Tények ismertetése a magyarországi COVID-19 elleni fellépéssel kapcsolatban

A fertőzöttek száma a hivatalos honlap, a https://koronavirus.gov.hu/ alapján is emelkedik. A nemzetközi adatok szerint elmondható, Magyarország most ért a vírus „felfutási szakaszába", a napi adatok összevetését is közzé tevő, nem hivatalos http://pandemia.hu grafikonja ezt szemléletesen mutatja. (Hasonló adatok az https://atlo.team/koronamonitor/ oldalon is hozzáférhetők.)

Ugyanezen honlap közli az elvégzett koronavírus tesztek számát is. A látszólag jónak tűnő, 03. 26-án mintegy 8000 elvégzett tesztről beszámoló adat önmagában jónak tűnik, ám a pandemia.hu által bemutatott, az egyes napokra lebontott ábrázolás alapján, már más a helyzet. Az elvégezett tesztek száma valóban emelkedik, ám a növekedés dinamikája nem arra utal, hogy a lakosság céltudatos tesztelése folyamatban lenne, Sokkal inkább ötletszerű munkára enged következtetni. (Erre utalnak jelentős, éldául. a 03. 24. napra tehető visszaesések, valamint az a tény is, hogy a tesztek száma és a pozitív tesztek aránya semmilyen összefüggést nem mutat.)

Az adatok részletes elemzésével magánemberek is megpróbálkoznak – nemcsak a következtetéseket, hanem a hozzászólásokat is érdemes elolvasni, ugyanis ez utóbbiak szintén fontos tényeket közölnek az országban uralkodó viszonyokról.

Bár a kormány „személyiségi jogokra hivatkozva" nem hoz nyilvánosságra adatokat a fertőzöttekről, többek között azok lakhelyéről sem, a pandemia.hu oldal mégis megkísérli rekonstruálni a vírus magyarországi elterjedését. 

E kép alapján megfigyelhető: a COVID-19 érintettség gyakorlatilag egész Magyarország területére jellemző, az ismert esetek sűrűsége összefüggést enged sejtetni az ország általános népsűrűségi adataival.

Nemzetközi adatok alapján igazolható, hogy a koronavírus jellegzetes elterjedése úgynevezett „gócpontokat" mutat; a fertőzés kisebb területeken viszonylag sokakat érinthet. A magyar térképen azonban ilyen gócpontok egyáltalán nem figyelhetők meg.

Ez alapján joggal feltételezhető, hogy

– a hivatalos forrás szerint ismert esetek száma messze alábecsüli a tényleges fertőzésekét;

– bármelyik elszigeteltnek tűnő eset takarhat olyan gócpontot, ahol akár 10-100, vagy még több ember is hordozhatja már a fertőzést;

– az elvégzett tesztek elégtelen mennyisége, illetve azok koncepciót mellőző kivitelezése, a fertőzés elterjedésére és az érintettekre vonatkozó adatok hiánya együttesen pedig annyit tesz: a magyar kormány – az intézkedései révén – tudatosan nem kíván hatékonyan fellépni a COVID-19 járvány ellen.

Ezzel pedig elmondható: a magyar kormány szándékosan veszélyezteti a magyar lakosságot, s közvetve az európai lakosságot is.

A tervezett, úgynevezett „rémhírtörvény" voltaképpen el fogja lehetetleníteni, hogy a tényleges helyzetről nemcsak a pandemia.hu-hoz hasonló oldalak, hanem maguk az orvosok is beszámolhassanak – az egy kormányközeli Facebook-csoportból származó poszt számtalan formában elérhető az interneten, a nyelvezete pedig arra utal, a „rémhírtörvény" gyakorlatban történő alkalmazására és annak népszerűsítésére a propagandagépezet már előre felkészült.

Mindez alatt ugyan valóban elkezdtek érkezni az orvosi védőfelszerelések, illetve más, a COVID-19 megfékezéséhez szükséges termékek, ezek mennyisége azonban a többi országéhoz képest elégtelennek mondható, a kormány által, központilag való disztribúciójának hatékonysága (illetve, az e mögött rejlő szándék) megkérdőjelezhető.

Mindezek tükrében, nagyon nagy szükség volna rá, hogy független, ha kell, nemzetközi szervezetek vizsgálják ki a magyar kormány a koronavírussal szembeni fellépésének hatékonyságát, illetve az intézkedések mögött rejlő valódi szándékot.

Hangsúlyozom: nem tekinthető belügynek egy olyan helyzet, amely emberéleteket szándékosan veszélyeztet egy olyan krízis kapcsán, mint a koronavírus, amely természetéből kifolyólag nem ismer országhatárokat – s ezáltal a magyarországi események, a fertőzéssel szembeni elégtelen fellépésen keresztül, Európa más országainak lakossááit is veszélyeztetik.

Egy mikrobiológus írása a Hírklikknek
(a szerző neve a szerkesztőségünkben)