Történelmi összefogás: közös sztrájkbizottságot alakított a két pedagógus szakszervezet

A PDSZ országos választmányának elnöke kiemelte: az oktatás világnapjára időzített lépésük mind valós, mind szimbolikus értelemben is történelmi. Tervük már régóta érett, de a járványhelyzet korábban megakadályozta a megvalósítását. Komjáthy Anna a Hírklikknek azt is elmondta, közös levélben elküldték a sztrájkkövetelésüket a miniszterelnöknek, akinek hivatalosan öt napja van arra, hogy reagáljon. „A kormány részéről ki kell jelölnie egy szakmai tárgyalófelet, aki feltehetően Maruzsa Zoltán államtitkár lesz.”

Arra a kérdésre, hogy hasonló lépés volt-e a két érdekvédelmi szervezet történetében, Komjáthy Anna megerősítette, hogy nem, bár szándék már mutatkozott rá. Tavaly márciusban ugyanis – pont egy hónappal a járványhelyzet kihirdetése előtt – már alakítottak egy közös sztrájkbizottságot, de a kihirdetése előtt életbe léptek a járványügyi szigorítások, az iskolák „bezártak”. „Bár a PDSZ nagyon régóta hajtotta ezt az összefogást, de eddig nem mutatkozott valódi szándék a társszervezet részéről” – tette hozzá.

Hogy most mégis mi motiválta a közös fellépést, az elnök szerint egyértelműek az okok. Úgy vélik, hogy közösen sokkal erőteljesebben és hatásosabban tudnak nyomást gyakorolni a kormányra. „A kormány hatásos szalámitechnikája eddig itt is bevált. Ezzel is tárgyalt kicsit, azzal is tárgyalt kicsit, mindegyikőnknek mást-mást mondtak és eddig sikerült megakadályozni, hogy összefogjunk a közös érdekek mentén.”

A választmányi elnök elmondta, most azzal sikerült meggyőzni a PSZ-t, hogy már a saját tagsága sem képes tovább tolerálni a bérrendezés hiánya okozta drámai helyzetet. „A követeléseink a bérekről szólnak és ezt a témát most már a pedagógustársadalom egységesen felháborítónak tartja. Hatalmas a feszültség”. Mint mondta, hiába tárgyaltak mind ők, mind a PSZ, évek óta semmilyen eredményt nem sikerült elérni.

A közös fellépés jegyében egyelőre nem terveznek semmilyen demonstrációt. Ennek két oka van. Egyrészt tapasztalataik szerint a tömegdemonstrációk nemigen befolyásolják a kormány álláspontját, másrészt a veszélyhelyzet januárig történő meghosszabbításával kérdésessé vált egy ilyen esemény engedélyeztetése is. „A sztrájkbizottsággal viszont kötelességük leülni” – fűzte hozzá Komjáthy Anna. Erre kötelezi a sztrájktörvény a kormányt. A további lépések ennek eredményétől vagy eredménytelenségétől függenek, bármilyen sztrájkbejelentés csak ezután történhet.

Ráadásul a mai napig kérdéses, hogy a pedagógusok sztrájkolhatnak-e vagy sem. A már hivatkozott sztrájktörvény szerint az elégséges szolgáltatást kötelező biztosítani az alapvető szolgáltatásokat nyújtó ágazatokban, de az vitatott, hogy ez vonatkozik-e a pedagógusokra. „A sztrájktörvény ugyanis csak példálózik, de nem sorolja fel tételesen ezeket az ágazatokat, legalábbis a pedagógusokat nem említi. A m álláspontunk az, hogy ránk ez nem vonatkozik, a kormány azonban az ellenkezőjét állítja. Ebben az esetben a közigazgatási bíróságnak kell döntenie a két álláspont közül.”

A helyzet egyelőre nem tart itt. A szakszervezeteknek most van öt napjuk, hogy kialakíthassák a következő lépésüket.