Százmilliós büntetést kaphat a kormány, ha megsérti az EU-nak tett vállalásait
Évente csak egyszer szabhat ki „halmazati” büntetésként pénzbírságot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a minisztériumokra, ha azok megsértik a jogszabálytervezetek elfogadás előtti nyilvánosságát, illetve társadalmi egyeztetését előíró szabályt, ám a bírság mértéke – amely minimum egymillió forintnál kezdődik – akár százmillió forint is lehet.
Mindez egy – a kormány honlapján társadalmi egyeztetés céljából ugyancsak közzétett – kormányrendelet-tervezetből derül ki – írja a hvg.hu. A készülő rendelet a már az ősszel a parlament által elfogadott törvénymódosítás részletszabályait rögzíti. Eszerint
– a pénzbírság kiszabására az a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) lesz jogosult, amelynek felügyeletét az új kormányzati struktúrában a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal miniszter látja el;
– a mulasztásokat egyenként kell értékelni, és a bírság összegét azok összessége alapján, az ellenőrzéssel érintett évben elkövetett mulasztásokra vonatkozóan, évente összegezve kell megállapítani;
– a bírság kiszabásánál mérlegelni kell: a mulasztással érintett jogszabály szabályozási szintjét, annak társadalmi, gazdasági hatásait, a mulasztás késedelmes vagy elmaradó jellegét, a késedelem időtartamát és a mulasztás ismétlődő jellegét, gyakoriságát;
– a bírság legalacsonyabb összege 1 millió forint, legmagasabb összege 100 millió forint, a bírságot pedig az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni az érintett minisztériumnak átutalással;
– a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján, a kormányzati ellenőrzési szerv által kiszabott pénzbírságot be kell jegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, megjelölve a pénzbírsággal érintett minisztériumot.
A cikk szerint a korábbinál szélesebb körű társadalmi egyeztetését előíró szabályokat a kormány az Európai Bizottságnak tett vállalásai részeként hozta. Ez előírja a kormány számára, hogy a rendelkezés hatálya alá tartozó jogszabálytervezetek esetében 90 százalék legyen azon tervezetek aránya, amelyek társadalmi egyeztetésen vesznek részt.
Kivételek persze vannak: nem kell előzetesen társadalmi vitára bocsátani a tervezetet, koncepciót, ha „az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné”.
Hagyott azonban egy kiskaput a maga számára a kormány, hiszen az egyeztetési előírás csak a Magyar Közlönyben megjelenő törvényekre, határozatokra, rendeletekre szól. Viszont veszélyhelyzetben – ami a háború miatt most is van – a döntések nagy részét, a költségvetés teljes átírását is saját hatáskörben, rendeletben hozhatja meg a kormány. Ezek jelentős részét pedig, ha akarják, nem kell közzé tenni a közlönyben.
