Többet keresnek a gyakornokok, mint a több éve pályán lévő tanárok

„Fájdalmas ez az egész, az van bennem, hogy ha engem ennyire becsülnek, akkor a jövő generációját is így becsülik meg. Pedagógusként a gyerekekért van az ember, szeretné nevelni, oktatni őket, és csomó akadályba ütközik” – mondta a Telexnek egy Pest megyei, általános iskolában dolgozó tanár, nevezzük Borinak, akinek Pedagógus I. minősítése után szinte alig nőtt a fizetése ahhoz képest, mint amikor gyakornok volt. Ez sajnos nem egyedi tapasztalat, a lapnak több tanár is arról számolt be, hogy a minősítésük után tízezrekkel kerestek kevesebbet, mint mikor gyakornoki státuszban dolgoztak.

A pedagógushiány miatt szükség van a fiatalok utánpótlására, de a megkérdezett tanárok szerint ez a helyzet csak bérfeszültséget szül az idősebb kollégákkal, és inkább leminősíti a munkájukat.

Bori három éve végzett a tanítóképzőn, és egyből elkezdett dolgozni gyakornoki státuszban. Akkor heti 20 tanórája volt, 160 ezer nettót keresett havonta. A minősített tanároknak heti 22-26 tanórája van, és a gyakornokoknak azért van kevesebb, mert nekik akkor még több időre van szükségük, hogy felkészüljenek egy-egy órára.

Tavaly májusban Bori megcsinálta a minősítését, hogy Pedagógus I. fokozatba kerüljön, de hivatalosan csak idén január elsejétől került át. A tanév elejétől, azaz szeptembertől heti hat túlórát kapott, tehát heti 26 tanórája lett.

Gyakornokként a heti 20 órán felüli kötött munkaidőt túlóraként fizetik ki, viszont aki évek óta a pályán van, annak a heti 26 óra nem számít túlmunkának, mert a munkaidőkeretük része. Éppen ezért történhetett meg az, hogy Borinak szeptembertől megnőtt a fizetése a heti hat túlóra miatt, hiszen hivatalosan még gyakornoki státuszban volt, így havi 250 ezer forint nettót keresett. Idén januártól a Pedagógus I. fokozatban az ágazatnak járó egységes, tíz százalékos pótlékemeléssel együtt a fizetése 258 ezer forint lett, amiből ötezer forint az utazásra járó fizetési kedvezménye volt.

Tehát a fizetése mindössze háromezer forinttal nőtt a minősítéssel, de ha nem lett volna a tíz százalékos béremelés, még kevesebbet is keresne.

A Telexnek nyilatkozott két másik pedagógus, akik több tízezer forinttal keresnek kevesebbet, amióta nincsenek gyakornoki státuszban. Egy alsós tanítónak, aki egy vidéki megyeszékhelyen lévő iskolában dolgozik, gyakornokként 25 órája volt, így neki is túlóraként fizették ki a plusz öt órát, így keresett nettó 300 ezer forintot. A minősítése következtében a tíz százalékos béremeléssel, ugyanúgy heti 25 óráért, 275 ezer forintot visz haza. A lapnak nyilatkozó pedagógus nem tudja, mikor lesz valaha megint annyi a fizetése, mint gyakornok korában. Tapasztalata szerint azok is 280 ezer nettó körül keresnek, akik 10-15 éve vannak a pályán. Ráadásul szerinte bérfeszültséget okoz, hogy ő gyakornokként jobban keresett, mint a tíz éve tanító kollégái.

Egy másik tanár, aki egy vidéki kisvárosi iskolában tanít felső tagozaton, de mesterfokú egyetemi végzettséggel rendelkezik, 45 ezer forinttal keres kevesebbet, mióta átkerült a Pedagógus I. fokozatba, mint gyakornokként, miközben végig 26 órája volt hetente. Ő ezt úgy értékeli, hogy leminősítették, az igazgató pedig azt mondta neki: örüljön, ha nem fizettetik vissza januárig visszamenőleg a gyakornoki státusz miatt már átutalt pluszpénzt, és legalább eddig jó fizetése volt. Ráadásul részt vett a Klebelsberg képzési ösztöndíj programban, ami azt jelenti, hogy egyetemi évei alatt kapott pénzt az államtól, amit nem kell visszafizetnie, ha a végzés után legalább annyi évig tanít a közoktatásban, mint ahány évig az ösztöndíjat kapta. Emiatt esélye sincs elhagyni a pályát és nemet mondani a státusztörvényre.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint végtelenül igazságtalan ez a rendszer, és már régóta problémát jelent a fizetések ilyen típusú megoszlása. Nagy Erzsébet azt mondta, hogy a gyakornokok bére ugyanúgy a garantált bérminimumból és az ágazati szakmai pótlékból származik. Szerinte a kialakult bérkülönbség oka a rossz előmeneteli rendszer lehet, és az, hogy az alapbérek régóta nem változnak. Viszont azt gondolja, a státusztörvény bevezetése ennél még hátrányosabban érintené a pedagógusokat.

A Telex megkereste az oktatásért felelős Belügyminisztériumot. Arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak arról, hogy a minősítés után csökken a tanárok fizetése, mennyire elterjedt problémáról van szó, és a státusztörvény bevezetésével hogyan változnának a bérkülönbségek. Idáig nem reagáltak a megkeresésre.