette a beszédrészletet tartalmazó posztját. Gulyás nemes egyszerűséggel „lepkefingnak” nevezte a nyilvánosságra hozott részletet. Valójában azonban nagyon is idegesek lehettek már azelőtt is, hogy meghallgatták, pontosan mi került ki, s ha nem is pontosan, de nagy vonalakban a jelek szerint talán tudhatták is, ugyanis a videó kilenc órakor történt élesítése előtt másfél órával az Index, majd annak nyomán a Mandiner és Híradó1 is kitett egy kormányzati magyarázatot arra, miért menesztették anno Ruszin-Szendi-Romuluszt. Egy állítólagos HM-vizsgálat eredményére hivatkozva azt is tudatták, hogy már a Nemzetbiztonsági Bizottság vizsgálja az ügyet. (Azt már mi tesszük hozzá, hogy ha igaz lenne az ok, azért csak dicséret illeti Ruszin-Szendi-Romuluszt, akit a vizsgálat szerint azért rúgtak ki, mert a magyar kormánnyal szembemenve a NATO üléseken Ukrajnát támogató kijelentéseket tett.) 

Alig került fel a világhálóra a nem egészen másfél perces beszédrészlet, elemzések, gyorsértékelések sokasága árasztotta el a közösségi platformokat. Stefano Bottoni történész például a legsúlyosabb mondatnak azt tartotta, hogy „szakítunk az eddigi békementalitással”, hiszen ez a kitétel egyben komoly önleleplezés is, mert beismeri az addigi hazugságbeszédet. Ennél is súlyosabbnak és veszélyesebb tartja a mondatot, miszerint felkészülünk a „háborúba vezető út nulladik fázisára”. Ki készül fel? Mi, magyarok egyedül? – teszi fel a kérdést, rámutatva: a miniszter nem védekező, hanem elég egyértelműen támadó műveletre utalt. S ki ellen gondolhatnak háborúzni? – kezdi a kérdések sorát, utalva Ukrajnára, Boszniára. Vajon egy nem NATO-kompatibilis (olvasd: orosz) háborús kalandokban való részvételben gondolkodnak? És mi célból? 

Lepkefing vagy őszödi beszéd? Mennyire súlyos a hangfelvétel? Vajon mit üzen a hangfelvétel? Szekeres Imrét kérdeztük.

„Egyáltalán nem ’lepkefing’” – reagált a korábbi honvédelmi miniszter, aki szerint a Tisza Párt által nyilvánosságra hozott beszédrészlet három szempontból is fontos. Egyrészt, mert megmutatja, hogy a kormány hazudik – ebben persze sok újdonság nincs, ezt eddig is tudtuk. Másrészt – s ez sem nagy újdonság – az is kiderül belőle, hogy Szalay-Bobrovniczky az alapvető védelempolitikai fogalmakkal sincs tisztában. Ez persze még a „megszokott kategóriába” tartozik, ám ennél jóval jelentősebb a harmadik tanulság, ami nem más, mint egy beismerés – fejtegette. Ez a beszédrészlet ugyanis annak a beismerése, hogy Orbán Viktor egymást követő kormányai 15 éves kormányzás alatt is képtelenek voltak biztosítani az ország megfelelő védelmét – ebben pedig igazat mondanak. Nagy szerencséje Magyarországnak, hogy gyakorlati próbára nem került sor – jegyezte meg. 

Ez a beismerés konkrétan azt jelenti, hogy 2010 és 2018 között elvették a honvédség költségvetésének az egyharmadát („amit egyébként az MSZP már régóta és többször is szóvá tett”), és abbahagyták azokat a modernizációkat, fejlesztéseket, amelyekre szükség lett volna. A 14-es orosz agresszió hatására ugyan belefogtak a visszapótlásba, de azt sem észszerűen és nem a védelempolitika céljainak megfelelően, hanem egyéb üzleti érdekek szerint hajtották, hajtják végre. Elmaradtak a gyors reagálású alakulat felállításával és fejlesztésével, amit amúgy a NATO keretében négy nemzet – az amerikai, a török, a német és a horvát – támogatott volna, magyar irányítás mellett, magyar személyzettel. S elmaradtak a légtérellenőrzés teljessé tételével is. „Ennyiben tehát ez fontos beismerő vallomás” – szögezte le Szekeres Imre, emlékeztetve arra, hogy az MSZP álláspontja változatlan: a honvédség fejlesztésére nem azért van szükség, hogy bárkit megtámadjunk, hanem azért, hogy a háborút megelőzzük.

Hogyan védheti ki ezt a kormány? S egyáltalán, elég közérthető-e ennek a beszédrészletnek az üzenete ahhoz, hogy megértsék a szavazók? Akik 2022-ben fogták Orbán üzenetét, ami az volt, hogy az ellene induló ellenzék háborúpárti? – kérdeztük, ám a volt a honvédelmi miniszter szerint ez tulajdonképpen érdektelen, hiszen erről a kormányról minden lepereg. Azt pedig tudjuk, hogy milyen eszközökkel támogatta a '22-es kampányt. Ennél fontosabb tanulság – derült ki szavaiból –, hogy a beszédrészlet mindenképpen önleleplező és visszaigazolja, hogy nem az a lényeg, mit mondanak, hanem az, hogy mit csinálnak. S most kiderült, hogy semmit sem csinálnak. Az pedig valóban fontos, hogy ki milyen kampányt tud tető alá hozni, de azért ennél fontosabb, hogy mennyire szilárd a honvédség, meg tudja-e védeni Magyarországot a NATO szövetségeseivel és az uniós tagállamokkal közösen. Ebből a szempontból is fontos, hogy nyilvánosságra került ez a részlet.

Rengeteg kérdést vet fel a felvétel Stefano Bottoni szerint, aki maga is felteszi a kérdést: Ki ellen gondolhat háborúzni az ötödik Orbán-kormány? Ukrajna? Bosznia? „Vajon a Karmelitában valaki(k) komolyan gondolkodtak és/vagy gondolkodnak nem NATO-kompatibilis (olvasd: orosz) háborús kalandokban való részvételben? És mi célból?” – idéztük Szekeres posztját. Azt leszögezte, hogy ő más politikusok és elemzők véleményét nem szokta értékelni, s most sem kívánja megtenni azt. Arra azonban határozottan rámutatott, hogy ilyen háborúzásra sem lehetőség, sem mód nincs, minden NATO-tagállam mozgásterét meghatározza a szervezeten belüli együttműködés, és mint Szalay-Bobrovniczky bejelentéséből is kiderül, mi nem is lennénk képesek háborúzni.

Két éve, az új vezérkari főnök parlamenti bizottsági meghallgatásán Böröndi arról vizionált, hogy a honvédelmi oktatásba be kell építeni a „nukleáris elrettentést”, vissza kellene hozni a „szittya gondolkodásmódot”. Ezeket Szekeres akkor a Hírklikknek értelmezhetetlennek nevezte. Szalay-Bobrovnicky beszéde egy részének nyilvánosságra hozatala után vajon nem nyertek értelmet ezek a kijelentések? – kérdeztük. „Ezek ma is ugyanolyan hülyeségek, mint akkor voltak – amin viszont csodálkozom, az az, hogy Böröndit kiváló dandárparancsnokként ismertem, s enyhén szólva, a furcsa kategóriába tartoznak ezek a kijelentései” – reagált a volt honvédelmi miniszter. Aki végezetül megjegyezte: szerencsére azóta abbahagyta ezek hangoztatását.