Súlyosan szennyeződik a Duna az Óbudai Gázgyárnál
Rákkeltő arzént és benzolt, mérgező policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH-okat) talált a Greenpeace a határértékeket jelentősen, akár százszorosan, ezerszeresen is meghaladó mértékben a volt Óbudai Gázgyár melletti Duna-parton vett mintákban. A zöldszervezet 2023 október közepén vizsgálta a helyszínen a talajból kicsorgó víz és a part menti iszap minőségét. Most közzétették legutóbbi vizsgálatuk eredményét. Az eredmények őket is sokkolták, és azok fényében úgy vélik, teljes mértékben elfogadhatatlan a kármentesítés további halogatása. A Greenpeace követeli a Duna folyamatos további szennyezésének befejezését is, mert ez az ország egyik fő ivóvíz bázisa.
A Greenpeace szakértői 2023. október 12-én az alacsony vízálláskor előtűnő szennyezésből vettek mintákat a már nem működő Gázgyár területe melletti Duna-parton a kiszivárgó, bűzös, olajos folyadékból és a part iszapjából. A lerakott veszélyes hulladék évtizedek óta szennyezi a talajvizet, a talajt, alacsony vízálláskor pedig a Dunát és a vízpart levegőjét. Bár lassan három évtizede kötelezték a Gázgyár jogutódjait a mérgek eltávolítására, ám azt a hatóságok mégsem tudták elérni, hogy az állami tulajdonban lévő cég – jelen esetben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – végrehajtsa a kötelezettségét.
Szinte kísértetiesen ismétlődött meg az, ami egyszer már 2018-ban lejátszódott
A Greenpeace Magyarország ugyanis először 2018 októberében vett mintákat a rendkívül alacsony vízállású Duna medréből a volt Óbudai Gázgyár mellett. Az alacsony vízállásnál jól láthatóan szennyezett víz szivárgott a talajból a Dunába. A mérési eredmények kimutatták: egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket. A környezetvédő szervezet követelte, hogy sürgősen kezdődjön meg a sok éve elmaradó teljes kármentesítés, és a hatóságok lépjenek fel a Dunába ömlő illegális szennyezés ellen.
A volt Óbudai Gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként keletkezett, szerves vegyületeket, cianidot, arzént és egyéb fémeket tartalmazó gázmasszának a gázgyár területén történő illegális elásásával mintegy 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el. A lerakott veszélyes hulladék már évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, és alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik. A helyzet már akkor súlyos volt, a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyeztette.
A Greenpeace a lakosság védelmében mintákat vett, amiket akkreditált laboratóriumban vizsgáltak be különböző szerves szennyezőkre és fémekre. Az akkori mérés is már rendkívül magas szennyezést mutatott a rákkeltő naftalinokból, valamint a mérgező policiklusos aromás szénhidrogénekből (PAH) és a rákkeltő benzolból.
Az ilyen anyagok felszíni vizekbe jutását minden áron meg kell akadályozni az uniós szabályozás és a vonatkozó magyar jogszabály szerint is. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője akkor teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte, hogy ilyen mértékű szennyezés éri a Dunát. A kármentesítést sok éve meg kellett volna kezdenie az NKM Földgázszolgáltatónak (a volt Fővárosi Gázműveknek). A Greenpeace Magyarország azonnali intézkedést várt a hatóságoktól, és felszólította az illetékes szerveket: sürgősen hozzák nyilvánosságra azokat, ütemezéssel, határidőkkel, és a szennyezők felelősségre vonásával. A Duna súlyos szennyezését bizonyító mérési eredményekről a Greenpeace Magyarország bejelentést tett a területileg illetékes kormányhivatalnak és a vízügyi hatóságnak, továbbá kérte ezen szervek mielőbbi intézkedését a szennyezés megszüntetése érdekében. A környezetvédő szervezet emellett tájékoztatta a Fővárosi Vízműveket, valamint a kerületi önkormányzatot is a vízpart és a vízbázis szennyeződéséről.
Csakhogy az azóta eltelt időben sem tapasztalt semmiféle előrelépést ez ügyben a Greenpeace. A kármentesítés határidejét ugyanis többször elhalasztották. Egy 2021-ben elfogadott kormányrendelet alapján a kármentesítés határideje 2022. december 31. (illetve egyes részfeladatokra 2024. április 30.) lett volna. Ezt a határidőt az MVM Next kérésére ismét módosították 2024. december 31-re (egyes részterületek kármentesítésére 2026. április 30-ra). Ám a közelgő határidők ellenére sem történt semmi érdemi lépés a kármentesítés érdekében, így félő, hogy a sokszorosan módosított határidőt sem kívánja tartani az állami cég a Duna szennyezésének megszüntetése érdekében.
Most, öt évvel első mérés után, október közepén egy még kiterjedtebb vizsgálattal mérte fel a Greenpeace a szennyezettséget. A fém és egyes jellemző szerves anyagok vizsgálata mellett cianidokat és fenolokat is kerestek a területen. Megállapították, hogy a volt Óbudai Gázgyár melletti Duna-parton vett mintákban továbbra is a határértékeket jelentősen, akár százszorosan, ezerszeresen is meghaladó mértékben találhatók meg a mérgek. Az erősebb idegzetűek a Greenpeace honlapján böngészhetik a számokat, ám készüljenek föl rá, hogy volt olyan méreg, amely 8580-szorosan haladta meg a talajvízre megadott határértéket.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője megint nyilatkozott arról, hogy „a súlyos szennyezést bizonyító vizsgálati eredményekről értesítjük a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokat és az illetékes minisztériumokat, továbbá kérjük ezen szervek mielőbbi intézkedését a szennyezés megszüntetése érdekében. Tájékoztattuk a Fővárosi Vízműveket, valamint a kerületi önkormányzatot is a vízpart és a vízbázis szennyeződéséről.” De úgy tűnik, megint süket fülekre fog találni.
A Greenpeacen kívül tényleg senkit nem érdekel, hogy évtizedek óta mérgezik a vizünket?
