Több mint 40 forinttal lesz drágább az üzemanyag januártól, de nem az EU miatt
Az üzemanyagárak alakulásával kapcsolatos aggodalmat növeli, hogy 2024 január 1-jétől literenként 32,50 forinttal növelik a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, amelytől a költségvetés 190 milliárd forint bevételt vár.
A számítások szerint további 8,8 forint áremelést és 50 milliárd forint többletbevételt eredményez a jövedéki adóemelés a 27 százalékos áfa következtében. A kormány szerint az üzemanyagok jövedéki adóját Brüsszel nyomására kell jövőre az uniós minimumszinthez igazítani és emiatt lesz januártól több, mint 40 forintos áremelkedés – írja a G7.
A Portfolio a durván meglóduló magyarországi üzemanyagárak egyik fontos tényezőjének tartja, hogy a Brenthez képest nagyon beszűkült az orosz urali olaj importjának árelőnye, ami a lap szerint azért lényeges, mert az itthoni olajfinomítás mintegy kétharmada az urali nyersolajból történik. Sőt, úgy véli, hogy a Barátság vezeték ukrán tranzit díjának 21 euró/tonnára növelése miatt a beszerzés költsége jelentősen növekedett, és a tranzitdíj emelése a magyarországi üzemanyag értékesítés árazására is kihat. Van olyan vélemény is, hogy nem lesz itthon olcsó benzin – a horvátok és az ukránok együtt emelik az árát, mert a transzferdíj beépül az üzemanyag árába és Mol egyre növekvő szállítási költségeit végső soron a benzinkutak közönsége fizeti meg.
Az ársapka kivezetése utáni időszakban a régiós áraknál magasabb hazai üzemanyag-árszint kialakulásában az MNB elemzése szerint fontos elem az árrések növekedése.
A hazai üzemanyagok drágulása – ideértve a januári adóemelést is – és a regionálisan, sőt az adómentes árakat tekintve EU-szinten is kiemelkedően magas üzemanyag-árszint azonban nem a kormánytól független okokra vezethetők vissza, mint az EU átlagának közel háromszorosát elérő és a V4 országokét is több, mint másfélszeresen meghaladó hazai infláció sem. Ahogy a kiugró magyar inflációnak sem a kormánytól független okai – aszály, a multik profitéhsége, a háború, a szankciók – vannak, úgy az üzemanyagok relatív drágasága is kormánydöntések eredménye.
Milyen hatása van az orosz kőolaj beszerzési árának az üzemanyag árakra?
A rövid válasz az, hogy semmilyen. Az üzemanyagok árát itthon is csakúgy, mint Európa más országaiban, a kőolajtermékek jegyzésára és a termék forgalmazásával kapcsolatos adók határozzák meg.
A kőolaj beszerzési költsége tehát a finomítás nyereségességére van hatással és nem az üzemanyag árakra. Az üzemanyagok ára a jegyzésáraktól és a forgalmazókra kivetett adóktól, illetve az adókkal azonos hatású, de másképpen nevezett – például kötelező készletezés díja – költségektől függ. Ezért a jegyzésárak alapjául szolgáló Brent típusú és orosz kőolaj árkülönbségének hordónkénti 30 dollárról 15 dollárra csökkenése nem befolyásolja a hazai üzemanyag árakat, csak a Mol nyereségét és a költségvetésnek a két olaj jegyzésára közötti különbség elvonásából származó bevételét.
Valóban indokolt a 32,50 forintos jövedéki adóemelés az EU jövedéki adó minimumra vonatkozó előírása miatt?
Az EU előírása szerinti jövedéki adó minimum jelenleg 359 euró/1000 liter az ólmozatlan benzin és 330 euró/1000 liter a gázolaj esetében. Ha kormány által a költségvetés tervezésénél alkalmazott 385 forintos euróárfolyammal számolunk, akkor 138,2 illetve 127 forint jövedéki adó minimumot kellene érvényesíteni, tehát 17-18 forinttal kellene emelni a jövedéki adót. A Népszava szerint túladóztatják az autósokat a 32,5 forintos jövedéki adó emeléssel, azzal, hogy a kormány 425 forintos euroárfolyammal számol.
Ha valóban az EU jövedéki adó-minimum elérése érdekében emelné a kormány az adót, akkor nem csak nem 425 forintos árfolyammal kellene számolnia, hanem az árbevétel-arányos 4,5 százalékos kiskereskedelmi adót is átcsoportosíthatná a jövedéki adóba. A jelenlegi 640 Ft/liter üzemanyag árban literenként 22 forint kiskereskedelmi adót fizetnek a fogyasztók, amely meg is haladja a korrekt árfolyamon számolt EU jövedéki adóminimum elérése érdekében szükséges mértéket.
A 32,50 forintos jövedéki adóemelést tehát nem az EU kényszeríti ki, hanem a költségvetési hiány mérséklése érdekében szükséges 240 milliárd forintos bevétel-növelés (190 milliárd jövedéki adó + ennek 27 százalékos áfa hatása, 50 milliárd forint) miatt vezeti be a kormány.
