Trump vagy a valóság?

Az elnökjelölt az ABC tv-hálózat két közismert és elismert műsorvezetőjére utalt, akik nem átallották helyreigazítani legalább néhány egészen abszurd kijelentését, például azt, miszerint az ohiói Springfield városában a migránsok ellopják és megeszik a lakosok macskáit és kutyáit. A városba sokan érkeztek a teljes káoszba és nyomorba süllyedt Haitiból, jól beilleszkedtek – és azonnal jelezték, hogy kezdenek rossz szemmel nézni rájuk.

Miközben Trump munkatársai és kampányemberei is csak nagyra becsülték teljesítményét a nyilvánosságban, magánbeszélgetésekben ők is elismerték, hogy védencük kemény helyzetbe került – erősen eltérően attól, amikor korábban Joe Biden elnökkel vitázott és nyilvánvalóan győzött. Sajátos módon kritikus volt Robert Kennedy, az elnöki család egyik leszármazottja, aki a napokban adta fel a maga elnökválasztási kampányát, hogy csatlakozzék Trumphoz. Kennedy szerint „Harris alelnök nyilvánvalóan megnyerte a vitát, amelyre láthatóan jól felkészült” – mondta a Fox tv-n, Trump kedvenc adóján. A volt elnök egyes követői azután azt a megoldást választották, hogy nem őt, hanem azokat bírálták, akik Trumpot a vitára felkészítették. 
 
A tanácsadók egyébként most abban reménykednek, hogy bár Harris népszerűsége a vita után nyilvánvalóan növekszik, ez csak átmeneti jelenség lesz, és Trump – kampányának energikus folytatásával – feledtetheti a történteket. Ezek után kevéssé valószínű, hogy Trump kiállna még egy tv-vitára ellenfelével. Azt állította: a demokraták azért akarnak második vitát, mert az elsőt elveszítették…. Egyúttal – a Fox News-ban – kirohant az eseményt közvetítő ABC tv-hálózat ellen, mondván, hogy „el kéne venni tőlük a működési engedélyt azért, amit csináltak”. Majd elkezdett arról elmélkedni, kiket látna szívesen és kiket nem, ha a Fox rendezne egy második vitát. 

Amikor Trump a vita után és másnap is körbetelefonálta munkatársait, fő híveit, megkérdezve, hogy „mit gondoljunk?”, sokan a legkönnyebb ellenállás útját választották, így az volt a válasz, hogy „nagyszerűen szerepeltél.” Nem kis hatása lesz a további, a tv-hálózatok vitáiban elhangzó értékeléseknek, különösen a véleményvezérekének. A Trump „házi” csatornájának számító Fox News-nál ugyan egyes kedvenc műsorvezetői törekedtek, hogy kiemeljék szereplésének pozitívumait, de mások képesek voltak a tárgyilagos megítélésre is. Trump, amennyiben gyengén szerepel, általában másokat szokott ezért okolni, így nem lehetetlen, hogy ezúttal is levált olyanokat, akiket kudarcáért felelősnek tart. 

Trump olyan szövetségesei és tanácsadói, akik névtelenül voltak hajlandók nyilatkozni a New York Timesnak, egyértelműen azt mondták: óriási elszalasztott alkalomnak látják ezt a vitát. Trump elsőrendű célja az volt, hogy kiemelje a Biden és Harris vezette kormány legnépszerűtlenebb intézkedéseit és emlékeztessen, milyen baloldali indítékú döntéseket hozott Harris korábbi pályáján. Ehelyett arra kényszerült, hogy egész sor kérdésben védekezzen és emellett olyan, teljesen képtelen állításokat terjesszen, mint hogy a bevándorlók háziállatokat esznek. Követői azt várták volna tőle, hogy minden kérdésnél válaszában arra fusson ki, miért nem valósította meg a Harris által ígért célokat abban a három és fél évben, amíg Biden mellett a kormányban volt. 

A közelállók szerint Trump a vita előkészületeinél jól teljesített. Többek között azt is várták tőle, hogy felteszi azt a kérdést, amit annak idején 1980-as vitában az utóbb győztes republikánus Ronald Reagan tett fel Jimmy Carter demokrata elnöknek: „Jobb helyzetben vannak-e a választók ma, mint négy évvel ezelőtt?” Trumpnak azonban csak a zárszónál jutott eszébe, hogy felidézze ezt a mozzanatot. A fő gond az volt, hogy ismételten bekapta Harris csaliját, újra elkezdett olyan kérdésekről beszélni, hogy hányan járnak a gyűléseire, hogy több vagy kevesebb pénzt örökölt-e apjától – és most is arról szónokolt, hogy valójában ő nyerte meg a 2020-as választást. Minden felmerülhető kérdésre előkészítették, de Trump mégis a Harris állította csapdákba szaladt bele. Egyébként Trump tegnap egy tűzoltó állomáson tett látogatására magával vitte Laura Loomer, ismert szélsőjobboldali provokátort, aki azzal posztolt egy videót a 2001 szeptemberi terrormerényletről, hogy azt az amerikai kormány hajtotta végre. Ő terjesztette azt is, hogy a migránsok háziállatokat esznek, majd arról értekezett a közösségi hálón, hogy Harris fülbevalói a valóságban mikrofonok voltak és azokon látták el tanáccsal. 

A legszórakoztatóbb kommentár Jimmy Kimmeltől, az ABC esti humoros műsorából származik. „Több mint 67 millió amerikai figyelte a vitát és ebből a 67 millióból az egyetlen, aki úgy gondolja, hogy Trump jobban szerepelt, az maga Donald Trump” – mondta, majd így folytatta: „ma a liberális elithez illő napom volt. Felébredtem, megettem reggelire egy nagy macskát, aztán szültem egy gyereket, mindjárt utána abortuszt végeztek rajtam, majd elmentem a gyerekeimért, akik éppen a kötelező nem-átalakító műtéten voltak az iskola után. Most visszatérve pedig marxista propagandát terjesztek a televízióban. Hát ezt csináljuk mi, liberálisok”. 

A vitának az amerikaiak által feltehetően viszonylag kevésbé figyelt epizódja volt, amikor az egyik műsorvezető kétszer is megkérdezte Trumpot, kívánja-e Ukrajna győzelmét a háborúban – de ő a nyílt válasz elől mindkét alkalommal kitért. Először azt mondta: „azt szeretném, ha véget érne a háború, azt szeretném, hogy megóvhassuk az életeket, hiszen milliók haltak már meg”. Az utóbbi természetesen szokásos túlzásaihoz tartozik. A kérdés megismétlésére annyit mondott, „az Egyesült Államok érdeke, hogy ez a háború befejeződjék”. Hozzátette, hogy Amerikának tárgyalásokat kellene kezdeményeznie, hogy véget vethessenek az emberek elpusztításának.

A választások sikerét aligha segíti elő, ha csak és egyedül törzsválasztóihoz beszél, akik amúgy is mindent elfogadnak, amit mond. Álláspontja annál meglepőbb, mivel a felmérések szerint az amerikaiak 63 százaléka rokonszenvez Ukrajnával, és mindössze három százalék Oroszországgal. A közvélemény-kutatási kérdésre pedig, hogy melyik fél győzelmét szeretné, az arány 72:4 százalék Ukrajna javára. Ez különösen furcsa egy választás előtt, ahol várhatóan igen kis számú szavazat hoz majd döntést. A felmérések szerint a republikánusok jó harmada nem foglal állást a háború kérdésében és csak negyedük van azon a véleményen, hogy nem támogatja Ukrajna győzelmét. Sok republikánusnak fenntartásai vannak ugyan az ukrajnai fegyverekre fordított összegek miatt, de ez nem jelenti, hogy ne kívánnák Ukrajna győzelmét. Más felmérések megmutatták, hogy a republikánusok többségét aggasztja az orosz veszély és sokan vannak azon a véleményen, hogy Trump nemcsak közömbös Ukrajna sorsát illetően, hanem valójában Oroszország ügyét támogatja.

A demokraták, különösen Harris sikere tükrében, persze újabb vitát szeretnének. „A stúdió reflektorainak fényében az amerikai nép láthatta, milyen választása van az idei szavazásnál: haladni a jövő felé Kamala Harrisszel vagy vissza a múltba Donald Trumppal. Ezt látták az első és ezt fogják látni a második, októberi vitában”. Kamala Harris készen áll, de készen áll-e Donald Trump? Trump egyelőre annyit mondott, hogy „majd meglátjuk”.

A kedvenc Fox kérdésére, hajlandó lenne-e vitázni ismét Harrisszal, azzal válaszolt: nem tudom, hogy akarok-e még egy vitát – hiszen megnyertem az elsőt. A Fox már több javaslatot tett a két félnek az októberre tervezett vitára. Megjelölték az ajánlott műsorvezetőket is, de azokat Trump kifogásolta és helyette két másikat javasolt – olyanokat, akik ismeretesen mindig támogatták. (Egyikük állította a Fox News-on, hogy Trump győzött a vitában). 

A rövid üzenetek helyett a Harris-kampány azt a szellemes megoldást választotta, hogy hirdetésként föltette az egész vitát az internetre. Egyébként 1988 óta az elnökjelöltek hagyományosan három vitában csaptak össze a választások előtt. Ezek egyike közönség előtt zajlott és a résztvevők kérdéseket is feltehettek. A vitákat sok éven át egy pártok felett álló bizottság szervezte, de Trump szakított ezzel a hagyománnyal. 2020-ban mindössze két vita volt, mert Trump Covid-fertőzése miatt lemondta. 

A Trump elleni júliusi merénylet után támogatói azonnal, mielőtt még bármilyen tájékoztatás volt a tettesről vagy annak motívumáról, találgatásokat kezdtek terjeszteni arról, hogy milyen szerepe lehetett az ügyben a Biden kormánynak és a rendőri szerveknek. Trump akkor még arra szorítkozott, hogy megköszönje a rendőrség támogatását, részvétét nyilvánította a lövöldözés áldozatainak és egységre szólított fel. Az agyonlőtt 20 éves tettes hátterének vizsgálata semmiféle kulccsal nem szolgált motívumaihoz. Telefonján ugyanúgy találtak képeket Trumpról, mint Bidenről vagy a brit királyi család tagjairól, és nem volt nyoma ideológiai vagy politikai motivációnak. Az eddigi vizsgálatok arra mutatnak, hogy zavarodott fiatalember volt, akikhez hasonló sok található az országban, miattuk a szinte mindennapos iskolai és egyéb lövöldözések. 

Az elmúlt hetekben azonban Trump hangvétele megváltozott, ő is elkezdett összeesküvés-elméleteket terjeszteni, miszerint kormányszervek állhatnak a történtek mögött és hogy a merénylő szüleinek kapcsolatai voltak a Demokrata Párttal. „Valószínűleg azért kaptam egy golyót a fejembe, amiket rólam mondanak” – állította Trump egy minapi tv-vitában. „Minél inkább megismerjük, mi történt azon a napon, annál jobban erősödik a gyanú” – állította egy ismert jobboldali véleményvezér, Trumppal augusztus végén készített interjújában. „Úgy tűnik, az illetékes biztonsági szervek igencsak lassan mozognak. Ön nem látja egyre jobban úgy a történteket, hogy azokat belülről készítették elő?”. Trump válasza: „ez nagyon gyanús”. Minél tovább vizsgáljuk a kérdést, annál inkább hajlok arra, hogy valami más lehetett mögötte.

Kampányszakértők szerint ez a propagandahullám az erőszak és Trump-merénylet kapcsán azt a célt szolgálja, hogy még jobban mozgósítsák híveit és csalásról, összeesküvésről beszélve tagadják vereségét, ha alulmaradna. Trump felhívása a merényletnél, miszerint „harc, harc, harc” egyes emberek számára biztatást jelenthet arra, hogy vegyék saját kezükbe a történéseket.