Totyik Tamás: a kormány azt hiszi, ha megállapodást köt, az a gyengeség jele
A két pedagógus szakszervezet célja ugyanaz. A megközelítés kérdésében vannak különbségek: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete radikálisabb, a Pedagógusok Szakszervezete pedig a tárgyalások híve, de most ez utóbbi nehéz a kormány miatt – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Hozzátette, olyan kormányunk van, amely most és korábban is csak az erőből értett.
„Harcosabb a PSZ, mint 2018-ban volt, akkor abban a tévhitben ringattuk magunkat, hogy tárgyalásos úton lehet a kormánnyal megegyezni és voltak is erre pozitív jelek, de csak gesztusok történtek, semmi sem valósult meg.”
Az állammal nincs, de a Klebelsberg Központtal vannak sikereink, amelyeket tárgyalásos úton el tudtunk érni, például, hogy kifizették az elmaradt bérek egy részét, és más változások is történtek, persze nem mindenben – emlékeztetett az érdekvédő.
A társadalmi szolidaritás hiánya
Totyik Tamás számára a legfájóbb pont, hogy a versenyszféra nem ismeri fel, milyen veszély fenyegeti őket hosszú távon, milyen nagy árat fognak fizetni ezért a lebutított oktatásért. „Fáj a szülők némasága is, bár hozzá kell tenni, hogy március óta azért odatette magát sok szülő, a sztrájk idején nem engedték a gyereket az iskolába. A legfájóbb azonban, hogy a Fidesz sikeresen atomizálta a társadalmat és ez az állapot az oktatási intézményekbe is begyűrűzött, sőt, a szakszervezetekbe is.”
Papíron működik a szolidaritás, de hogy közösen összefogjunk és egy nagy általános sztrájkot vagy tüntetést tudjunk szervezni, az egyre nehezebben megy. Mint mondta, próbálkoztak más szakszervezetekkel, mert például most a Belügyminisztérium az új értékelési rendszert nemcsak az oktatásra, hanem az egészségügyre, a közművelődésre is rá akarja nyomni és mégsem tudunk egységet kovácsolni. „Mindenki úgy gondolja, egyedül sokkal sikeresebb lesz.”
A fáradtság és az elkeseredés jelei mutatkoznak, miután a tiltakozás a kormányról lepergett és a kilátástalanság miatt inkább elmennek a kollégák, mint hogy tovább tiltakozzanak – tette hozzá.
A tiltakozás más formáit kell bevetni
Keressük a további lehetőségeket, megpróbálkozhatunk azzal, hogy a jogszabályokat szó szerint betartjuk úgy, hogy ha átlépjük a negyven órát, akkor szó szerint leblokkoljuk a rendszer működését és további feladatokat nem vagyunk hajlandóak elvégezni – mondta Totyik Tamás. „Ez nem polgári engedetlenség, ez egy kipróbált dolog.”
Hozzátette a Tudás Menetét is azért indították, mert azzal szembesültek, hogy a tudatos munkavállaló egyre ismeretlenebb fogalom a közszférában. Azt szeretnék, hogy senki ne írjon alá például olyan munkaköri leírást, amelyben az szerepel, hogy mindent el kell végeznie, amivel az intézményvezető megbízza, vagy ha kirándulásra, versenyre küldik őket, akkor az írásban legyen elrendelve, de ugyanígy a szülői és a fogadóóra is elrendelésre történjen. Arra is rámutatott, hogy minél kisebb településre mennek, annál kisebb a sztrájkhajlandóság és az elmúlt év sikere, hogy nem csak a fővárosra korlátozódtak a tiltakozások, hanem sok fideszes vezetésű városban is ezrek mentek utcára.
A hatalom erőt akar sugározni, miközben vannak olyan követeléseink, amelyek egy fillérbe sem kerülnek, például, hogy a pedagógiai- és gyógypedagógiai asszisztensek negyven óránál többet ne töltsenek a gyerekek körében, hanem 35 órában lehessen korlátozni, de ebben sem hajlandóak megállapodni – folytatta sort az alelnök. „Úgy tűnik, ha bármilyen megállapodást kötne a kormány a szakszervezetekkel, az a gyengeség jelét sugározná, holott ez nem az lenne, hanem a béketeremtés része.”
Eötvös Gimnázium
A kormány és a hozzá közelálló média kihasználja az Eötvösben történt „korrupciós ügyet”, de én kíváncsi lennék az ügyészségi és a tankerületi vizsgálatra is – tért át a szakszervezeti vezető a budapesti Eötvös Gimnáziumot ért vádra, miszerint pénzért kerülhettek be tanulók a jó nevű iskolába. Rámutatott, azt tudni kell, hogy az elmúlt 30 évben az intézményvezetőknek és a tankerületi vezetőknek mindig volt jogosítványuk arra, hogy bizonyos keretszámokat ők töltsenek fel. „Hogy ez most alapítványi befizetéssel történt vagy más úton, azt kell kideríteni.”
Emlékeztetett, őket is azzal vádolta meg a kormánypárti média, hogy wellness-hétvégre mentek Hajdúszoboszlóra, miközben ott tartották a soron következő kongresszust, ahol alapszabályt módosítottak, s meghatározták a tisztségviselők következő évi bérét. „Ez tudatos kommunikáció, egy fokkal tovább a lépett a sorosozáson és gyurcsányozáson.
Egyetemi kuratóriumi visszaléptetések
Nagy kérdés, hogy kiket fognak a felállított politikusok helyére kinevezni – foglalta össze röviden véleményét Totyik Tamás. „Nem az Erasmus program a fő fájó pontja a kormánynak, hanem az egyetemek kutatási pénze, a Horizont program, erre szeretnék rátenni a kezüket.”
Következő lépések
A civilek március 14-én és 15-én Civil Sugárutat terveznek az Andrássy útra, ott a szakszervezetek meg fognak jelenni, még nincs véglegesítve, de március 16-án szeretnének a gördülő sztrájk keretében egy újabb sztrájknapot szervezni, a szakképzést bevonni, erről a PDSZ-szel még tárgyalnak – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.
