Totyik Tamás: a humán szférát az Orbán-kormány 2010 óta pénzkivételi forrásnak tekinti

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón tagadta, hogy az oktatásért és egészségügyért is felelős belügyminiszter, Pintér Sándor szerdai zárt körű eligazításán szó lett volna arról: a béremelés helyett már annak is örülni lehet majd a humán szférában, ha az idén nem lesz elvonás. Ehelyett viszont megismételte, amit korábban is közölt, hogy a pedagógusok 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben tíz-tíz százalékos béremelést kapnak, majd hozzátette: csak akkor, ha megérkeznek az uniós források. 

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az állománygyűlés kapcsán azt kérdezte: miből szeretnének még elvonni, a 2016-ban befagyasztott működési költségekből, a tankerületek vezetői apparátusából vagy oktatási intézményből akarnak elbocsátani embereket? „A nincsből nagyon nehéz lesz elvonni, vagy iskolákat akarnak bezárni?” – tette fel a kérdést, majd úgy folytatta, akkor azt ne Brüsszelre kenjék, hanem inkább firtassák a saját felelősségüket. 

Gulyás Gergely a Kormányinfón arról is beszélt, mind a helyreállítási alapban, mind az uniós költségvetésben van pénz béremelésre, de az Európai Bizottság és a magyar ellenzék hátráltatja azt a folyamatot, hogy azt az orvosok és a pedagógusok megkapják. A PSZ alelnöke ezzel kapcsolatban leszögezte: „szeretnénk látni azt, hogy a kormány milyen írásbeli javaslatot tett le az Európai Bizottság elé a pedagógusok béremelésével kapcsolatban. Ismereteink szerint 2021 februárja óta ugyanis ilyesmi nem történt.” 

Ami pedig a hazai költségvetésből adható béremelést illeti, arról Gulyás Gergely azt mondta: „meglátjuk, hogy mi biztosítható”, Pintér állománygyűlésén pedig állítólag az hangzott el, a hozzá tartozó területek mindegyikének vannak megoldásra szoruló bérproblémái, ám ezek orvoslásáról a belügyminiszter szerint akkor érdemes majd beszélni, ha már kiderült, van-e mit szétosztani. Kérdésünkre, hogy ezek szerint a humán szféra megint a maradékból részesül, Totyik Tamás visszakérdezett: „miért, mikor nem a maradék elv alapján kapott pénzt az oktatás? A humán szférát az Orbán-kormány 2010 óta pénzkivételi forrásnak tekinti.” A PSZ alelnöke a háromszor tíz százalékos béremelésre tett javaslattal kapcsolatban megjegyezte: „nagyon kíváncsiak lennénk arra, hogy a tíz százalékos emelések mire fognak vonatkozni, a mostani nyomorúságos alapbérekre, és akkor befagyasztva ott tartják, hogy a 14 éve pályán lévő is ugyanannyi fizetést fog kapni, mint a pályakezdő, vagy esetleg a már megemelt bérekre? Az Európai Bizottság ismereteink szerint indexáláshoz köti a béremelést, ám a kormány erről nem beszél. Az indexálás egyébként azt jelenti, hogy az emelést valamihez viszonyítani kell, hogy a megadott béremelés ne veszítse el értékét. Ne vigye el az infláció, hanem a diplomás átlagkeresetekhez viszonyítva értékálló legyen. A kérdés az, hogy a kormány mit akar ezzel kezdeni, új bértáblát készít, vagy csak úgy gondolja, hogy a tíz százalékkal ezt megoldja. Végtelenül súlyos dolognak tartom, hogy a kormány a pedagógusoknak megadta a tíz százalékos ágazati szakmai pótlékot, de akkor még szó sem volt az uniós pénzekről, most meg mindenért az uniót tesz felelőssé.”

Totyik Tamás hozzátette: „ha a pályáról való elvándorlást szeretné megállítani a kormány, akkor a diplomás átlagkeresetekhez kell felzárkóztatni a béreket. A pályakezdők bére a diplomás átlagkeresethez képest jelenleg 52 százalékon van. Ha nem lesz felzárkóztatás, a versenyszféra továbbra is el fogja szívni a pedagógusokat a pályáról, nem lesz jelentkező a betöltetlen állásokra. Jelenleg 15 500 óvodapedagógus, általános iskolai és gimnáziumi tanár hiányzik az intézményekből, azaz a mintegy 120 ezer fős pedagóguslétszám 13 százaléka (amiben nincs benne a szakképzés, jelezte).

Egyébként az a tíz százalékos ágazati szakmai bérpótlék, amelyet az idei évre megkaptak a pedagógusok, az infláció miatt – mivel az már most 10,8 százalék – teljesen eltűnt. A PSZ alelnöke jelezte: „van még egy nagyon fontos kérdés: kapnak-e béremelést azok is, akik nem az életpálya-modell alá tartoznak, így a nevelést-oktatást segítők és a szakképzésben dolgozók is? Mert a kormány erről sem beszél.”