Tovább burjánzik Orbán „karcsú állama”
Mint a héten megtudhattuk, újabb minisztériummal gyarapszik a kormány, ami óhatatlanul újabb államtitkárok, helyettes államtitkárok kinevezését és egy szervezet kiépítését vonja maga után. Öt hónapja még „csak” 217 miniszter, államtitkár és helyettes államtitkár szolgálta Orbán Viktort, azóta már eleve nőtt ez a szám, januártól pedig továbbiakkal bővül a csapat. A következő években borítékolhatóan tovább fog duzzadni az apparátus – hiszen ez volt megfigyelhető az eddigi Orbán-kormányok idején: az alakulásakor még karcsúbb kormány a következő választásig folyamatosan hízott.
Önálló minisztériumot kap Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter: egy általa és Gulyás Gergely által benyújtott törvényjavaslat alapján Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium néven jön létre új tárca, a Miniszterelnökségből történő kiválással 2024. január elsejétől. Az új tárca a Miniszterelnökségből bizonyos szervezeti egységeket és hatásköröket is átvenne. De nem csak egy új minisztérium, egy új intézmény is alakul: a Nemzeti Fejlesztési Központ, amely fő feladtaként az uniós pénzek felhasználásával foglalkozna.
Ez azt jelenti, hogy a miniszterek száma ugyan nem nő tovább, s még az is lehetséges, hogy az államtitkárok köre sem bővül majd, mivel Navracsics – jelenleg minisztérium nélküli miniszter – alatt már eleve három államtitkár dolgozik, de az előre megjósolható, hogy újabb helyettes államtitkárok kerülnek majd az újonnan felálló minisztériumba, nem szólva az állományról. Egyszóval elmondható, hogy tovább hízik a már eleve nem karcsú ötödik Orbán-kormány.
Holott emlékezhetünk még arra, hogy mit is mondott maga Orbán a karcsú versus felduzzasztott államról: „Sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem fér bele” az új kormányzati rendszerbe. Ez persze egy régi, immár több mint 13 éves ígérete, az első kétharmados győzelmét hozó, 2010. április 29-i választás után mondta. (Az idézetért köszönet a HVG-nek!) Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s azóta azt az alapigazságot is elárulta nekünk a miniszterelnök (nem is egyszer beszélt erről), hogy „ne arra figyeljenek, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok”.
Amúgy alig pár hónap telt el azóta, hogy egy új miniszter lépett be az újonnan létrehozott posztba: azzal a mozdulattal, ahogy ment Varga Judit igazságügyi miniszter, akit Tuzson Bence követett a poszton, egy külön európai uniós ügyekért felelős minisztert is kineveztek, Bóka János személyében.
Akkori státusz szerint az V. Orbán-kormányban – a miniszterelnök és a helyettese mellett – 14 miniszter, 70 államtitkár és 131 helyettes államtitkár dolgozott, azaz 217 miniszter, államtitkár és helyettes államtitkár szolgálta a kormányfőt. Csak összehasonlításképpen: 2010-ben, a leköszönő Bajnai-kormányban a miniszterelnök mellett 15 miniszter, 20 államtitkár dolgozott, 49 helyettes szakállamtitkár és helyettes volt, azaz 85-ös volt ez a létszám.
Forrás: Hírklikk-gyűjtés
Megjegyzés: „nem végig a cikluson; Plusz egy-egy miniszterelnök, és az Az Orbán-kormányokban +egy miniszterelnök-helyettessel
A grafikonban amúgy azért nem szerepelnek a helyettes államtitkárok, mert nehezen lehet a neten hozzáférni az előző kormányokra vonatkozó hiteles adatokhoz. A jelenlegi kormányé fellelhetők (nagyjából aktualizált állapotban) a kormány honlapján, a korábbiakra csak szakállamtitkári/helyettes államtitkári (mikor, hogyan hívták) keretszámokat találtunk. Például azt, hogy az Antall és a Boross-kormányokban 56 ilyen posztot töltöttek be, a Horn-kormányban 56 és 62 között mozgott a számuk, az első Orbán-kormányban pedig 52–65-en voltak. A Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormányok 65 és 80 közötti létszámmal dolgoztak ebben a beosztásban. Ehhez képest ma, az V. Orbán-kormány 130 ilyen „éhes szájat” etet.
Nekünk sokba kerül ez a seregnyi államtitkár és helyettes államtitkár, de nekik több mint megéri a kormánynak dolgozni. A Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint a „törvényhozó, miniszter, államtitkár” kategória tavalyi bruttó átlagkeresete 1 832 868 forint volt (amivel a légiforgalom-irányítók és a szakorvosok után) a harmadik legjobban fizetett csoport volt. Ráadásul azóta lefolyt némi víz a Dunán, s jócskán megemelték a jövedelmüket. Mára – ahogy arról még májusban a HVG beszámolt – egy közigazgatási államtitkár fizetésének a felső határa 2,5 millióra nőtt (32 százalékos emelés után), a helyettes államtitkároké pedig 2,1 millióra (+27 százalék). A miniszterelnök ennél hatványozottan jobban járt: miközben egy éve még csak 1,5 milliót kapott a munkájáért, jelenleg – számolt be róla a 24.hu – 4 millió 178 ezer forintba fáj az államkasszának a havi munkája.
