Terítéken a magyar megfigyelési botrány

A jogállamiság európai helyzetéről készülő friss állásfoglalás-tervezetben – amelyet a Népszava információi szerint ma fognak jóváhagyni az EP állampolgári jogi bizottságában – a képviselők sajnálatukat fejezik ki, hogy „egyes tagállamok hatóságai nem működnek együtt a parlament vizsgálóbizottságával”. Egyúttal aggódnak a demokráciára és az alapvető jogok tiszteletben tartására leselkedő kockázatok miatt, amelyeket a kémprogramok ellenőrizetlen használata jelent.

A határozattervezet megerősíti azt a korábban többséget kapott véleményt, miszerint Magyarország a választási autokrácia hibrid rendszerévé változott. 

Szintén a magyar (és a lengyel) kormányra vonatkozik az állásfoglalás-tervezetnek az a bekezdése, amelyben a képviselők sürgetik a kormányok minisztereiből álló EU Tanácsot, hogy tegyen ajánlásokat a jogállamiság rendszerszintű megsértése miatt hetes cikkelyes eljárás alá vont két tagállamnak.

A lap emlékeztet: az unió soros elnökségét ebben a félévben betöltő Svédország pusztán véleménycserét vagy legfeljebb meghallgatást tervez az aktuális helyzetről, nem kívánja a folyamatot a következő fázisba léptetni, amely ajánlások elfogadásával jár.

A szavazás előtt álló parlamenti jelentés emellett felszólítja az Európai Bizottságot: célzott finanszírozással támogassa a jogállamiság érvényesüléséért vagy a kiszolgáltatott társadalmi csoportok védelmében eljáró, egyes országokban a kormány részrehajló politikája miatt hátrányt szenvedő civil szervezeteket, és fontolja meg annak a lehetőségét, hogy közvetlenül hozzáférjenek az uniós forrásokhoz. Szorgalmazza azt is, hogy az EU biztosítson megfelelő finanszírozást a független és egész Európára kiterjedő, nemzeti, regionális és helyi minőségi újságírás számára.

A parlamenti vélemény egyébként nem köti sem a tagállamokat, sem az uniós intézményeket.