Törley Katalin: olyan oktatási rendszerért küzdünk, ahova vissza lehet, és kell térni

Milyen érzéssel hallgatta a szerenádot? 

Maga az esemény pár héttel ezelőtt történt, csak mostanra készült el a videó. Ettől még ugyanolyan friss az élmény, mintha tegnap történt volna. Iszonyatosan meg voltam hatódva, az az este nagyon fájdalmas, és felemelő volt egyszerre. 

A meghívott tanárok nem is tudtak róla, hogy a diákok szerenáddal készülnek? 

A tanárok nagy része nem tudott róla. Amikor a Radnóti Színház ezt az eseményt kezdeményezte, akkor megkereste a Tanítanékot, és a Tanítanék, valamint a Pedagógus Egység segített a szervezésben. Úgyhogy rajtam kívül még egy pedagógus tudta, hogy az előadás végén mi várható, a többieknek tényleg igazi meglepetés volt. 

Az a videón is látszik, hogy többen, még felnőtt férfiak is sírtak…

Igen, én is sírtam. 

Találkozott ott volt tanítványaival?

Igen. Voltak ott olyanok, akiket tanítottam nulladik osztályban, kilencedikben, és még tizedikben is elkezdtem őket tanítani, de akkor rúgtak ki. Igen, találkoztam régi tanítványokkal, és nagyon, nagyon jó volt. Amikor láttam őket a színpadon, és ők is sírtak, már az egy nagyon megható pillanat volt. Az előadás után tudtunk beszélgetni is. Ez mindenkinek nagyon könnyfacsaró volt. Most, hogy végignéztem a videót, egyáltalán nem látom hatásvadásznak. Ami történt, az úgy történt, ahogy a videó visszaadja. 

Nem is hatásvadász, inkább nagyon is megrázó…

Igen. Ott megtörtént az a pillanat, amit elvettek tőlünk. 

Mit mondtak a diákok, hiányoznak nekik a volt tanáraik? 

Igen. Nagyon édesek voltak. Hogyha találtak is helyettünk másik tanárt, ha meg is kapják azt, amire várnak, az a személyes kapcsolat, amit mi kialakítottunk, és ami így hirtelen megszakadt, az nagyon hiányzik nekik, és nem pótolható. Esetleg lehet valami mást tenni a helyébe, de nem pótolható. 

Önnek hiányzik a tanítás? 

Igen. Valójában az hiányzik – és ezt a videóban is elmondtam ˜, hogy azt a fajta érzelmi töltetet, az érzelmileg telített kapcsolatot, amit az ember megtalálhat a munkahelyén, sehol máshol nem kapom meg. Azt, hogy a legegyszerűbb, a legunalmasabb óra közepén is történhet valami olyan, ami miatt érzelmileg kapcsolódunk, és akkor az mindenkit feltölt. Vagy azért, mert szomorúak vagyunk, és akkor sírunk együtt, vagy azért, mert vidámak vagyunk, és nevetünk együtt. Ez a fajta érzelmi töltöttség sehol máshol nem történik meg. Én tudom, hogy most nagyon értelmes és jó dolgokat csinálok, és ez így rendben is van.  De a napi munkámban azt a fajta érzelmi telítettséget, amiről beszéltem, a tanítás adta meg. 

Most folyik, illetve még mindig tart a kirúgott tanárok pere. Ha történetesen megnyerik, visszamegy tanítani?

Most biztosan nem, mert most olyan körülmények vannak, amiket én nem fogadnék el. De azért dolgozom, hogy legyen egy olyan környezet, meg egy olyan keretrendszer, amibe egyszer végre visszamehetek tanítani. 

Most politikusként is megismerjük, hiszen a Magyar Kétfarkú Kutyapárt EP képviselő-jelöltje, a párt listáján a második helyre került. A politika mennyiben pótolja a tanítást az ön számára?

Annyiban pótolja csak – és ez csupán részleges pótlás –, hogy azt gondolom, értelmes dolgot csinálok. Amiért a Tanítanékkal úgy döntöttünk, hogy beszállunk az EP-kampányba, az kifejezetten az oktatás ügyének a továbbvitele miatt volt. Ezt továbbra is így gondolom. Ezt az ügyet tovább kell vinni, és mindent meg kell próbálni annak érdekében, hogy lehessen is. A tanításnak az érzelmi részét a politika nyilvánvalóan nem pótolja, de reményt ad arra, hogy egyszer esetleg egy olyan helyzet alakul ki, ahol ezt újra megélhetem. Én a Kölcseyben vagyok … voltam …, de nem adjuk fel. A társaimmal a jogi, a mozgalmi és a politikai utat is csináljuk tovább, mindent megpróbálunk annak a szolgálatába állítani, hogy az oktatásban legyen változás.  

* * *

A kirúgott tanároknak szánt szimbolikus búcsú és az arról készült videó története 

Az elmúlt évek egyik legfontosabb közéleti és társadalmi problémájára reflektálva született meg a Radnóti Színház és a Publicis Groupe Hungary közös projektje, amely Az utolsó osztálykirándulás címet kapta. A színház decemberi bemutatója, az Istentelen ifjúság köré felépített esemény a kirúgott és felmondott tanárokkal, valamint volt diákjaikkal vállalt szolidaritást. Az utolsó osztálykirándulás fő célja az volt, hogy újra összehozza az egymástól elszakított iskolai közösségeket, lehetőséget adva a diákoknak, hogy méltóképp vegyenek búcsút volt tanáraiktól – írta meg a Fidelio. 

Egy zártkörű díszelőadásra hívtak meg számos kirúgott vagy felmondott tanárt, akiknek nem volt lehetőségük végigvinni osztályaikat. Amikor az előadás végén harmadszorra is felment a függöny, saját volt diákjaikat pillanthatták meg a színpadon, akik Presser Gábor és Adamis Anna Valaki mondja meg című dalával búcsúztak el tőlük. Az énekléshez a nézőtéren maradt diákok és maguk a színészek is csatlakoztak. Ezt a szimbolikus búcsút, ami az ő közös történetükből kimaradt, ezen a különleges estén mégis lehetőségük volt átélni. Erről készült az a videó, ami most bejárja a Facebook-ot, és amelynek egyik szereplője Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, a Kölcsey Ferenc Gimnázium elbocsátott tanára. 

Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója mindezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, bár a témával folyamatosan foglalkozott a sajtó, a pedagógusok és a gyerekek közötti elszakított kötelékek lélektani hatásáról kevesebb szó esett.

„Ezzel az eseménnyel szeretnénk ráerősíteni a téma aktualitására, különösen most, a ballagás, érettségik és felvételik időszakában. Nem véletlenül az Istentelen ifjúság köré épült az ötlet, hiszen a színdarabban erős párhuzam fedezhető fel a korabeli és a mai magyar viszonyok között, legyen szó az oktatás helyzetéről, a fiatalok morális dilemmáiról vagy a tanárok megbecsültségéről” – mondta.

A videó itt tekinthető meg. 

A Tanítanék köszönetnyilvánítása 

A Tanítanék posztjában így emlékezik meg az eseményről: „nehéz megszólalni, hihetetlen élmény volt. Köszönjük minden tanárnak és diáknak, mindazoknak, akik kockázatot és áldozatot vállalva kiálltak a boldogabb oktatás ügyéért és természetesen a Radnóti Miklós Színháznak. 

Jó néha megállni, reflektálni és megélni azt a fájdalmat és szomorúságot, amit a hivatásunk elvesztése jelent.

Tanítanék. Mind tanítanánk és hiszünk benne, hogy fogunk is még. Hogy lesz még olyan oktatási rendszer Magyarországon, ahova vissza lehet és vissza is kell térni. Mi ezért küzdünk minden nap.”

A kölcseysek elbocsátása, és több mint egy éve tartó munkaügyi perük története

2022. szeptember 30-án öt pedagógust bocsátottak el a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, miután az érintettek a korábbi figyelmeztetés ellenére, többször részt vettek polgári engedetlenségben. A tanárok országszerte a sztrájktörvény kiüresítésével indokolták, hogy törvénytelen módon tiltakoztak, és a pedagógusbérek emelését és jobb oktatási színvonalat követeltek. A Klebelsberg Központ úgy reagált akkor a kirúgásokra: „a Belügyminisztérium kezdetektől fogva nyilvánvalóvá tette, hogy miközben minden munkavállalónak joga van a jogszerű sztrájkban való részvételhez, a törvénytelen munkabeszüntetés nem támogatható. Minden olyan munkavállaló, aki korábban törvénytelen munkabeszüntetésben vett részt, írásbeli figyelmeztetést kapott. Azok esetében, akik jogszerűtlen cselekedetüket ennek ellenére azóta többször megismételték, a munkáltató élt a rendkívüli felmentés jogával.”

A polgári engedetlenségi akcióban részt vevő tanárok előbb figyelmeztetést, majd azonnali hatályú felmentést kaptak kézhez a tankerületi vezetőtől. A pedagógusok pedig nem egyenként, hanem pertársaságot alakítva indítottak munkaügyi pert, és a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei képviselik őket. A civil jogvédő szervezet álláspontja szerint a tanárok rendkívüli felmentése aránytalan és igazságtalan lépés volt a tankerület részéről, ráadásul a diákok érdekével is szembement: a szaktanárok pótlása a mostani helyzetben szinte lehetetlen, a gyerekek oktatáshoz való joga pedig épp emiatt sérülhet. A per, ami 2023 áprilisában kezdődött, még ma is tart. A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán a legutolsó, 2024. május 7-i tárgyalás elején a bíró azt mondta: a tanúkat és a tankerület-vezetőt szembesíteni kell, mert sok olyan dolog van, amiben nem egyeztek a vallomásaik. Szembesítés azért nem volt eddig, mert az előző tárgyaláson nem volt ott a tankerületi igazgató. Jogi képviselője a bíró kérdésére azt mondta: beteg, erről később fognak bemutatni igazolást. A bíró a május 7-i tárgyaláson megerősítette, hogy utólag valóban becsatolták az igazolást, de végül ragaszkodott ahhoz, hogy szükség lenne a szembesítésre, ezért beidézné a tankerületi igazgatót. A jogi képviselője ekkor jelezte a bírónak, hogy április 22-e óta már nem tankerületi igazgatói posztban van a Belső-Pesti Tankerületi Központ korábbi vezetője, aki eddig megbízott igazgatóként vezette a tankerületet. A tankerület honlapján az eddigi igazgatót már csak szakmai vezetőként tüntetik fel, egyébként ezt a pozíciót eddig is betöltötte. Tehát innentől az eddigi tankerületi igazgatót csak tanúként tudják meghallgatni. A tárgyalást június 13-ra napolták el.