Totyik Tamás: a szakszervezetek félúton nem állhatnak meg, ki kell harcolniuk a béremelést

A pedagógus szakszervezetek a szerdai sztrájktárgyaláson arról akarnak a kormánnyal beszélni, hogyan tudják a legutóbbi kormányrendeletnek és a törvényeknek megfelelően megszervezni a március 16-ától meghirdetett, akár határozatlan idejű sztrájkot – tudtuk meg Totyik Tamástól, a PSZ alelnökétől. Vagyis a tárgyaláson meg szeretnének egyezni a még elégséges szolgáltatásról. Annál is inkább, mert a PDSZ és a PSZ beadta erről szóló javaslatát, a kormány pedig ezzel párhuzamosan kiadott egy kormányrendeletet. Ez utóbbi a járványhelyzetre hivatkozással, igen szigorú szabályokat ír elő a közoktatási intézményekben zajló sztrájkok idején érvényes még elégséges szolgáltatásról. 

A rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel hét órától késő délutánig valamennyi intézményben szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet kell biztosítani. A kormány továbbá arról is rendelkezett, hogy míg az óvodai foglalkozások elmaradhatnak, addig a sztrájk által érintett iskolákban kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt. Vagyis a kormány arra kényszerítené a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak.

Ezekhez az intézkedésekhez hivatalos indoklást is fűztek, ebben a kormány egyebek között arra hivatkozik, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány elvette a pedagógusok egy havi fizetését. A szakszervezetek rendkívül felháborítónak tartják ezt a megjegyzést. Totyik Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormány viszont a vetítési alap 101 ezer 500 forinton való befagyasztásával a pedagógusok 17 havi bérét vette el mindezidáig.

A PSZ alelnöke elmondta azt is, hogy a kormány ezzel csak még jobban felkorbácsolta az indulatokat, „emiatt valójában köszönettel tartozunk a kormánynak” – tette hozzá. Ugyanis a társadalom a szakszervezetek mellé állt, „jóval többen sztrájkoltak és támogatták, mint amennyivel számoltunk.” Ez természetesen erőt ad a szakszervezeteknek.

Totyik Tamás beszélt arról is, a szakszervezetek nem állhatnak meg félúton, ki kell harcolniuk a béremelést. Amennyiben ugyanis az most elmarad, akkor a gazdaság helyzetét látva, a következő időszakban nincs nagy esélyük arra, hogy a kormánytól komolyabb béremelésre számítsanak.

A sztrájktárgyalásokat mindenképpen fenntartják a sztrájk időpontjáig, azaz március 16-áig, mert törvénysértést követnének el, ha nem tennék. Ezt pedig nem akarják. A sztrájktárgyalásokat azonban nemcsak ezért folytatják, hanem azért is, mert bíznak abban, hogy a kormánytól bármikor kaphatnak olyan ajánlatot, amelyre igent mondhatnak. Amennyiben viszont a kormány arra való hivatkozással kijelentené, hogy már kifejtette, mik az elvárásai (sőt, a már említett rendelet ezt egyértelműen rögzíti is) és nem akar tovább tárgyalni, ismét bírósághoz fordulnak a szakszervezetek a még elégséges szolgáltatás megállapítása miatt.

A kormányrendeletet egyébként az Alkotmánybíróságon minden körülmények között meg fogják támadni, de itt nem állnak meg, nemzetközi fórumokhoz is fordulnak majd, amiért a kormány korlátozza a sztrájkot, mint alapjogot. Kérik tehát az ILO-hoz, vagyis az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ETUCE, az Oktatásügyi Internacionálé (OI) európai regionális szervezete és az ETUC, az Európai Szakszervezetek Szövetsége segítségét.

„Gördülő” polgári engedetlenség a középiskolákban

A pénteki kormányrendelet ellen tiltakozva, hétfőn polgári engedetlenséghez folyamodott a Szent László Gimnázium tantestületének tizenkét tagja. Ma a Kölcsey Ferenc Gimnázium, holnap a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum követi a Szent László példáját.

Törley Katalinnal, a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárával, a Tanítanék Mozgalom társalapítójával a gimnáziumban épp folyamatban levő „polgári engedetlenségi időben” beszélgettünk. Mint mondta, iskolájukban 20 pedagógus vállalta, hogy részt vesz az akcióban, a tanári kar harmada, negyede. A többiek közül pedig nagyon sokan szolidaritási nyilatkozatot írnak alá ezzel kapcsolatban.

S, hogy mit csinálnak az „engedetlenek”? Kidekorálták az iskolát, kiírták, hogy „A sztrájk alapjog!” Egyébként arról beszélgetnek, hogy valóban olyan a helyzet, ami sztrájkért kiáll, és a kormány pénteki rendelete pedig épp a sztrájkhoz való jogukat – ami egyébként alapjog – tette lehetetlenné. Az ugyanis nem sztrájk, hogy az órák nagy részét meg kell tartani, 100 százalékos gyerekfelügyeletet kell ellátni. Így a sztrájk észrevehetetlen és értelmezhetetlen. Ez váltotta ki, hogy vállalják a polgári engedetlenséget, ez az akció a sztrájkjogról szól. Munkavállalóként és állampolgárként álltak bele, azért, hogy aztán az iskolával és a munkakörülményeikkel kapcsolatos követeléseiket érvényesíteni tudják – akár sztrájkkal is. Természetesen szó esik köztük arról is, milyen következményei lehetnek annak, hogy vállalták ezt a polgári engedetlenségi akciót. Azzal számolnak, hogy a munkabérüket erre a napra megvonják, elképzelhető, hogy írásbeli vagy szóbeli figyelmeztetést is kapnak. Sokan tartanak attól, hogy az állásuk is veszélyben van, pedig Törley Katalin szerint nem kéne félniük, mert ilyen tanárhiány mellett, ráadásul ennyi emberrel szemben ilyen intézkedést nem lehet hozni. Amúgy pedig az egy napos munkabeszüntetést nagyon aránytalan retorzió is lenne kirúgással szankcionálni. 

Kiadtak egy tiltakozó közleményt is, amelyet az alábbiakban közzéteszünk:

„Alulírottak, a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai, a mai napon, 2022 február 15-én, polgári engedetlenségi akcióban veszünk részt, nem vesszük fel a munkát, nem folytatunk oktatási, nevelési tevékenységet. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Tudatában vagyunk annak, hogy tettünkkel szabályt szegünk, s annak ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk.

Akciónk nem irányul kollégáink ellen, nem irányul az iskolánk vezetősége ellen, nem irányul az iskolánkat felügyelő és irányító tankerület ellen. És főleg nem irányul tanítványaink ellen, sőt: az ő érdekeiket szem előtt tartva cselekszünk.

Kiállásunkkal a Magyar Közlönyben 2022. február 11-én megjelent 36/2022. (II.11.) kormányrendelet ellen tiltakozunk, amely álságos módon, a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva meghatározza, milyen oktatási-nevelési tevékenységekben köteles részt venni egy pedagógus egy esetleges sztrájk esetén. Teszi ezt úgy, hogy azzal a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg.

A SZTRÁJK ALAPJOG!

Egyébként mint a gördülő sztrájk, úgy halad a polgári engedetlenségi mozgalom, úgy állnak bele a pedagógusok a középiskolákban, egyik nap az egyikben, a másikban a másikban. Hogy mikor, hol, arról Törley Katalin nem árult el részleteket, de annyit igen, hogy több helyen, így például Szegeden, Pécsett és Miskolcon is készülődnek.

Egyetemisták is kiállnak a sztrájkoló pedagógusok mellett

S, hogy az oktatás világa tetszhalotti mivoltából ismét kezd föltámadni, mi sem bizonyítja jobban. mint hogy a tanárokat szegedi egyetemisták is segítenék. „Állítsuk le egy napra a felsőoktatást, ürítsük ki az egyetemet” jelszóval hirdette meg szolidaritási eseményét a Facebookon a Titkos Egyetem és a Veritas Virtus Libertas. Közleményükben ők azt írják:

„Az óralátogatás nem esik a sztrájktörvény alá – ürítsük ki az egyetemet.

Február 11-én a kormány rendeletben tiltotta meg a tanároknak, hogy március 16-án valós munkabeszüntetést tartsanak. A rendelet értelmében úgy kell „sztrájkolni” hogy az észrevétlen maradjon az intézmények működése szempontjából – így lesz a sztrájkból ingyen dolgoztatás. A munkakörülményeik javítása és a béreik rendezése érdekében fellépő tanárokat múlt századi eszközökkel kényszerítik alkotmányos jogaik elhagyására.

A magyar felsőoktatás a múlt évben megtanulhatta, hogy mit ér az adott szó és mit jelent a „párbeszéd” a kormányzati politikában. Akkor számos fórumon, szóban és tettben velünk volt a pedagógus társadalom jelentős része.

Most a mi helyünk van mellettük.

Március 16-án ürítsük ki az egyetemet, áldozzunk be egy hiányzást a tanulmányi és vizsgaszabályzat által biztosítottak közül, vagy azon túl is.

Ha a közoktatásban az ott dolgozók nem élhetnek munkajogaikkal, állítsuk le egy napra a felsőoktatást!”