Új szakaszban a médiáért folyó küzdelem

Sajátságos módon, de eddigi politikájához hűen ünnepelte a magyar sajtószabadság napját a jelenlegi hatalom. A Fidesz mindenkori kiszolgálója, a Médiatanács alig pár nappal március 15-e előtt „nyertes nélkül” zárt le a 92.9-es Mhz frekvenciára kiírt pályázatot. Vagyis érvénytelennek minősítette az immár egyetlen jelentkező, a Klubrádió pályázatát. Jogi érvekkel is igyekeztek döntésüket alátámasztani, de többet mond itt egy másik idézet. A Klubrádió szerkesztősége kitartó munkát végez az objektív tájékoztatásért, a sajtó- és szólásszabadság megőrzéséért. Ez persze már a főváros sajtódíjának indoklásában szerepel. Ezt az elismerést Csengery Antal polihisztorról, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc méltatlanul háttérbe sorolt hőséről nevezték el és az idén – többek között – a Klubrádiónak ítélték. A kormányzat ezt olvasva feltehetően megerősítve látja a rádió működésével szembeni valamennyi ellenérzését. És bizonyára készül rá, hogy – ahol csak tudja – továbbra is ellehetetlenítse tevékenységét. 

Érthető a Klubrádió Zrt. igazgatósági elnökének dühe, amivel a Klikktv-ben is kommentálta a Médiatanács határozatát. Arató András többek között aljasnak és jogellenesnek nevezte a döntést. Emlékeztetett rá, hogy a hatóság többek között kedvezőtlen pénzügyi mutatóikra hivatkozott, miközben benyújtottak egy részletes üzleti tervet, amelyben szerepelt, miképpen válik a mérleg pozitívvá, ha elnyerik a közösségi frekvenciát.

Arató szavait egy független szakértő is megerősítette. A Mérték Médiaelemző Központ vezetője szerint a Médiatanács olyan dolgokba kötött bele, amik szubjektív megítélés alá esnek és más pályázatban simán átmentek volna. Polyák Gábor úgy fogalmazott, nem a hatóság dolga, hogy aggódjon a Klubrádió anyagi helyzetéért, ráadásul „összevissza hadováltak az instabil gazdasági helyzetéről”. A műsortervben is találtak kivetnivalót, de lényegében csak kötözködésnek minősíthető, amit az ismétlésekről, valamint a nem egyforma hosszúságú műsorokról állítottak. A médiajogász azzal zárta ezt a gondolatsort, hogy a jognak és a józan észnek azért valahol össze kellene találkoznia, s hogy nem így történt, az csak megerősíti: egyértelműen politikai döntés született. 

Itt érdemes egy pillantást vetni az öttagú Médiatanácsra. Elnöke, Karas Mónika, akinek jövőre jár le a mandátuma, jogász és újságíró. Életrajza szerint több évtizedes ügyvédi, média- és szakjogászi tapasztalattal rendelkezik. De ennél sokkal érdekesebb, hogy 2005-ben ő képviselte a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-t és nyerte meg az Élet és Irodalommal szemben az Orbán Viktor és felesége szerepével kapcsolatos pert. Onnan származik a miniszterelnök azóta legendás mondása, hogy „ne mi nyerjük a legtöbbet”. 

A négy tag nem áll kevésbé közel a Fideszhez és annak elnökéhez. Nyilván nem is véletlenül őket választották ki 2019-ben, hogy kilenc évig üljenek a testületben. Közülük a legismertebb Szadai Károly, aki már volt a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, majd elnökhelyettese, s ugyancsak sokáig a rádió – aztán pedig a Duna Médiaszolgáltató Zrt.  – felügyelőbizottságának elnöke. Hozzá hasonlóan ismert Hankiss Ágnes, aki 2009 és 2014 között a Fidesz európai parlamenti képviselője volt. Előtte műsorokat vezetett a Hír TV-ben és az ECHO TV-ben, 2016 óta pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes docense és a Terrorelhárítási Tanszék megbízott vezetője. Budai László és Meszleny László ugyancsak feltűnt kuratóriumokban, mint a Fidesz választottja, valamint a vezető kormánypárthoz közeli médiumokban is. Polyák Gábor röviden csak annyit mondott a hatóság öt emberéről, hogy nincs saját akaratuk. A Médiatanácsban hűen kiszolgálják kenyéradó gazdájukat, amiért egyébként szép fizetést kapnak.  

Mindennek ellenére, Arató András nem hagyott kétséget afelől, hogy tovább küzdenek. Mint mondta, nekik ugyan csak egy jogászuk van és nem ötven, mint a hatóságnak, de azért ízekre szedik a megkapott 17 oldalas indoklást. Fellebbeznek tehát és újabb perek várhatók, noha – tette hozzá – már többször csalódtak a bíróságban. Polyák Gábor is úgy látja, hogy a hatóság annyira gyenge érvekkel operál, amiket muszáj megtámadni. A gond az, hogy mostanra a Kúria teljesen a politika játszóterévé vált, tehát rosszak az esélyek. Van okunk azt gondolni – tette hozzá a médiajogász –, hogy a Kúria olyan értelmezést követ majd, ami hátrányos a Klubrádiónak és erre a szakmai álláspontra is talál majd formális érveket.

A Mérték Médiaelemző Központ vezetője utalt egy korábbi beszélgetésünkre, amelyben lehetségesnek tartotta, hogy a néppárti frakcióból történt kilépése után a Fidesz „bevadul”. Szerinte most ez történt. Láthatóvá vált az igazi arca, úgy érzi, nincs szüksége színjátékra. Az unió pedig láthatóan nincs felkészülve egy autoriter rendszer ilyetén működésére. Arató András pedig külön is szóvá tette, hogy az Európai Parlament a Médiahatóság döntésének idején éppen a sajtószabadság magyarországi helyzetét (is) tárgyalta. S arcpirítónak tartotta, hogy Kovács Zoltán államtitkár ugyan már ismerhette a hatóság határozatát, mégis azt nyilatkozta, Magyarországon rendben van a médiaszabadság, majd példaképpen meg is említette, hogy a Klubrádiónak is jó esélye van elnyerni a megpályázott frekvenciát. 

Polyák Gábor úgy látja, új fázisába lépett a médiáért folytatott harc. Ezt pedig nemcsak az jelzi, hogy a Fidesz a jelek szerint „bevadult” és már nincs, ami visszatartsa. A Mérték Médiaelemző Központ készített egy elemzést, amelynek lényege, hogy azoknak a médiumoknak a többsége, amelyek tartalmukat tekintve egyáltalán nem mondhatók kormánybarátnak, gazdaságilag nagyon sebezhetők. Megvan az a veszély, hogy a hatalom a játékszerévé teszi őket, ha éppen úgy gondolja, vagy ha nem tetszik, amit csinálnak. Ez nagy bűne azoknak a nem Fidesz-függő üzletembereknek, akik képtelenek voltak tíz év alatt összerakni egy valóban független médiaterméket Magyarországon – mondta a médiajogász. 

Mindebből egy valami biztos: március 15-én, a magyar sajtószabadság napján, egyelőre nincs mit ünnepelni.