Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország az uniós bővítés mellett áll, Szerbiának csatlakoznia kell
Magyarország mindig is az európai uniós bővítés mellett állt, és most, az Európai Unió Tanácsának elnökeként is azt hirdeti, hogy Szerbiának sokéves várakozás után csatlakoznia kell az Európai Unióhoz – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerdán Belgrádban, ahol szerb hivatali kollégájával találkozott.
A Bratislav Gasiccsal történt találkozó utáni sajtótájékoztatón a magyar tárcavezető elmondta: hivatali kollégájával a nyugat-balkáni térség békéjéről és biztonságáról, illetve a szomszédban zajló háborúról is tárgyalt.
Kijelentette: Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy azonnali fegyverszünetre van szükség, és az egyetlen megoldást a diplomácia jelenti, vagyis a béketárgyalásoknak minél hamarabb el kell kezdődniük.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott, hogy a magyar és a szerb kormány együttes ülésén tavaly a két védelmi minisztérium stratégiai megállapodást kötött, az utóbbi időszakban pedig ezt a megállapodást igyekeztek konkrét tartalmakkal is kitölteni, hiszen a védelem és a biztonság mindig érzékeny és jelentős terület két ország együttműködésében.
A tárcavezető kiemelte, hogy Bratislav Gasiccsal védelmi, hadiipari és katonai, egyebek mellett katona-egészségügyi együttműködési lehetőségekről tárgyaltak. Rámutatott, hogy a két ország közötti gyakori és magas szintű találkozók, illetve azok tartalma azt bizonyítja, hogy a magyar-szerb kapcsolatok aranykorának lehetünk a tanúi.
A magyar közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: Szerbia és Magyarország stratégiai partnerei egymásnak. „Ez azért is van, mert a nyugat-balkáni térség biztonsága Magyarország és egész Európa békéje és biztonsága szempontjából meghatározó jelentőségű” – húzta alá. Mint mondta, az illegális migráció folyamatos nyomás alatt tartja Európát, és ez mindkét ország számára gondot okoz.
Az ukrajnai háború és a nyugat-balkáni térség folyamatos nyomás alá helyezése miatt Magyarország számára fontos Szerbia stabilitása, illetve az, hogy a térség „katonai értelemben is kiszámítható és nyugodt legyen”. Hozzátette: „a magyar haderő külföldi jelenlétének legfontosabb területe az pont a Nyugat-Balkán”. „A NATO KFOR-nak nevezett legnagyobb szárazföldi missziójában most már évek óta meghatározó erővel vagyunk jelen, és az EUFOR Altheában ugyancsak, amely a bosznia-hercegovinai Európai Unió- és részben NATO-jelenlét záloga. Ennek jelenleg magyar tábornok a parancsnoka” – húzta alá.
Bratislav Gasic a sajtótájékoztatón szintén kiemelte a stratégiai együttműködés fontosságát a két tárca között. Hozzátette: a találkozón szó volt a térség biztonsági helyzetéről is, Szerbia számára pedig a legnagyobb biztonsági veszélyt Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása jelentette, illetve az, hogy több ország is önálló országnak ismerte el Koszovót.
